Szigorodó szabályok a vízerőművekre

2014. 02. 19. 10:21

A WWF Románia és a Környezetvédelmi Minisztérium megállapodása alapján május végéig megszülethet a törpe-vízerőművek létesítését tiltó jogszabály az ökológiailag ép, illetve védett területeken. Vannak, akik szeretnének még átbújni a csukódó kapun. Tasnádi-Sáhy Péter riportja.

Nagy sikert könyvelhet el magának a Természetvédelmi Világalap (WWF) romániai szervezete, hisz sikerült tető alá hozniuk egy megállapodást a környezetvédelmi minisztériummal a törpe-vízmű beruházások uniós normatíváknak megfelelő engedélyeztetése ügyében. A hosszú harc utolsó csatája tavaly novemberben kezdődött, amikor a szervezet nyílt levelet intézett a kormányhoz, kérve, hogy lépjen fel a védett területekre tervezett vízerőművek engedélyezése ellen.
A WWF Románia elnökét az általa aláírt megállapodás eredményeiről kérdeztük. Csibi Magor a megegyezés legfontosabb elemének azt tartja, hogy az ökológiailag jó vagy nagyon jó állapotban lévő folyókon, hegyi patakon vagy e kritériumoknak megfelelő szakaszaikon, illetve a védett területeken található patakokon és folyókon minden körülmények között tilos lesz vízerőmű beruházásokat eszközölni, az érintett – folyamatban lévő – eljárásokat pedig a kodifikációig felfüggesztik. E területek meghatározása korábban megtörtént, térképük a WWF Románia honlapján megtekinthető, az erre vonatkozó állami nyilvántartásokat pedig már az Európai Unió felé is jelentették.

Túlzott tehertétel a természetnek A tiltott zónákon kívül eső, energiatermelésre alkalmas vízfolyásokat pedig be fogják sorolni aszerint, hogy nehezített, normál, esetleg könnyített eljárás keretében lehet majd vízerőmű-beruházást engedélyeztetni rajtuk. E munka elvégzésére a minisztérium, a WWF és más civil szervezetek, illetve az üzleti szféra képviselőinek részvételével munkacsoportot hoznak létre. Jóllehet a meglévő engedélyeket visszamenőleges hatállyal nem lehet visszavonni, Csibi szerint ezeknél esetenként kell vizsgálni, hogy történt-e törvénysértés vagy visszaélés, ebben a WWF Románia is szerepet vállal, mivel a megállapodás előtt is sikerrel tudtak közbe avatkozni nagy környezeti kárral járó beruházások kapcsán.
Csibi Magor a következő időszak legfontosabb feladatának azt tartja, hogy a felállítandó munkacsoport február 28-ig kezdjen el ténylegesen is működni, s május 31-ig szülessen meg az a miniszteri rendelet, mely törvényileg tiltja vízerőművek létesítését az ökológiailag jó és nagyon jó minősítésű folyószakaszokon, hegyi patakokon, illetve a védett területeken belül. Ha ezek megtörténnek, akkor az nagyon fontos lépés lesz a még érintetlen természet megóvása felé.
Az üggyel kapcsolatban az Energiahivatal részéről többször felmerült, hogy a teljes zöldenergia-támogatási rendszer felülvizsgálatra szorulna. Csibi Magor elmondta, ezzel a WWF Románia is egyetért, hiszen

a megújuló energiaforrások aránytalanul magas támogatottsága a természetre is túlzott tehertételt jelent.

Cernavoda kínai, Paks orosz pénzből bővül

Magyarország és Románia energetikai függetlenedését nyilvánvalóan nem a törpe vízierőművek fogják biztosítani, ezt mindkét ország a már meglévő atomerőművének bővítésével kívánja megoldani. Törekvéseikben közös, hogy Budapest és Bukarest is egy-egy gazdasági nagyhatalomhoz, Oroszországhoz, illetve Kínához fordult tőkesegítségért, olyan államokhoz, amelyek viszonya az Európai Unióval nem feszültségmentes. Így Brüsszelben aggodalommal fogadták a hírt, amikor Orbán Viktor januárban Vlagyimir Putyin orosz államfővel szerződött a paksi atomerőmű két újabb blokkjának megépítéséről, és azt is, amikor Victor Ponta tavaly kínaiakkal írt alá szándéknyilatkozatot a cernavodai erőmű húsz százalékban már elkészült 3-as és 4-es reaktorának befejezéséről. Ám a Budapest és Bukarest eljárása közötti hasonlóság itt véget is ér. Míg az oroszok tízmilliárd eurós hitel adnak a magyaroknak harminc éves futamidőre, a kínaiak a részvények 51 százalékát kapják meg a cernavodai erőműbe befektetni kívánt 5,4 milliárd euróért. Mindkét országban már jövőre beindulhat az építkezés – a románok májusban írnak alá erről szerződést –, ám míg az első új paksi blokk csak 2023-ban kezdheti el a működését, Cernavoda 3-as és 4-es reaktora már akár 2018-tól termeli majd az áramot. Különbség van abban is, ahogyan a két országban az atomerőmű bővítésének hírét fogadták. Romániában a kínaiakkal kötendő szerződés nem volt belpolitikai vita tárgya. Magyarországon azonban az ellenzék és több civil szervezet legjobb esetben is gyanakodva fogadta Lázár János miniszterelnökséget vezető államtitkár kijelentését, miszerint „Magyarország az elmúlt évtizedek legjobb üzletét csinálja” az oroszokkal. Gyanakvásra és bírálatra az is okot ad, hogy Orbán Viktorék tíz évre titkosították a paksi blokkokról szóló döntést megalapozó dokumentumokat. Ráadásul az már kiderült, hogy Oroszország csak húsz évig vállalja a Paksnál elhasznált fűtőelemek tárolását vagy feldolgozását, ez után a hulladékot visszaszállítják Magyarországra. Budapesten már több tüntetés is volt, amelyeken a környezetvédelmi szempontok mellett a Moszkvához való látványos közeledést is bírálta az ellenzék, így várhatóan az atomerőmű bővítése a magyarországi választási kampány egyik fontos témája lesz.

