Erdélyi Riport » Interjú » 9. oldal
Kormány, legitimáció nélkül
Egy aktuális, cenzúragyanús esetről faggatta beszélgetésük elején dr. Rainer M. János történészt Szilágyi Aladár. Az interjú folyatásában az 1944 végén, a front árnyékában rögtönzött, ideiglenes magyar kormány bonyodalmairól esett szó.
TOVÁBB
A vad természettől az ökoszegénységig
A Duna-delta a kelet-európai periféria perifériája: természeti kincsekben, valamint emberi kényszerhelyzetekben, drámákban gazdag vidék. Itt találkozik egymással a Ceaușescu-rendszer öröksége a jelenkori zöldstratégiák reményeivel, csapdáival. Itt válik érthetővé, mit jelent az „ökoszegénység”, vagy a kényszerből feladott modernizáció. PLÁJÁS ILDIKÓ ZONGA antropológus Delta dialógusok (Dialoguri de baltă/Swamp Dialogues) címmel forgatott filmet a térségről, s a nagyszebeni Astra dokumentumfilm-fesztiválon elnyerte a legjobb diákalkotás díját. PARÁSZKA BORÓKA interjúja.
TOVÁBB
Belekóstoltam a fikció ízébe 2.
„Azt mondtam: de jó lenne ezen a nyöszörgő Magyarországon megírni a hedonizmusnak a szépségeit. ” Szilágyi Aladár, interjújának második részében KERÉKGYÁRTÓ ISTVÁN írót, a Várad folyóirat Törzsasztal-sorozatának novemberi vendégét a Trüffel Milán, Rükverc, a Hurok című regényekről, s persze, remek borokról is kérdezte.
TOVÁBB
Belekóstoltam a fikció ízébe 1.
„Olyan kulisszák közé engedtem bepillantást, ahová az átlagember nem tudott betekinteni. ” Szilágyi Aladár interjúja KERÉKGYÁRTÓ ISTVÁN íróval, a Várad folyóirat Törzsasztal-sorozatának novemberi vendégével.
TOVÁBB
A Monarchia nem akart világháborút 2.
Dr. Pollmann Ferenc hadtörténész az első nagy világégés 100. évfordulójára társszerzőként nagymonográfiát írt A régi Magyarország utolsó háborúja címmel. Szilágyi Aladár interjújának második része.
TOVÁBB
A Monarchia nem akart világháborút 1.
Dr. Pollmann Ferenc hadtörténész az első nagy világégés 100. évfordulójára társszerzőként nagymonográfiát írt A régi Magyarország utolsó háborúja címmel. Szilágyi Aladár a történetírásban szorgalmazott új személetről, a világméretű konfliktus felelősségének kérdéséről beszélgetett a kutatóval.
TOVÁBB
Minőség – „low cost” költségvetéssel
Cápák a Marosban, Godzilla a Somostetőn, King-Kong a Víkend-telepen… Ha valaki ilyen élményekre vágyik, az messzire kerülje el a ma induló 23. Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm-fesztivál helyszíneit Marosvásárhelyen, viszont a 30 percnél rövidebb filmalkotások kedvelői bátran üljenek be szerdától vasárnapig a Kultúrpalota nagytermébe, ahol 51 kisjáték-, kísérleti, dokumentum- és animációs film között csemegézhetnek az ország egyik legrégibb filmszemléjén. Szervezője változatlanul a Maros megyei MADISZ, fesztiváligazgatója pedig SIPOS LEVENTE. Vele beszélgetett a fesztivál előestéjén Bögözi Attila.
TOVÁBB
Amikor a „legkisebb rossz” a legokosabb döntés 2.
Folytatva az ifj. Bertényi Iván adjunktussal kezdett beszélgetését, Szilágyi Aladár – többek között – a Berlini Kongresszus döntéseiről, a 19-20. század fordulója előtti-utáni korszakról, illetve az I. világháborút megelőző balkáni zűrzavarról kérdezte az MTA Történettudományi Intézetének főmunkatársát.
TOVÁBB
Amikor a „legkisebb rossz” a legokosabb döntés 1.
IFJ. BERTÉNYI IVÁN, az MTA Történettudományi Intézetének főmunkatársa az Osztrák-Magyar Monarchia 1867-1914 közötti külpolitikájáról tartott előadást. Beszélgetésük első részében Szilágyi Aladár a kiegyezés utáni helyzetről, a közös külügyminisztérium működési mechanizmusáról, a pánszlávizmus fokozódó veszélyéről kérdezte az egyetemi adjunktust.
TOVÁBB
A másikban próbáljuk önmagunk tükrét látni
A menekültválság folyamatosan változik, a társadalmi feszültség azonban állandósul. Hogyan alakulunk át mi, európaiak a konfliktusaink révén? Újrateremthető-e az otthon, a haza biztonságérzete? Csepeli György szociológussal beszélgettünk erről. Parászka Boróka interjúja.
TOVÁBB
