Erdélyi Riport » Kultúra » 21. oldal

Filmek a szabadságról

Az elmúlt év két olyan nagyszerű alkotást hozott a mozikba, amely emberi mivoltunk egyik legfontosabb kérdését, a szabadságot dolgozza fel, valós történetek mentén. Kustán Magyari Attila A komornyik és a 12 év rabszolgaság című filmeket mutatja be. Utóbbi a legjobb filmnek járó díjat kapta hétfő hajnalban.
TOVÁBB

Barátkozós történelemkönyv románoknak

Kolozsváron mutatták be azt a kötetet, amely a kompromisszumkészség erős jeleit mutatva igyekszik a román és magyar társadalmat, a román és magyar történelmi nézeteket közelíteni egymáshoz. Az O istorie a maghiarilor kiadvány mögött álló Fehér Holló Médiaklubról, a kötet elkészültéről, s a fogadtatásáról SZABÓ CSABA ötletgazdát, újságírót Kustán Magyari Attila kérdezte.
TOVÁBB

Csak a szégyen? Egy transzilván főember halálára

Életének 93. évében hunyt el JANCSÓ MIKLÓS filmrendező. A gyermekkora egy részét Fogarasaon töltő, egyetemre Kolozsvárott járt művésztől alábbi írásával Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója búcsúzik.
TOVÁBB

Amit Borbély Szilárd tudott

„Borbély Szilárd nagyon fontos pontig jutott el. Az egyéni és közösségi történetek kapcsolódásának, összefüggéseinek rendszerét írta, ahogyan ezt csak lehet: végtelenül következetes, aprólékos, és nagyon sok mindenre kiterjedő figyelemmel, módszerességgel.” Parászka Boróka írása.
TOVÁBB

Demény Péter felszállt a lélek trolijára

Kolozsváron mutatta be DEMÉNY PÉTER a tíz évvel ezelőtti A menyét lábnyoma folytatásaként is szolgáló A lélek trolija című új esszékötetét. A könyvről ugyan keveset tudtunk meg az eseményen, de annál többet arról, miként is működik a magát „lázadó elefántként” definiáló író, költő. Kustán Magyari Attila tudósítása.
TOVÁBB

A kor, amelyik felfalja önmagát

CSAPLÁR VILMOS: Edd meg a barátodat című, a Kalligram kiadónál 2013-ban megjelent „besorolhatatlan, letehetetlen, lesújtóan sodró könyvét” Parászka Boróka méltatja. „Ez az a kor, amikor nincs sem szeretet, sem szerelem, sem barátság csak hatalom, cserbenhagyás és árulás.”
TOVÁBB

Életeink a fővárosban

Ahogy Ambrus Attila írja előszavában, a Magyar Bukarest „hasznos útikalauz a bukaresti lélekhez, viselkedéskultúrához”, méghozzá egy olyan ember tollából, aki a Bukaresti Rádió, majd az Új Magyar Szó munkatársaként maga is közel tíz éven át a fővárosban élt újságíróként, így kérdéseit értő módón, bennfentesként fogalmazhatta meg. VINCZE LÓRÁNT könyvét Tasnádi-Sáhy Péter méltatja.
TOVÁBB

A magyarországi kultúra nagy baja, hogy belezuhant a centrumba

A Törzsasztal januári vendége magát nem „íróként”, hanem „irodalmárként” határozza meg. MÉSZÁROS SÁNDOR, pozsonyi-budapesti Kalligram Kiadó igazgatója, a Szépírók Társaságának elnöke Szilágyi Aladár interjújában beszél szerzői, szerkesztői, kiadói munkájáról, közéleti tevékenységéről.
TOVÁBB

Zsúfolt napja volt kultúránknak

A magyar kultúra nem lehet csak ünnepi aktus, mindennapjaink része kell legyen – fogalmazott Kelemen Hunor az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díj gálaünnepségén a kolozsvári sétatéri Kaszinóban, ahol egy író, egy színész és egy képzőművész munkásságát díjazták. Erdély és a Partium több településén is vonzó rendezvényekkel ünnepelték a napot, melyen Kölcsy letisztázta a Himnuszt. Varga Melinda összefoglalója.
TOVÁBB

Van-e helye írónak az agorán?

Ma legalább annyira slágergyanús kérdés az értelmiség és a politika viszonya, mint akár egy százada. A kolozsvári Láthatatlan Kollégium és a Bolyai Társaság Mellérendelő beszélgetés-sorozatán EGYED PÉTER filozófus és HORVÁTH ANDOR esszéíró vitatta meg a témát a kérdéssel szintén birkózó Albert Camus példája nyomán. Az elhangzottakat Kustán Magyari Attila foglalta össze.
TOVÁBB