Hitoktatás: kötelezőből választhatóvá

2015. 02. 26. 10:25

A következő tanévtől első látásra jelentéktelen, szimbolikus jelentését és néhány reakciót figyelembe véve viszont fontos változás áll be az iskolai hittanoktatás terén Romániában. Míg korábban ezekre az órákra magától értetődően „sorozták be” a diákokat, akik szülei az iskola vezetőségétől utólag kérhettek írásban felmentést az órák látogatása alól, mostantól mindenkinek azt kell külön kérvényeznie, hogy járhasson hittanra. Kustán Magyari Attila összefoglalója.

 


 

Tavaly novemberben döntött úgy az alkotmánybíróság, hogy ellenkezik az alaptörvénnyel az oktatási törvény arról rendelkező cikkelye, amelynek értelmében a szülőknek külön kérvényezniük kell, ha gyereküket szeretnék felmenteni a vallásóra látogatása alól. Ezzel szemben a jövőben választható tárgy lesz ez, amelyre külön kell jelentkezni.

 

Késésben az etika

 

A döntés egy sok évvel korábban elkezdődött folyamat végszava, a Romániai Szekuláris-Humanista Egyesület (ASUR) régóta céljául tűzte ki, hogy ezen a téren is változást ér el, Remus Cernea pedig – aki Romániában az egyetlen, felvállaltan ateista parlamenti képviselő – azt javasolta, hogy aki nem jár vallásórára, az helyette etikát tanuljon, így sajátítsa el az emberiség jelentősebb ismereteit, vallási doktrínáit, a morális értékrendeket. Ennek a tantárgynak a célja az volna – mondta akkor –, hogy a diákság kritikus és racionális hozzáállást sajátítson el, emellett fejlessze empátiáját és saját erkölcsi ítélőképességét.
 

Úgy tűnik, egyelőre alternatívaként az etika óra bevezetéséről nincs szó, azt sem döntötték el, mi történik azokkal a gyerekekkel, akiknek nem kell majd hittanórára járniuk.

Cerna azonban továbbra is foglalkozik a témával, egy február 5-i nyílt levelében arra kéri az aktuális oktatási minisztert, Sorin Câmpeanut, hogy még ebben a tanévben tegyenek eleget az alkotmánybírák döntésének, különben bűncselekményt követnek el.

 

A klérus válaszol

 

Nem hagyta szó nélkül a Román Ortodox Egyház a történéseket. A patriarkátus szerint megalázó és diszkrimináló az alkotmánybíróság döntése, amely „bürokratikus eszközöket vezet be a tanügybe a vallásórák ellehetetlenítésére”. Szerintük hátrányos megkülönböztetést jelent az, hogy csak a vallásórákra kell külön engedélyt kérni, más tantárgyak esetén nem. A fiatalok megszólítását célzó ortodoxiatinerilor.ro weboldal – amely más tekintetben is érdekes olvasmányt jelent, többek között megtudhatjuk belőle, hogy az önkielégítő férfiak mentálisan több száz nővel csalják meg párjukat, de ami még veszélyesebb tanács: a védőoltásokat érdemes elkerülni, mert károsak az emberre – azt írja, ugyanazt az utat járjuk az új döntéssel, amelyet az előző rendszerben már megtapasztaltunk: amikor kivették Istent a gyerekek és szüleik szívéből. 1495-ben a Brassó megyei Bolgárszegen alapították az első románnak tartott iskolát, ahol papok tanították a gyerekeket, írják, az iskolák pedig többek között azt a célt szolgálták, hogy megvédjék a századok óta megtartott ortodox kereszténységet.
A patriarkátus február 5-én és 6-án tartott gyűlésén úgy döntöttek, a Román Ortodox Egyház mindent meg fog tenni azért, hogy meggyőzzék a szülőket a hittanórák fontosságáról.

 

Már a nulladiktól is

 

Az előkészítő osztályokban is kötelező hittanoktatást tartanak a gyerekeknek heti egy órában. A diákok azt tanulják meg itt, hogyan kell imádkozniuk, mi Isten szerepe az ember életében, emellett pedig karitatív tevékenységeken és templomi szertartásokon vesznek részt.
Az előkészítősök fő témája, hogy Isten velünk van a felfedezésben és szeretetben, az elsősök azt tanulják elsősorban, hogy az ember Istennel a hit és imádság révén van együtt, a másodikosok az „Isten a szeretet” motívum jegyében tanulnak.
Az előkészítő osztályban vallásos szempontból fontos értékekre vezetik rá a gyerekeket, mint templomi eseményeken való részvétel, imádság, emellett énekelnek, rajzolnak, bibliai idézeteket tanulnak.
Jó és rossz cselekedetek elmesélésére is ösztönzik őket, mások tulajdonságainak felfedezését erősítik bennük, továbbá „Így igen/így nem” játékot játszanak. Az első osztályosok párbeszédet folytatnak különböző magatartásokról, a másodikosok bibliai modelleket mutatnak be különböző témákban, legyen szó a jó cselekmény megjutalmazásáról, megbocsátásról stb.