 

 

Ajánlatok Szentegyházának Tavaly októberben Törpe vízmű, tengernyi kétellyel című riportunkban jártuk körbe a Nagy-Homoród patakára tervezett félbeszakadt beruházás ügyét, ahol a Lénárd András vállalkozó nevével fémjelzett, egy magyarországi anyavállalat és a Református Egyház Nyugdíjbiztosítójának tulajdonában álló H2O Energy kft. próbált törpe-vízművet létesíteni, de a több jogszabályt, lehetséges környezeti hatóságokat, valamint a lakosság igényeit is figyelmen kívül hagyó projekt szintén szabálytalanul kiállított engedélyeit visszavonták. A riport végén a Hargita megyei főépítészt, Fülöp Ottiliát idézve azzal búcsúztunk, hogy a vállalkozó „letette az újabb urbanisztikai bizonylat iránti kérelmet”, tehát a környékbeli lakosoknak a környezetvédők által is támogatott harca a beruházás ellen még nem jutott nyugvópontra.
A WWF által tető alá hozott megállapodás apropóján úgy határoztunk, megnézzük, hogy áll most az ügy, már csak azért is, mert a terület nem tartozik a leendő tiltólistás zónákhoz, tehát egy esetleges – az engedélyeztetést megnehezítő – besorolásig még elvileg szabad az út a projekt előtt. Értesüléseink szerint a visszavont építési engedély jelenleg is per alatt áll, a megyéhez új engedély iránti kérelem nem érkezett, viszont Lénárd András továbbra is lobbizik a projektért Szentegyházán, mivel a beruházás területileg oda tartozik. Egyed Ufó Zoltán fotóriporter lapunk rendelkezésére bocsátott két dokumentumot, mely két lehetséges kimenetet is sejtet az üggyel kapcsolatban.
A Lénárd kézjegyével ellátott, a H2O kft. pecsétjével hitelesített január 20-i keltezésű, Projektleírás című dokumentumban az eddigi 1 millió eurós befektetés megtérítése fejében (melyet csak évekkel később, kamatostól kéne megtéríteni) felajánlják a projektet a városnak, amelynek a befejezéshez további 2 millió eurós beruházást kellene eszközölnie. A dokumentum szerzője az ajánlat előnyeit 5 soros, nem részletezett számsorral igyekszik alátámasztani.
A – Lénárd által szintén ellenjegyzett – másik irat egy finanszírozási szerződés-tervezet, mely a H2O kft. és Szentegyháza város között köttetne. E szerint a projekt 2014. július 15-ig bekövetkező megvalósulása esetén a város évi 20 ezer euró támogatáshoz jutna a vállalkozótól. Megkérdeztük Rusz Sándor szentegyházi polgármestert is, tud-e a fentiekben ismertetett lehetőségekről, de nem kaptunk egyértelmű választ:
„Tudtommal az építési engedélyt a prefektúra megtámadta, amíg a per le nem zárul, nem lehet semmit sem tenni. Mi addig is gyűjtjük az információkat, hogy mind a város, mind az érintett lakosság számára kedvező megoldás szülessen, jóllehet a villatulajdonosok nagy része csak hétvégi lakos, és még az adót sem Szentegyházának, hanem a szomszédos Kápolnásnak fizették múlt évig. Persze ez nem elsődleges szempont, csak megjegyeztem. A megoldás kapcsán több variációról is tárgyalunk a tanácsosokkal, a megvétel nem kerülhet szóba részünkről, de mondom még egyszer, több partnerrel, többféle megoldásról egyeztetünk, hogy a városnak a legjobb legyen.”

 



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!