Kíváncsiságból lett egyediség

Különleges smink övezte sokértelmű tekintet egy különleges fényviszonyok között készült fotón. Már-már képzőművészet, amelynek létrejöttében a „világteremtő” kíváncsiság játssza az egyik főszerepet. Simon Norbert harmadéves kolozsvári médiaszakos diáknak így létrehozott fotókülönlegességét már a párizsi Louvre-ban is láthatták. A Kolozsvári Rádió épületében november 26-án megnyílt tárlatát BARTHA RÉKA ismerteti.

Zsinagóga avatás, időkapszulával, klezmerrel

Viszonylag kevés és rövid protokollal, egy időkapszula felnyitásával, önfeledt klezmer koncerttel nyitották újra az 1878-ban épült, most két év munkájával példásan felújított nagyváradi neológ zsinagógát, a Kossuth utcai Cion templomot. Szűcs László képriportja.

Nyakunkon a Fekete Péntek

Rossz nyelvek szerint Romániában egész évben Fekete péntek van, mert a hazai vásárló, amint meghallja azt, hogy „árleszállítás”, azonnal tárcája után kap, és hanyatt-homlok fut költeni a pénzét, sokkal többet, mint amennyit megengedhet magának. De vajon tényleg azok vagyunk-e, amit megveszünk? És tényleg csak a divat mondja meg, hogy kik vagyunk? BÖGÖZI ATTILA írása ezekre a kérdésekre is keresi a válaszokat, egyúttal arra biztatva, hogy a nagy napon semmit se vásároljunk.

Fej vagy fej

Rosencranz és Guildenstern halott. Ezt már tudjuk a Hamletből, mint ahogy azt is, hogy a hír későn érkezik, „nem érez a fül, mely meghallaná”. Olyannyira nem, hogy Tom Stoppard remekművében még a legfőbb érintettek sem értesültek róla időben. Tasnádi-Sáhy Péter legújabb budapesti színházi túráján a Szkéné Színházba látogatott, hogy megtekintse a darabot Szikszai Rémusz rendezésében.

Egyszemélyes Ibusár

BENEDEK ÁGNES a Csíki Játékszínben 2008-ban tartott bemutató után idén felújította és a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Kamaratermében újra közönség elé vitte egyszemélyes előadását, Parti Nagy Lajos–Darvas Ferenc: Ibusár-megállóhely című darabját. Fám Erika írása.

Kormány, legitimáció nélkül

Egy aktuális, cenzúragyanús esetről faggatta beszélgetésük elején dr. Rainer M. János történészt Szilágyi Aladár. Az interjú folyatásában az 1944 végén, a front árnyékában rögtönzött, ideiglenes magyar kormány bonyodalmairól esett szó.

A vad természettől az ökoszegénységig

A Duna-delta a kelet-európai periféria perifériája: természeti kincsekben, valamint emberi kényszerhelyzetekben, drámákban gazdag vidék. Itt találkozik egymással a Ceaușescu-rendszer öröksége a jelenkori zöldstratégiák reményeivel, csapdáival. Itt válik érthetővé, mit jelent az „ökoszegénység”, vagy a kényszerből feladott modernizáció. PLÁJÁS ILDIKÓ ZONGA antropológus Delta dialógusok (Dialoguri de baltă/Swamp Dialogues) címmel forgatott filmet a térségről, s a nagyszebeni Astra dokumentumfilm-fesztiválon elnyerte a legjobb diákalkotás díját. PARÁSZKA BORÓKA interjúja.

Vállalnánk-e ma Ady-kalandot?

Szilágyság legnagyobb Endréje már diákként sem volt könnyű eset. Középiskolai tanárai szerint eminens volt, de akkor még nem voltak észrevehetők majdani nagysága jelei (bármit is jelentsen ez!). Mindenestre Adynak fontos volt Zilah. Azt a négy évet, amelyet ott töltött, emberteremtőnek tekintette. Ennek szellemében avatták fel emlékházát diákkori otthonában. BARTHA RÉKA riportja a költő születésének 138. évfordulóján, DEMÉNY PÉTER avatóünnepi gondolataival.

Dévai magaslesen

Hunyad megyei vizitelésünk első részében a Téglás Gábor Líceumot ismerhették meg, majd a Szent Ferenc Alapítvány csodájáról olvashattak. Élménybeszámolónkat egy rövid várbéli siklással zárjuk.

Híd a hálószobán át

Marosvásárhelynek hídra, hidakra lenne szüksége évtizedek óta. Tervek már vannak, de amit a városvezetés eddig letett az asztalra, az egyhamar nem vezet át a másik partra. Bögözi Attila riportja.