Nyakunkon a Fekete Péntek
2015. 11. 26. 21:28Rossz nyelvek szerint Romániában egész évben Fekete péntek van, mert a hazai vásárló, amint meghallja azt, hogy „árleszállítás”, azonnal tárcája után kap, és hanyatt-homlok fut költeni a pénzét, sokkal többet, mint amennyit megengedhet magának. De vajon tényleg azok vagyunk-e, amit megveszünk? És tényleg csak a divat mondja meg, hogy kik vagyunk? BÖGÖZI ATTILA írása ezekre a kérdésekre is keresi a válaszokat, egyúttal arra biztatva, hogy a nagy napon semmit se vásároljunk.
Jövőre már ötven éves lesz a Fekete Péntek
Robinson Crusoe Péntek nevű szolgájának annyi köze van a Fekete Péntekhez, mint kettőjükhöz Miloš Forman Fekete Péter című filmjének. Hogy a Fekete Péter nevű kártyajátékról ne is beszéljek.
Azért, ha nagyon erőltetem, némi közös vonást elő lehet cibálni, hiszen Robinson egy pénteki napon talált későbbi szolgájára, ezért nevezte el Pénteknek.
A „Fekete péntek” (Black Friday) nevet a philadelphiai rendőrség adta az Amerika egyik nemzeti ünnepét, a hálaadást (minden november harmadik csütörtöke) követő napnak, eredetileg azokra a hatalmas forgalmi dugókra utalt, amelyek a hálaadást követő pénteken kezdődtek a karácsonyi bevásárló roham startjakor. Ez így is maradt volna, ha 1966-ban egy bizonyos Abe S. Rosen önkormányzati PR-os alkalmazott javaslatára a helyi kereskedők nem próbálják meg a black friday szó negatív jelentését átalakítani. A hálaadást követő pénteket már nem a hatalmas forgalommal összefüggésben kommunikálták, hanem a karácsonyi bevásárlás kezdetével kötötték össze, ami ugyan hatalmas autós és gyalogos forgalmat jelentett Philadelphia belvárosában, de a boltok is zsúfolásig megteltek. A PR akció annyira sikeres volt, hogy ezt követően a black friday már nem a rendőrség nehéz napját szimbolizálta, hanem a karácsonyi bevásárlási szezon kezdetét jelentette.
Miloš Forman pedig úgy jön ide, hogy az ő Černý Petr-jéből is egyfajta oktatás, számonkérés árad. A vásárlókat meg kell tanítani a normális vásárlásra, mint Pétert a korszellem erkölcsére, na meg arra is, mit igyon, hogyan dolgozzon, miként éljen. Ezek az útmutatások viszont éppen az elveszettséget, a gyökértelenséget erősítik, főleg egy olyan, modell-nélküli, céltalan alakokkal teli világban, mint amilyet a film bemutat.
És persze, gyerekkorom kártyajátéka, a Fekete Péter, (mielőtt a XX. század elején Európába került, tényleg fekete volt) úgy oldotta fel a fekete bőrszínnel diszkrimináló negatív üzenetet, hogy az abesszin harcos alakját vidám, szerencsehozó kéményseprőre változtatta.
A sors iróniája, hogy ez az egyetlen kártyajáték, amelynek csak vesztese van: akinél a pár nélküli Fekete Péter kártya marad.
A százalékok bűvöletében oda a realitásérzékünk
Ágyba bújni az elefánttal
Ahhoz, hogy a kép teljes legyen, már csak Pierre Trudeau egykori kanadai miniszterelnök hírhedt hasonlatát kell idézzem, aki egyszer azt találta mondani, hogy ha egy országnak nagyhatalom a szomszédja, az olyan, mint egy ágyban aludni egy elefánttal. Valamit tudhatott Trudeau, mert, ugye, Kanada déli szomszédja nem éppen Aprajafalva.
A hetvenes évek közepén indult világhódító útjára a Fekete péntek, s mi tagadás, a világ államai egymás sarkát taposva tolongtak „ágyba bújni az elefánttal.”
Romániába alig néhány éve vetette meg lábát ez a Halloween, Valentinʹs day, Santa Claus mintára Amerikát majmoló őrület, s idén már túl is licitáltuk vele Amerikát, mert a legnagyobb kereskedelmi láncok már egy héttel korábban meghirdették a Black Friday-t, s az akciót többségük egész hó végéig folytatja.
A Black Friday is egyfajta adó, amit, hiúságunk, tudatlanságunk, kapzsiságunk után fizetünk az emberi, vásárlói gyarlóságunkat hamar felismerő és annak rendje, módja szerint kíméletlenül megsarcoló kereskedelemnek.
Egyébként rossz nyelvek szerint Romániában tulajdonképpen egész évben Fekete péntek van, mert a hazai vásárló, amint meghallja azt, hogy „árleszállítás”, azonnal tárcája után kap, és hanyatt-homlok fut költeni a pénzét, sokkal többet, mint amennyit betervezett, vagy amennyit megengedhet magának. Nem véletlen, hogy az Egyesült Államok után Románia következik a Black Friday iránti vásárlói érdeklődés terén, és annak okát is érdemes lenne kideríteni, hogy Romániában a legnagyobb érdeklődést az összehangolt árleszállításokkal fémjelzett Black Friday iránt idén a Kovászna megyeiek mutatták.
