Erdélyi Riport » Interjú » 5. oldal

Egy Körös-parti srác a városházán

Teszttel melegítünk készülő beszélgetésünkre, a városháza portáján szolgálatot teljesítő ifjú hölgytől magyarul érdeklődünk arról, hol találjuk Huszár István alpolgármestert. Készségesen és magyarul válaszol, pedig hallani, nem az anyanyelvén teszi. Indulhatunk is fel az elöljáró irodájába, akit ha jövő vasárnap megválasztanának, ötven év után először vezetné váradi születésű ember a várost. Az RMDSZ polgármester-jelöltjével Szilágyi Aladár beszélgetett.


TOVÁBB

Kereskényi: „Vissza tudjuk venni a városunkat”

Hatodik generációs szatmári az a fiatal jogász, parlamenti képviselő, aki helyi magyar és német összefogással, a román szavazókat is megszólítva szeretne a fejlődésben az utóbbi években megtorpant Szatmárnémeti polgármestere lenni. Kereskényi Gáborral, esélyeiről és terveiről Szűcs László beszélgetett.


TOVÁBB

Nem szeretem a doktriner gondolkodást

Herényi Károllyal készített interjúja második részében Gál Mária az MDF egykori frakcióvezetőjét pártja eltűnéséről, az együttműködés hiányáról, a jelenlegi nemzetpolitikáról, s a 2004-es tragikus népszavazás következményeiről kérdezte.


TOVÁBB

Maléna kertjétől a Kőházig

Molnár Krisztina Rita költő, meseíró, múzeumpedagógus volt a váradi Törzsasztal vendége a 25. Festum Varadinum alkalmából. A szerzőt Szűcs László elsősorban legutóbbi, harmadik kiadásánál tartó, gyermekeket és felnőtteket egyaránt megszólító meseregényéről, a Maléna kertjéről kérdezte.


TOVÁBB

Tanult tehetetlenség állapota bénítja a magyar társadalmat

Magyarországon nincs már jelen a parlamentben egyetlen rendszerváltó párt sem abban a formában és azzal az ideológiával, amellyel indultak. Az MDF, a Kisgazdapárt, az SZDSZ eltűnt, a Fidesz már csak nevében ugyanaz, nemcsak ideológiát és pártcsaládot váltott, hanem módszert is, az MSZP szétszakadt, s egyik szárny sem igazán hasonlít arra a pártra, amely 1990-ben volt. Nem magyar jelenségről van szó, az egész régióban hasonló folyamatok tapasztalhatók, gyökér, ideológia nélküli új pártok veszik át a régiek helyét. Hogyan látja mindezt egy azóta eltűnt rendszerváltó párt politikusa? Milyennek látja a mai magyar társadalmat, politikát? Herényi Károllyal, az MDF egykori szóvivőjével, későbbi frakcióvezetőjével Gál Mária beszélgetett.


TOVÁBB

A bihari magyar iskolások harmada nem jut el kilencedikbe

Törzsolvasóink tudják, az utóbbi időben kiemelten foglalkozunk az érmelléki oktatás helyzetével, rendszeresen jelentkezünk Érseléndről, ahol az 1-4. osztályos magyar tagozat diákjai szinte valamennyien a helyi magyar cigány közösségből kerülnek ki, illetve legutóbb hosszan beszélgettünk Pásztor Ritával, a Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusával, most készülő, témába vágó doktori disszertációjáról. Eddigi ismereteinket KÉRY HAJNAL Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettessel bővítettük. Tasnádi-Sáhy Péter interjúja.

 


TOVÁBB

Csak arra emlékszünk, ami cselekvéshez társul

Az emberi méltóságról ilyen szépeket sosem mondtak mint most, vannak is valami eredmények. De mindez a felszín. Ez alatt ott van a mélyen rotyogó tudattalan – fogalmaz Röhrig Géza, a Saul fia főszereplője Parászka Boróka interjújának második részében, egykori erdélyi tapasztalatait is felelevenítve.


TOVÁBB

A kollektív emlékezet kulturális emlékezetté vált

Röhrig Géza a Saul fia „nevelési” feladatairól, az új generáció és a szélsőjobb viszonyáról, a holokauszt-emlékezet konszenzushiányáról, valamint arról, lehetnek-e az erdélyi magyarok Románia „zsidói”. Az Oscar-díjas film főszereplőjével, költővel, Parászka Boróka beszélgetett.


TOVÁBB

Egymással kijátszható tragédiák

Schein Gábor regényében, a Svédben a halálra készülő Grönewald úr, svéd diplomata kutatja nevelt fia, Ernő magyarországi gyökereit. Budapesten 2006-ban bukkannak fel a lipótmezei elmegyógyintézetben kezelt anyja, Stiller Anna nyomai 1956-ból. A szerzővel Parászka Boróka beszélgetett.


TOVÁBB

Mohács: a törökök nem tudták, hogy győztek

A mohácsi csatáról szóló beszélgetésük negyedik, utolsó részéban B. Szabó János történész muzeológust Szilágyi Aladár magáról az ütközetről, a veszteségekről, a következményekről, s a történtek némi aktualizálást is kínáló értelmezéséről kérdezte.


TOVÁBB