„Miféle jogállam ez?”

MARKÓ ATTILA november óta Magyarországon tartózkodik, december 3-án szavazta meg a román parlament alsóháza előzetes letartóztatásának engedélyezését. „Milyen jogállam az, – kérdezi –, ahol le akarnak tartóztatni valakit, aki nem látja az ügyészségi dossziét, majd utólag kiderül, hogy a dosszié maga tartalmazza az illető ártatlanságának bizonyítékait?” Az úgynevezett Bica-ügy gyanúsítottját Cseke Péter Tamás  kérdezte a hazai igazságszolgáltatás működését jellemző eset részleteiről.

Szatmári tanácsok a vietnámi civil világnak

Közhely leírni, hogy nagyon kitágult a világ. Olyannyira, hogy a csöndes szatmárnémeti lány, ŐRI-PÁKAI FRANCISKA, a Szatmár Megyei Ifjúsági Tanács elnöke, anélkül, hogy előzetes szándéka lett volna, egyszer csak budapesti és nyíregyházi fiatalok társaságában Hanoiban találja magát. Az ott szerzett élményekről Sike Lajos kérdezte.

Anyák helyett anyák

A nagyváradi Amia – Gyermeklélek Egyesület tevékenysége példaértékű. Önkénteseikkel a kórházakban hagyott újszülöttek ápolását, nevelését és állami gondozásban élők támogatását vállalták fel. Nagy szükségük volna több magyar önkéntesre, mert sok az olyan elhagyott gyermek, aki egy szót sem beszél románul. BORSI BALÁZS riportja.

Okos ördögök kora

Felvilágosodástól elsötétítésig címmel jelent meg tavaly LUDASSY MÁRIA politikafilozófiai írásait tartalmazó kötet az Atlantisz kiadó gondozásában. A szerzőt a Charlie Hebdo-tragédia után kérdeztük a felvilágosodás örökségéről, kudarcairól. Parászka Boróka interjúja.

Kevesebb én, egyre több mi

Legtöbbünknek a közösségi médiáról valószínűleg elsőre az jut eszébe, hogy a negyven év alattiak orra hozzánőtt az okostelefon képernyőjéhez. A társas létezés technika kínálta újfajta lehetőségeiről viszont hajlamosak vagyunk megfeledkezni, pedig – a virtuális világ térfoglalása mellett – sok más szempontból átírják az életünket, például a birtoklásról alkotott fogalmaink is jó eséllyel teljesen megváltozhatnak a közeljövőben. Tasnádi-Sáhy Péter írása.

Nyugaton (és délen) a helyzetünk változatlan

Tavaly márciusban felkerestem néhány ismerősömet, barátomat, akik már nem élnek Romániában. Célom az volt, hogy rámutassak: generációm, a húszas-harmincasok közül sokan máshol találták meg a boldogulást, Bulgáriától Izlandon át a Fülöp-szigetekig. A színes életutakról szívesen beszéltek. Egy év elteltével ott folytattuk, ahol abbahagytuk: mi változott bennük az új hazában, mit gondolnak a befogadó társadalomról, terveznek-e hazatérést? Kustán Magyari Attila írása.

Bánjunk óvatosan a középkori állam fogalmával

A Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető professzora, DR. FONT MÁRTA egyetemi tanár  A keresztény magyar állam megalapítása témakörben tartott előadása keretét túllépve – Szilágyi Aladár kérdéseire válaszolva – a középkori szlavisztika néhány bennünket érintő eredményét is ismertette.

Kezdjetek el élni!

Kezdjetek el élni, hogy legyen mit mesélni / Majd az unokáknak, mikor körbeállnak / Mikor körbeállnak, az ágyadon ugrálnak /Hogy legyen mit mesélni, kezdjetek el élni! Ha másról nem, hát erről a Márti dalának keresztelt számukról bizonyára sokan ismerik az Anna and the Barbies zenekart. No meg arról, hogy az énekesnőjük hétről-hétre feltűnik a Rising Star tehetségkutató műsor zsűrijében. A Moszkva Kávézóban tartott nagyváradi koncertjük után a zenekart alapító testvérpárral, PÁSZTOR ANNÁVAL és PÁSZTOR SÁMUELLEL a színpad mögé merészkedő Tasnádi-Sáhy Péter beszélgetett.

Hitoktatás: kötelezőből választhatóvá

A következő tanévtől első látásra jelentéktelen, szimbolikus jelentését és néhány reakciót figyelembe véve viszont fontos változás áll be az iskolai hittanoktatás terén Romániában. Míg korábban ezekre az órákra magától értetődően „sorozták be” a diákokat, akik szülei az iskola vezetőségétől utólag kérhettek írásban felmentést az órák látogatása alól, mostantól mindenkinek azt kell külön kérvényeznie, hogy járhasson hittanra. Kustán Magyari Attila összefoglalója.

Civil adó: két százaléknyi közérdek

Megkezdődött az idei verseny a jövedelemadó civil szervezetek számára átutalható két százalékáért. Az így befolyó összeg biztos mérlege annak, mire jutott a romániai civil szféra. Parászka Boróka írása.