Kiskereskedelem – nagy tömegpszichózis
Ez a black nem az a fekete
A Romániában 2011-ben adaptált Black Friday iránti érdeklődés évről évre fokozatosan nő. A penzcsinalok.transindex.ro idézte a Today nevű online marketing ügynökség felmérését, mely szerint, amíg 2012 novemberében minden negyedik romániai megkérdezett érdeklődött az akciós vásárlási ajánlatok iránt, idén a MillwardBrown Romania kutatása szerint a 18-65 éves romániaiaknak már 44 százaléka szándékozott vásárolni valamit az akció során.
Tavaly a Fekete pénteken az igazi nagy bummot az online vásárlás látványos térhódítása jelentette, köszönhetően elsősorban az eMag webáruháznak, amely gondolt egy merészet és egy héttel a hagyományos dátumnál előbbre hozta a Fekete pénteket, nem véletlen, hogy a legtöbben az eMag-ot kötik az akciós vásárlások napjához, a Google portálon a leggyakoribb keresőszó ugyanis a „black friday emag” szókapcsolat volt. Erre cuppantak rá a konkurens retail áruházak, melyek mind nagyobb és nagyobb szeletet követeltek-követelnek maguknak a Fekete péntek tortából. Persze az, hogy más internetes áruházak is profitálnak az általuk sikerrel honosított kedvezménynapból, csöppet sem tetszett az eMag-nak, ezért az Országos Szabadalmi és Védjegyhivatalnál (OSIM) márkanévként regisztrálták a Black Friday-t, így azt – elméletileg – egyetlen más online áruház sem használhatja az akciócsomag megnevezésére. Más kérdés, mit szólnak majd ehhez a tengeren túl, de hát legyen ez az eMAG gondja. Egyébként a már Magyarországon is jelen lévő cég vezetőinek bejelentése szerint a pénteki történelmi nap volt a hazai online kereskedelem terén. Az eladott áru több mint 60 százalékát ugyanis interneten rendelték az ügyfelek, máskor ez az arány 30 százalék volt. Az áruház egyébként másodpercenként átlagosan 41 terméket értékesített.
A Ziarul Financiar gazdasági lap a cégek által közölt adatokra hivatkozva arról számolt be, hogy november 20-22 között a hat legnagyobb internetes bolt összesen 265,16 millió lejnyi (59,62 millió euró) terméket értékesített.
Idén is a legtöbbet az eMag kaszálta, Iulian Stanciu vezérigazgató közlése szerint a bevétel elérte a 202 millió lejt (45,45 millió euró), ez 602 ezer eladott cikket jelent, s mindez összességében jócskán meghaladja a tavalyi 165 millió lejes jövedelmet.
A PayU Románia, online fizetés szolgáltató adatai szerint a nagy vásárlási láznak köszönhetően a tavalyi Fekete pénteken mért adatokhoz képest idén megduplázódott a kártyás fizetések értéke. A legnagyobb bankkártyás tranzakció 20 ezer lej volt, de előtte 18 ezer lejes összeget is kifizetett egy ügyfél. Egyébként a PayU rendszerén keresztül kellett fizetniük az eMag, az Elefant.ro, a Fashiondays.ro, a Flanco, az Altex, a Carrefour Online, az F64.ro, a Pcgarage.ro és a Telekom (Clickshop.ro, Germanos.ro) ügyfeleinek is.
A Fekete péntekre vonatkozóan tele az internet mindenféle legekkel, feljegyezték például, hogy az eMag-nál az akció indítását követő 20 percen belül összesen 31 ezer rendelést regisztráltak a cég munkatársai, ez több mint 10 millió eurós bevételt jelentett. Az első percekben 10 autó és egy traktor talált gazdára, zárásig pedig 9,4 kilogramm arany is elfogyott a 29 ezer televízió, 22 ezer illatszer, 18.600 játék és 13.400 laptop mellett.
Mindez egy olyan országban, ahol közel ötmillióan élnek a szegénységi küszöb alatt…
Az Egyesült Államokban már áldozatot is követelt. Valóban fekete péntek...
„Hol vagyunk már a Fekete Péntek eredeti üzleti modelljének lényegétől, hogy az áruházak haszonkulcs nélkül, akár veszteséggel is igyekeznek minél több vevőt az áruházba csábítani?” – tette fel a csöppet sem költői kérdést az Erdélyi Riport által megkérdezett Nagy Endre, egy marosvásárhelyi áruház marketingese. „A mi Fekete Péntekünk sok mindenben különbözik az amerikaitól, ahol azt is előre bejelentik, mennyibe fognak kerülni az akciós termékek. Mi több, a tengerentúlon Black Friday nevű okostelefon alkalmazás is készült, ami megkönnyíti a vásárlóknak az árak összehasonlítását a különböző üzletekben. A szoftver segítségével otthonról is el tudják dönteni, melyik üzletben éri meg átvergődni a tömegen” – mondja a kereskedelemi szakember.
