Erdélyi Riport » Interjú » 3. oldal
A megismerés koncentrikus körei
A román nyelv nem megfelelő módszertanú oktatása a kisebbségek, esetünkben a magyar diákok körében évről-évre visszatér a lehangoló vizsgaeredmények idején. A téma egyik elkötelezett szakértője és szószólója Balázs Lajos csíkszeredai néprajzkutató, egyetemi docens, aki tanári pályáját a hatvanas években romántanárként kezdte. Szilágyi Aladár és Szűcs László interjúja.
TOVÁBB
Belvárosban a Forgatag
Lassan célegyenesbe fordul a IV. Marosvásárhelyi Forgatag, melyre augusztus 24-28. között kerül sor, ez évben is a Marosvásárhelyért Egyesület szervezésében. Négy éve sem volt véletlen a dátumválasztás, 1482. augusztus 28-án Mátyás király kiváltságlevelével nyert vásárjogot Marosvásárhely. Az idei Forgatag tematikáiról, újdonságairól Bögözi Attila kérdezte Portik Vilmos főszervezőt.
TOVÁBB
Így szabadul el az őrület
Vérvád és koncepciós per, fajelmélet és államosítás: Závada Pál Egy piaci nap című regénye 1946 reményteljes májusába visz vissza, hogy megértsük, hogyan áll együtt a háború és a béke, mi visz rá arra vásározó járókelőket, hogy falkába verődve gyilkoljanak. Az íróval Parászka Boróka beszélgetett.
TOVÁBB
Isten(ek), civilizációk, reflektív evolúció
A Törzsasztal sorozat visszatérő vendégeként Csaplár Vilmos írót Kőrössi P. József faggatta. A beszélgetés egyik legérdekesebb részében Istennel, vagy nélküle? című könyvére (Kalligram, 2016) terelődött a szó, az alábbiakban ennek szerkesztett változatát olvashatják. A szöveget Szűcs László gondozta.
TOVÁBB
Az osztrákok egyedül nem tudták megnyerni a háborút
Egy elkerülő hadművelet felérhet egy győztes ütközetet kiváltó harci tettel – ez derül ki többek között dr. Hermann Róbert hadtörténész és Szilágyi Aladár, a szabadságharc végkifejletéről szóló beszélgetéséből. És az is, hogy az osztrákok azt sem értékelték, ha valaki önként tette le a fegyvert.
TOVÁBB
1849 tavaszára megérett a honvédhadsereg
A szabadságharc történéseit tovább idézve, dr. Hermann Róbert hadtörténész – aki huszonkét könyvet írt erről a témáról –, Szilágyi Aladárral folytatott beszélgetésében Görgei Artúr északi hadjáratától kezdődően, Bem Erdélyt felszabadító hadműveletein, a tavaszi hadjárat legendás sikerein keresztül Buda bevételéig pörgette a história lapjait.
TOVÁBB
Mítoszok és jelképek, a dínótól a turulig
Ki és hogy uralkodik rajtunk képek, jelképek révén? Összefoglalható-e a nemzeti történelem egy rajzfilmfigurával? Miért üres jelkép a Nagy-Magyarország matrica? Hogy működik a tüntetés-marketing, mit mutat a politikáról a demonstráció-kritika? Bán Zsófia íróval, esszéíróval a Turul és dínó című, a Magvető kiadó gondozásában megjelent kötetéről beszélgettünk. Parászka Boróka interjúja.
TOVÁBB
Megtanuljuk kerülni a konfliktusokat
Urbán András rendező, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház igazgatója, a magyar színjátszás érdekes alkotója. Felvállalja, hogy nem mindenki szereti az előadásait. Úgy véli, a színházban nincs helye az illemnek, a tabuknak, nem működhetnek a klisék. Amikor a társadalommal kapcsolatban fogalmaz kérdéseket, elsősorban önmagát kérdőjelezi meg, mert könnyebb másokra mutogatni, mint önmagunkkal szembenézni. „Az élő színházban hiszek, amely kapcsolatot teremt a színpad és nézőtér között.” Simon Judit Temesvárott készített interjújának harmadik, befejező része.
TOVÁBB
Pákozdtól Erdélyig: sikerek és kudarcok titkai
Folytatva a dr. Hermann Róbert hadtörténésszel elkezdett – az 1848-49-es szabadságharcról szóló – beszélgetést, Szilágyi Aladár az első győztes csatát követő, november-december-januári fejleményekről, illetve Bem erdélyi hadjáratának kezdetéről kérdezte a Károli Gáspár Református Egyetem tanárát.
TOVÁBB
Imádok az olasz nyelvben létezni
Dramaturgként kezdte pályáját, olasz művek fordítójaként, majd elbeszéléskötetével vált ismertté, jelenleg egy regényen dolgozik. Király Kinga Júlia íróval, a Törzsasztal májusi vendégével Szűcs László beszélgetett.
TOVÁBB
