Erdélyi Riport » Thália » 22. oldal

Equus – színpadi terápia

Merész kérdéseket fogalmaz meg Szabó K. István Equus előadása a világról, a társadalomról, az emberi életről. A sarkítottan, rendkívüli képi világgal, zenével és fényhatásokkal feltett kérdésekre nincs válasz a színpadon. A nagyváradi román színtársulat izgalmas előadását Simon Judit nézte meg.
TOVÁBB

A groteszk ízlelése

Politikainak, illetve dokumentaristának az olyan előadást nevezzük, mely a jelen társadalmi kérdéseit, problémáit mutatja meg. A dokumentarista színház szinte minden esetben napi kérdésre összpontosít, különböző formanyelvet használ a posztdramatikus színháztól a klasszikus darabok feldolgozásáig. Szabó Réka a kincses városban látott dokumentarista színházat.
TOVÁBB

Az igazi csalók

Művészet és szórakoztatás, többség és kisebbség. Humor, tragédia, megalkuvás, színház és politika. Milyen körülmények között őrizheti meg a művész a szabadságát? Mennyire hatalmaskodik el a pénz és a közízlés a művészet fölött? Ilyen kérdéseket fogalmaz meg Keresztes Attila rendező Spiró György Az imposztor című darabjának az előadásával. Miklóssi Szabó István írása.
TOVÁBB

Nem megy a pöckölés

„Nem csak tragikus népköltemény” – ígéri a marosvásárhelyi Kőműves Kelemen rockballada színházi ajánlója: az évad első produkciója a „többet, korszerűbbet, látványosabbat adni” jegyében készült el, többre, korszerűbbre és látványra vágyó nézőknek. Nehezen elérhetővé tette a mércét. Parászka Boróka kritikája.
TOVÁBB

A szó utáni színházak

Dance – Movement – Theater címmel volt tánc- és mozgásszínházi fesztivál szeptemberben Gyergyószentmiklóson. 2006 óta kétévenként megrendezik. Válság ide, válság oda – ha nem is a helyi önkormányzattól –, előkerült a hozzá szükséges pénz. Elsősorban akarat kell hozzá, ami a Figurában és Béres Lászlóban megvolt, illetve megvan. Zsehránszky István írása.
TOVÁBB

A Báthory Erzsébet-legenda jelenkora

Egyedülállót alkotott a Kolozsvári Magyar Opera és a budapesti Szabad Tér Színház a Báthory Erzsébet című opera-musical bemutatásával. A kolozsvári közönség nemcsak egy Erdélyben új műfajjal ismerkedhetett meg, hanem közelebb került a hírhedt grófnő igaz történetéhez is. Varga Melinda írása.
TOVÁBB

A jó előadás, ami után magamba zuhanok

A díjából lovat vásárolt, nem akart színész lenni, feszültségben él, és úgy véli, katarzis nélkül semmit sem ér a színház. Főszerepek sorát játssza, idén mutatja be az Egy őrült naplója monodrámát. Elismerik a tehetségét, a munkáját. Célja: értelmesen élni. MÁTRAY LÁSZLÓval, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház művészével Miklóssi Szabó István beszélgetett.
TOVÁBB

Főszerepben a nemzeti kultúra

Az idei évadban „megszállták” a hazai színpadokat a fúvószenekarok: végigmasíroztak A komédia művészetén Marosvásárhelyen, diktálták az ütemet a csíkszeredai Búzakalászban, és hangot adtak az időknek a sepsiszentgyörgyi Bánk bánban is. Véletlen egybeesés, vagy valamiféle azonos irányba mutató jel ez az ismétlődés? Parászka Boróka írása.
TOVÁBB

Belépő Erdélybe

Évek óta arról ábrándozom, lesz egy szép, kézbe venni is, megtartani is, de leginkább használni jó erdélyi színházi bérletem. Jó volna nem csak egy színházhoz kötődni, hanem szervezetten és módszeresen színházba járni, műhelytől műhelyig, társulattól társulatig. Rákapcsolódni egy (még) nem létező, de sokat ígérő hálózatra. Belépőt váltani Erdély összeérő tereibe. Parászka Boróka írása.
TOVÁBB

Mágikusak, emberiek, boldogtalanok

Miért éppen Füst Milán? Miért éppen a Boldogtalanok? Ez hangzott el többször Kisvárdán, a Magyar Színházak fesztiválján, ahol Radu Afrim nevét csak a romániaiak ismerték, és akinek előadását, a kérdésekből ítélve, aligha értették a magyarországi kollégák. Simon Judit írása a szatmári színtársulat Füst Milán-előadásáról.
TOVÁBB