 

Indoktrináció a mi zsebünkből

 

Toma Pătraşcu, a Romániai Szekuláris-Humanista Egyesület (ASUR) alelnöke lapunknak több problémára hívta fel a figyelmet. Mint mondta, gondot okozott az, hogy bizonyos vidékeken a más vallású szülők egyéb híján csak ortodox hittanórára tudták küldeni a gyerekeiket. Az iskolának ugyanakkor oktatást kell biztosítani, nem vallásos indoktrinációt, azaz befolyásoló, térítő jellegű tanítást. A hittanóra jelen pillanatban felekezeti jellegű, az ASUR álláspontja szerint ez azonban nem összeegyeztethető egy laikus állam modern oktatási rendszerével. Úgy gondolják, mondta, hogy aki katekizálni akarja a gyerekeket, jó és hűséges követőivé tenni az adott felekezetnek, az tegye a templomban – gyakorlatilag ugyanis a jelen pillanatban magánszervezetek reklámozzák magukat a közoktatásban az állam pénzéből. A hittantanárok bérét az állam állja, ez pedig az egyház nyeresége, figyelmeztetett. Hozzátette, egyértelműen nem az a cél, hogy ne lehessen hittant oktatni azoknak, akik igényelik, de az fontos kérdés, hogy milyen anyagi háttérrel történik ez, és hol: az ASUR álláspontja szerint az egyház pénzén és az egyházon belül kellene ezt megoldani.
Probléma az is, hogy a diákok már az elemi osztályoktól tanulnak hittant, azaz – Pătraşcu szavaival élve – futószalagon lesznek egy adott felekezet hű kliensei, míg biológiát, fizikát vagy hasonló tárgyakat később kezdenek elsajátítani. (A nulladik osztálytól bevezetésre kerülő hittanórákról lásd keretes írásunkat).
Elmondta, az alkotmánybíróság döntése mindenképpen egy lépést jelent a modern és nem diszkriminatív oktatás irányába.

 

Csökkenő ortodox befolyás

 

Toma Pătraşcu arra a kérdésünkre, hogy a romániai társadalom jelentős hányada vallásos lévén – ráadásul a lakosság 86,8 százaléka a román ortodox egyház tagja – sokan fogják-e támadni az alkotmánybíróság döntését, azt válaszolta, a szülők többsége alulinformált, és azt várja el, hogy az iskola megoldja azokat a valós vagy éppen kitalált problémákat, amelyeket a gyerekeivel kapcsolatosan gondol.
– A szülői értekezletek alapján látom azt, sokan úgy képzelik el, hogy a gyereket beküldik az iskolába, majd teljesen más állapotában hazaviszik – fogalmazott.
 

Véleménye szerint sokan azt gondolják, hogy a hittanórák ártalmatlanok, vallási történetekről tanítják a gyerekeket, holott komoly indoktrináció zajlik, elég csak arra gondolni, hány eset vált ismertté az elmúlt években, amikor kiderült, hogy a diákok ezeken az órákon hosszasan térdelnek.

(Egy tavaly megjelent interjúnk mellékletében írtuk, a román sajtó évek óta cikkezik az ortodox vallástankönyvek rémségeiről: azt írják ezekben a könyvekben, hogy aki rosszat cselekszik, az arra számíthat, hogy elüti egy autó, máshol pedig, hogy bűn mást hordani a nyakunkban, mint keresztet, vagy vasárnap a templomon kívül bárhova máshová is elmenni. Az egyéb vallásúakkal szembeni intoleráns magatartás csak a hab a tortán.)
Pătraşcu felhívta a figyelmet arra, hogy míg néhány évvel ezelőtt a legmagasabb bizalmi indexet az országban az ortodox egyház tudhatta magáénak, általában 85-86 százalékkal, az nemrég megváltozott: a 2010 utáni évek során ez hatvan százalékra mérséklődött. A legnagyobb egyház tehát már nem feltétlenül képes befolyásolni a szülőket, ahogyan azt korábban tette.

