Erdélyi Riport » Kultúra » 22. oldal

Valamit igazítani a világon. Gálfalvi Zsolt 80.

Szűk családi és baráti körben köszöntötték Marosvárhelyen a nyolcvanéves GÁLFALVI ZSOLTOT pályatársai, hozzátartozói. Nem csak egy életmű összegzését hozta a Bolyai Klubban megrendezett este, hanem az erdélyi magyar közösségszervezés legfontosabb évtizedeit, a rendszerváltást, a rendszerváltás utáni évtizedeket tette érthetőbbé. Parászka Boróka írása.

TOVÁBB

Esterházy első parancsolata Kolozsváron

„Képességeim a képességeim hiányából fakadnak és ezt a hiányt komolyan is gondolom” – mondta ESTERHÁZY PÉTER a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében színház és irodalom viszonyával kapcsolatban. A Kossuth-díjas írót Én vagyok a te című drámájának felolvasószínházi előadása után Visky András kérdezte színház és irodalmi művek kölcsönhatásáról. Varga Melinda tudósítása.

TOVÁBB

Hátsó ajtó az igazi ízek világába

Egy érdekes kezdeményesés nyomába eredve, a kettőt egy áráért nagyáruházi kínálat alapján egy sajátos új vállalkozás mellett egy érdekes ember történetét is kínálja Tasnádi-Sáhy Péter riportja.

TOVÁBB

„A váram az, ami én vagyok”

KIRÁLY LÁSZLÓ Nap hold kék mezőben című válogatott kötét mutatták be Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa belső udvari termében. A rendezvényen a 70 éves költőt, írót, műfordítót a Kriterion, a konzulátus, az Erdélyi Magyar Írók Ligája, a Helikonés a Székelyföld folyóirat köszöntötte. Varga Melinda írása.

TOVÁBB

Két könyv és a végtelen szabadsága

Mítoszaink és történeteink címmel látta vendégül VIDA GÁBOR írót és GYÖRGY PÉTER esztétát, médiakutatót a kolozsvári Láthatatlan Kollégium, hogy könyveik ürügyén Erdély-képzeteikről, magyarságról, Trianonról beszéljenek. Az eseményen Kustán Magyari Attila járt.

TOVÁBB

Kulturális stratégiák Erdélyben és Európában

Erdélyi magyar kultúrstratégia megalkotására van szükség – ez volt a Kulturális Autonómia Tanács legutóbbi ülésének egyik fontos következtetése. Nem először merül fel az erdélyi magyar intézmények, alkotók és kultúrafogyasztók érdekeinek összehangolhatósága, az, hogy mi látszik és mi láttatható ma Erdélyből. Parászka Boróka írása.

TOVÁBB

Egy letehetetlen Erdély-regény

Lógósok. Ez is lehetett volna a címe Vida Gábor új regényének, amely lehetne történelmi is, háborús regény is. De nem az. Se nem háborús, se nem történelmi, távolságot teremt a háborútól és a történelmtől, a nagy totáltól, hogy közelibb és érthetőbb legyen a kép. Parászka Boróka írása.

TOVÁBB

Hrabal és a csehek morbid humora

A cseh irodalomból készült műfordítások sokszor nem adják vissza az eredeti mű hangulatát, azt az érdes, morbid humort, ami a csehekre jellemző. A fordítók szándékosan ferdítenek a magyarok szája íze szerint – állapította meg Vörös István a Kolozsvári Állami Magyar Színház Költői estek sorozatának legutóbbi vendége.

TOVÁBB

Kritikus-est a Törzsasztalnál

Irodalomkritikáról, kritikusi szempontokról, írókról, irányzatokról beszélgettek a Törzsasztal szezonnyitó estjén, Nagyváradon, a Silent kávézóban. KÁROLYI CSABA irodalomtörténészt, kritikust, az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettesét, a kritikai rovat vezetőjét Kőrössi P. József költő, a Noran Libro kiadó vezetője kérdezte.

TOVÁBB

A könyves ember – Tőzsér József emlékére

„Tőzsér Józsefnek néhány évtized alatt megadatott, hogy Erdélyben a 20. század második felének és a 21. század nyitányának a felszálló, majd leszálló ágán kísérje el a könyvet. A magyar művelődés jelenkori történelmi időszakának történelmi szereplője marad.” Székedi Ferenc írása.

TOVÁBB