Erdélyi Riport » Riport » 23. oldal

Bibarcfalva: meghalt a töltőde, éljen a töltőde!

Bezárhat az üzem, elbocsátanak mindenkit, kilátástalan a helyzet – cikkezett a sajtó a bibarcfalvi borvízpalackozóról múlt év végén. A háromszéki faluban 1871 óta hasznosítják a folyékony kincset. A ki nem fizetett munkásokkal és a cég képviselőivel Kustán Magyari Attila vette fel a kapcsolatot, s mint kiderült, nincs olyan kérdés, amire legalább két válasz ne adódna.
TOVÁBB

A Vargyas-dosszié III.: Hercegre várva

Sorozatunk előző két részében igyekeztünk felfedni azokat a mozgatórugókat, üzleti megfontolásokat, melyek 2005-ben Esztergom város azon döntéséhez vezettek, hogy több százezer eurós, az utóbbi hét évben megvalósítatlan beruházásba kezdve megvásárolja a vargyasi Daniel-kastélyt. A történet ismert és kevésbé ismert szálait bogozva, még a nevezetes épület meglátogatása után is csak újabb kérdésekkel gazdagodtunk, ezért igyekeztünk megszólaltatni az egyébként jellemzően hallgatásba burkolózó illetékeseket.
TOVÁBB

A Vargyas-dosszié II.: A legendák földjén

Vargyas – a legendák földje, hirdeti szerényen az alig ezerkilencszáz lelket számláló erdővidéki község honlapja, tegyük hozzá, nem érdemtelenül: a vargyasiaknak ezer évre visszanyúló s egész újkori legendákból is akad bőven. A népemlékezet úgy tartja, Attila vára itt állott valahol a szomszédos Rika-erdőben, sőt, kedvenc felesége, Réka királyné a szintén róla elnevezett közeli patakba fúlva vesztette életét, mikor díszes hintaját felborította egy megbőszült bika. Onagy Zoltán és Tasnádi-Sáhy Péter riportsorozata, második rész.
TOVÁBB

A Vargyas-dosszié I.: Esztergomi anziksz

A vargyasi Daniel-kastélyt 2005-ben vásárolta meg 300 ezer euróért Esztergom városa. A tervek szerint a 18 hektáron elterülő ingatlanban – jelentős beruházás után – a 700 kilométerről érkező esztergomi polgároknak kellett volna magukba szívniuk az ősfás park és a népi fafaragászat szépségeit, megpihenve székelyföldi kóborlásaik közben. Hét év telt el a tranzakció óta, a kastély falai mállanak, a tető ázik, a gondok hónapok óta hiába várja a bérét. Onagy Zoltán és Tasnádi-Sáhy Péter riportsorozata, első rész.

TOVÁBB

Vadászbecsületből csak kétszer lőnek

Összeszokott társaság, mindenki mindenkivel parolázik, hol magyarul, hol románul folyik a diskurzus. Indulás előtt a vadászmester a szabályokra hívja fel a figyelmet, kiemeli, hogy szeszes italt nehogy fogyasztani merjen valaki. Az egymásra való odafigyelést hangsúlyozza, hirtelenkedni nem szabad. A kutyákat nem érdekli a „hadistratégia” ismertetése, nyugtalanok, felülkerekedik a vadászösztön. D. Mészáros Elek riportja.
TOVÁBB

Kell egy hely. És jött a Kafka

Már többször említettük lapunkban a temesvári Kafkát, irodalmi kávéház megnevezéssel. A tulajdonos, TRUÞA MÁRIUSZ ezt olvasva legyinteni szokott egy félmosollyal: ez csak egy kocsma, némi kulturális felhanggal. Tény, hogy a helyet, mint a jó dolgokat általában, nehéz besorolni, így mi sem próbálkozunk ezzel. Tasnádi-Sáhy Péter riportja.
TOVÁBB

Vesztett csaták, erdélyi hősök nyomában

Nevezetes csaták helyszíneit, sok tízezer áldozat közös nyughelyét kereste fel Csehországban székelyföldi és partiumi hagyományőrző huszárok csapata. A lovat ezúttal buszra cserélő vitézeket D. Mészáros Elek kísérte el königgrätzi, austerlitzi portyájukra.
TOVÁBB

Irány Mongólia!

Szebb időkben, amikor Erdélyt és Vietnamot mindössze egy birodalom választotta el egymástól, a mongolok uralták Ázsiát és Európa keleti részét. Mongólia ma is nagy területen fekszik, de csak hárommillió ember lakja. Európai szemüvegen át látott életvitelükről PIKULSKI ANNA tartott beszámolót Kolozsváron. Kustán Magyari Attila tudósítása.
TOVÁBB

Iskolapélda

Munkatársunk izgalmas kalandba keveredett: négy napon keresztül irodalmat próbált tanítani az egyik romániai magyar oktatási intézményben. Az iskola és a szereplők védelme érdekében mind az iskola nevének, mind saját személyének felfedésétől e rendkívüli esetben eltekintene, jóllehet maga is idegenkedik az anonim szerzőktől.
TOVÁBB

Adyfalva toronycsendben

Ady Endre születésének 135. évfordulóján ismét sokan zarándokoltak Érmindszentre, mai nevén Adyfalvára. Mi nem az ünnepi sokadalomra s a beszédekre voltunk kíváncsiak, inkább a hétköznapok csendje vonzott az alig százlelkes faluba. D. Mészáros Elek riportja.
TOVÁBB