 

Hittanóra helyett könyvtár

 

Bokor Attilától, a Kovászna megyei Tanfelügyelőség roma- és vallásügyi szaktanfelügyelőjétől azt kérdeztük meg, mi lesz azokkal a gyerekekkel, akik a szükséges írásbeli kérés hiányában nem járnak majd ősztől vallásórákra? Ez fontos tényező, ugyanis ha a hittan nem utolsóként szerepel az órarendben, akkor a gyerekek nem mehetnek haza, de az iskolában vagy azon kívül sem lézenghetnek. Bokor azt mondta, ezt a kérdést iskolánként belső rendszabályzati szinten kell megoldani.
– Ott, ahol nem voltak párhuzamos osztályok, eddig is adódtak problémáink, hiszen ha a gyerekek fele református, fele katolikus volt, akkor vagy egyik, vagy a másik tanár kapott fizetést, vagy két óráért adták meg egy óra bérét – fogalmazott, hozzátéve, ők csupán ajánlásokat adhatnak: például, hogy hittanóra alatt a gyerekek az iskola könyvtárába menjenek. – Én nem gondolkodnék azonban ezen most, mert legalábbis hozzánk eddig kevés ilyen kérés érkezett, elsősorban a Jehova Tanúi és más kisebb egyházak részéről.
 

Az ASUR álláspontja kapcsán, miszerint a vallási oktatást egyházi pénzből és egyházi keretek között kellene folytatni, Bokor szaktanfelügyelő leszögezte, a hitoktatók tanárok, így ő bizonyos értelemben „elkülöníti” őket az egyháztól – függetlenül attól, hogy a hitoktatók és az egyházak együttműködését, a gyerekek egyházi rendezvényeken részvételre való bátorítását stb. szorgalmazza maga is.

Az iskola, mondta, bizonyos vallást tantárgyszerűen oktat, szerinte nem elég az, hogy „nem tudom, tehát hiszem”, vannak információk, amit a gyerekeknek el kell sajátítaniuk.
Azzal kapcsolatosan, amit korábban Toma Pătraşcu mondott: hogy a hittanórák indoktrinálják a gyerekeket, Bokor Attila azt válaszolta, ő csak a magyar nyelvű vallásoktatásért felel Kovászna megyében, így részleteiben nem ismeri ezeket a problémákat. Meglátása szerint akkor van probléma, ha a papok vállalják a hittanoktatást, a román ortodox egyház nyomása nagy ebben a tekintetben. Vidéken Székelyföldön is gyakori az, hogy lelkészek is vállalnak órát az iskolában, de velük kapcsolatban túlkapásokról nem hallott.

 

A kisebbség védelme a többséggel szemben

 

Bognár Zoltán, az RMDSZ Szabadelvű Kör platformjának elnöke az Erdélyi Riport kérdéseire válaszolva elmondta, egy szekuláris államban véleménye szerint az a minimum, hogy a közintézményekben semmilyen vallási tan hallgatását nem tesszük kötelezővé.
– Szerintem ez egy fontos lépés volt, semmilyen hátrányát nem látom, megmarad annak lehetősége, hogy aki szeretné, vallásoktatásban részesítse gyermekét. Előnye azonban van az új rendszernek: nem hozza kényelmetlen helyzetbe azokat a szülőket vagy gyámokat, akik természetesnek gondolják, hogy a diákok vallásoktatásban részesítése egy lehetőség, nem pedig kényszer. Emellett én is úgy gondolom, hogy ez az alkotmány vonatkozó bekezdéseinek helyes értelmezése – magyarázta.
Bognár nem tekinti jó megoldásnak, hogy az állami iskolák falai között tartsák a vallásórákat, azok közé tartozik, akik szívesebben vennék, ha erre az egyházak által fenntartott intézményekben kerülne sor, természetesen fakultatív jelleggel, anélkül, hogy az órarendben szerepelne.
– Ez világnézeti kérdés. A mostani változtatás meglehetősen kései, azonban nyilván ebben a vonatkozásban is érvényesnek tartom a jobb később, mint soha elvet – fogalmazott.
Arra a kérdésre, hogy mit gondol az egyházak tiltakozásáról, és szerinte kárát látják-e a változásnak, azt mondta, az agnosztikusok és ateisták érdeke nyilvánvalóan az, hogy a vallás és az egyházak minél kisebb hatással legyen mindennapjaikra, az egyházak vezetői pedig nyilvánvalóan abban érdekeltek, hogy minél nagyobb társadalmi hatalommal rendelkezzen az intézmény, amelyet rájuk bíztak. A szekuláris államnak ezt a kérdést érintően az a dolga, hogy egyrészt ne engedjen nagyobb teret az egyházaknak a közéletben, mint amennyi a lelkiismereti szabadság jogának gyakorlásához szükséges, másrészt meg kell védenie a kisebbségeket a többség zsarnokságával szemben.
– Amennyiben a többség gyakorló ortodox, akkor a más felekezetekhez tartozók mellett az agnosztikusokat és ateistákat is védenie kell az államnak. Amennyiben a többség ateista, abban az esetben a vallásos embereket illeti védelem. Ezt a gondolatot bátran nevezhetjük liberális álláspontnak – fejtette ki a Szabadelvű Kör elnöke.



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!