„A váram az, ami én vagyok”

KIRÁLY LÁSZLÓ Nap hold kék mezőben című válogatott kötét mutatták be Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa belső udvari termében. A rendezvényen a 70 éves költőt, írót, műfordítót a Kriterion, a konzulátus, az Erdélyi Magyar Írók Ligája, a Helikonés a Székelyföld folyóirat köszöntötte. Varga Melinda írása.

Zsúfolásig telt érdeklődőkkel a konzulátus terme Király Lászlóúj, a Kriterion gondozásában megjelent kötetének bemutatóján, amely egyben kiváló apropó volt arra, hogy a költőt születésnapján megünnepeljék. Magdó János főkonzul köszöntötte a meghívottat, néhány mondatban a kötetre is kitérve. Az kiadvány ötven év fontosabb verseit tartalmazza, a költő első kötete, a Vadásztánc anyagától a 2008-ig született alkotásokig. A Nap hold kék mezőben formailag is változatos: kötött formájú költemények, szabadversek, képversek és prózaversek egyaránt olvashatók benne. Magdó szerint a hazatérés motívuma hatja át a könyvet, ez több, különböző korszakban született költeményben föllelhető.
Kántor Lajos irodalomtörténész régi emékeket, alkotótársakat, többek között Lászlóffy Aladárt hozta kapcsolatba a kötet versanyagával, kitérve a Vitorlaének című antológiára, s a Ballada a fáradt asszonyokról című kötet jelentős verseire. Az irodalomtörténész arra volt elsősorban kíváncsi, hogy Király mit tanácsolna a fiatal alkotóknak, milyen várat építsenek maguknak. A költő úgy véli, a fiatal pályatársak képesek a saját váraikat felépíteni, amelyek láthatóan nagyon jó várak. A legfontosabb tán az: „ne féljenek és keressék meg, hogyan lehetnek szabadok”.Az ő várában a hazugságnak nincsen becsülete, az ő vára az, ami ő maga – vallotta a költő.
Kántor szerint ennek a rendkívül gazdag lírának az alakulásában Kassák Lajosnak is nagy szerepe volt, ennek legfőbb bizonyítéka az 1968-ban megjelent Rendhagyó délután című verseskötet egyik markáns darabja, amely Louis Armstrong alakját idézi. Kántor hiányolta, hogy ez a vers kimaradt a kötetből. Király erre reagálva elmondta: nehéz helyzetben volt, amikor a kötetet össze kellett állítania, hisz nem mondta meg a kiadó, pontosan hány vers kell benne szerepeljen. Ezer körüli alkotás került végül bele a kiadványba, a válogatásban pedig feleségének is nagy szerepe volt. Valahol le kellett zárni, és ez a vers kimaradt – magyarázta a meghívott, majd hozzátette: Armstrong alakjával egyetemessé szeretette volna tenni azt, amit ő és kortársai képviseltek az irodalomban.
A beszélgetés a Ballada a fáradt asszonyokról kötetre is kitért, amely az Eminescu Kiadónál jelent meg, s melynek külcsínére a költő utólag egyáltalán nem büszke. Mint mondta, zsebkönyvnek, egyszeri elolvasásra szolgáló kiadványnak készítették ugyan, de tartalmilag sem igazán elégedett vele, több mint felét a könyvnek nem tartja elég jónak. Azért kerülhetett bele olyan vers is, amelyet nem szeret annyira, mert meg volt határozva, milyen terjedelmű legyen a könyv. Így gyakran egy kötött formájú költeményt másképp kellett tördelni, hogy hosszabb legyen, s végül kijöjjön az ezernégyszáz sor – mesélte Király, aki a rendszerváltás előtti cenzúra néha már-már groteszk eljárásaiba is beavatta a jelenlévőket.
A kérdésre, hogy hogyan látja a mostani költőket, írókat elmondta: nagyon jó a jelenkori magyar és főleg az erdélyi líra. Fölösleges minősíteni a fiatal generációt, de úgy látja, jó irányba haladnak a dolgok. Kevésbé jelentős publikációk most is ugyanolyan arányban születenek, mint régen, legfeljebb most könnyebben be lehet jutni egy C ligás csapatba játszani, hisz több a közlési lehetőség.
A Székelyföld képviseletében Lövétei Lázár László és Fekete Vince köszöntötte a költőt, bemutatva friss lapszámukat, amely a meghívott születésnapjára írott verseket tartalmazza. Végezetül Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője, valamint László Noémi, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke köszöntötte az ünnepeltet, aki felolvasta néhány ismert költeményét, s dedikált lelkes olvasóinak.