Erdélyi Riport » Thália » 16. oldal

„…a szemnek láthatatlan”

„Bekötik szemed, Megtöltik lelked, Kinyitják szíved” – hangzik a Láthatatlan Színház egyesek számára talán riasztóan spirituálisnak ható szlogenje, pedig a látásredukcióval történő dramatizálásnak immáron kidolgozott több területen is felhasználható módszertana van, amely a színház irányából közelítve is jól értelmezhető. Utóbbira Tasnádi-Sáhy Péter tesz kísérletet.
TOVÁBB

Játék a hálátlan utókornak

Szigligeti Ede előtt tiszteleg a nagyváradi színház, névadója születésének 200. évfordulóján. A 19. századi magyar színházi élet jelentős személyiségét, a népszínház egyik megteremtőjét különlegesnek szánt előadásban idézte meg Selmeczi György és Béres Attila történelmi fantáziája. Simon Judit írása.
TOVÁBB

Igazságok hálójában

A Csíki Játékszín előadása, A vihar kapujában a bizalomról és a bizalmatlanságról, az ösztönről és az értelemről, valódi személyiségünkről és szerepünkről késztet gondolkodásra, s tesz fel kulcskérdéseket. Hogyan lehetetleníti el az igazság meglelését az identitásunk keresése? Mi történik akkor, ha már nincs jelentősége a valóságnak? Szilágyi Katalin értékelése.
TOVÁBB

Holnap talán eljön

Godot nem jön el. Mégis várni kell rá, hogy valami értelme legyen az érkezésnek és a maradásnak. Egyedül vagy társsal, önmagukban és önmagukon kívül, kiszolgáltatva és egymásra utalva kell, hogy valami értelme legyen ennek az egésznek, amit életnek neveznek. Szabó K. István az emberi kapcsolatokra helyezte a hangsúlyt a nagyváradi Godot-ban. Simon Judit a bemutató előadást látta.
TOVÁBB

A Zsidó Színház teteje

Nagy bajban van a bukaresti Zsidó Színház. A januári hóvihar tönkretette az épület födémének a harmadát, a színpad fölötti részt. Felszakított 80 négyzetméternyi tetőt. Amennyiben nem javítják meg sürgősen, a színház többi része is veszélybe kerül. Az épület amúgy is felújításra szorul – az 50-es években tatarozták utoljára. Zsehránszky István írása.
TOVÁBB

Kétnyelvű, digitális Caragiale

A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház szilveszteri előadásként tűzte műsorra I. L. Caragiale Az elveszett levél darabját, Zakariás Zalán rendezésében: klasszikus darab modern technikai eszközökkel dúsítva, öntömjénező politikusokkal, részeg állampolgárral, megalomániával és paranoiával. Miklóssi Szabó István kritikája.
TOVÁBB

Halászat szűkülő szobában

Színházról írni – még egy hagyományos produkció esetében is – az egyik legnehezebb feladat. Az ember hajlamos elveszni a felszíni képekben, saját következtetéseivé butítani az összefüggéseket, és ha ezeket a csapdákat el is kerülte, a nyelvi eszközök jellemzően még így sem biztosítanak lehetőséget arra, hogy a színházi aktus által kitöltött térben jelenlevő emberek interakcióiból bármit is visszaadjon. Tasnádi-Sáhy Péter írása.
TOVÁBB

Valakik a valaholban

Fogalmam sincs, ki fordította Nick Hornby Hosszú út lefelé című művét magyarra, amely nyomán született a Fenn a mélyben című előadás. Mert nincs feltüntetve sem a plakáton, sem az ismertető anyagban, holott nem mindegy, ki ültette át nyelvünkre. Jó lenne viszont, ha csak ez lenne a baj a temesváriak előadásával. A nagy baj az, hogy a produkciót alig lehet színházi előadásnak nevezni. Simon Judit kritikája.
TOVÁBB

A Keresztes-program Marosvásárhelyen

Fegyelmezett tanulási folyamatot folytat a marosvásárhelyi közönség és a Nemzeti Színház Tompa Miklós társulata. Egyszerre kaphat nemzetközi kitekintést és szembesül saját hagyományaival, lehetőségeivel. Bő egy éve Keresztes Attila művészeti vezető Kövesdy Istvántól vette át a társulat irányítását. Voltak sikeres produkciók, autentikus kísérletek és volt néhány hiteles pillanat is ezen a színpadon: de mindezt egyszerre kevésszer sikerült elérni. Parászka Boróka írása.
TOVÁBB

Nincs itt semmiféle felnőtt

A kolozsvári színházba gyakran visszalátogató Silviu Purcãrete újabb rendhagyó előadással gazdagította a várost. Borzalom, rémálom, filozofikus szemléletmód a halálról, humorral áthidalva. 2013. november 26-án Purcãrete a szürrealista Roger Vitrac Viktor avagy a gyermekuralom című darabját vitte színpadra. Szabó Réka kritikája.
TOVÁBB