A Fogyasztók Európai Központjának Romániai kirendeltsége (ECC Románia) is figyelmeztette a vásárlókat, hogy vásárlás előtt ellenőrizzék a termék adatait. Mert minden kereskedő, aki árleszállítást jelent be, azt az ugyanazon üzletben, ugyanazon termék vagy szolgáltatás referenciaárához kell mérnie, a leszállított árnak pedig kötelező módon alacsonyabbnak kell lennie a leszállítás előtt 30 nappali referenciaárnál.
Ne Vásárolj Semmit! Nap
Ami maga a Kánaán a kereskedőknek, nem biztos, hogy nekünk, vásárlóknak is ugyanaz. Mert a mindennapi életünk reklám általi könyörtelen bedarálása olyan vásárlói reflexeket alakított ki bennünk, a fogyasztói társadalomba nem belenőtt, hanem annak mélyvizébe mentőöv és úszni tudás nélkül belepottyant kelet-európaiakban, amelyek nyomán egyfolytában pénzünket költjük, és folyton azon agyalunk, mit és hol érdemes megvásárolni. Időnk egyre nagyobb részét emészti fel a bevásárlóközpontokban tanyázás, a boltok közötti járkálás, a hirdetési újságok átnyálazása, vagy termékinformációk hajhászása az interneten.
Sokszor valós szükségleteinken messze felül, már-már nyakra-főre vásárlunk, s ami ennél is rosszabb: a megvásárolt dolgok vagy otthon halmozódnak, vagy rövid távon a kukában kötnek ki, miközben az előállításukhoz szükséges nyersanyag- és energiaigény óriási terhet ró a Földre. Nem is beszélve arról a rengeteg hulladékról, ami részben a gyártás, részben a forgalmazás, részben a fogyasztás (vagy az el nem fogyasztás) révén keletkezik.
Nem véletlen, hogy a nyugati típusú túlfogyasztás elleni jelképes tiltakozásként megszületett a Ne Vásárolj Semmit! Nap is.
1992-ben kezdeményezte egy Ted Dave nevű kanadai reklámszakember, akinek tele lett a hócipője a reklámok szüntelen túlfogyasztásra ösztönző incselkedésével. Mottója az volt: Ami elég, az elég! Azóta egyre több országban figyel fel a közvélemény a Ne vásárolj semmit! Nap-ra.
Fölöttébb szimpatikus a kezdeményezés, ha másért nem, hát azért, mert saját bőrünkön is érezzük, hogy a mindenható vásárlás kedvéért egyre gyakrabban elhanyagoljuk az élet más fontos dolgait. Egyre kevesebbet törődünk barátainkkal, rokonainkkal, egészségünkkel, vagy épp szellemi fejlődésünkkel. És nincsen rendjén az sem, hogy fogyasztási szokásainkkal környezeti és társadalmi problémákat generálunk, mint ahogy az sem, hogy a vásárlás és egyes tárgyak kedvéért hajlandóak vagyunk adósságba verni magunkat, miközben, ha őszintén magunkba nézünk, nélkülük is boldogan elélhetnénk.
Ha mindezekhez hozzátesszük azt is, hogy a Fekete péntek őrület már emberéleteket is követelt – egy Long Island-i Walmart áruház ideiglenes munkavállalóját például halálra taposták, mikor a tömeg türelmetlenül az ajtónak feszülve várta az üzlet nyitását, s bár az ott dolgozók megpróbálták feltartani a tömeget, végül a közel 2000 ember nyert, és az ajtót betörve Damourt elsodorták. A súlyosan sérült férfit a mentők sem tudták kimenekíteni a tömegből, melyet láthatóan nem érdekelt a lábuk alatt lévő haldokló eladó – akkor talán tovább érvelni sem kell amellett, hogy a Fekete péntek fogyasztói társadalmunk egyik legszomorúbb megnyilvánulása – igazán méltó arra, hogy ne vegyek részt benne.
Mi vajon boldogabbak vagyunk?
A szakemberek figyelmeztetnek arra is, hogy a vásárlásfüggést vagy kényszeres vásárlást egyre inkább szenvedélybetegségként tartják számon.
A vásárlások átlagosan negyven százaléka az előzetes vásárlási szándékoktól független, hirtelen ötlet és gyors döntés alapján való, úgynevezett impulzus-vásárlás, amiben nagy szerepet játszanak az akciók és a boltok által bevetett marketing-trükkök. Európa gazdagabb országaiban átlagosan minden hónapban vesznek egy új mobilt, világszerte évente 40 millió tonna elektronikus hulladék keletkezik, aminek a megfelelő kezelése és újrahasznosítása nem megoldott. A felelőtlenség globális átlagának köszönhetően az emberiség ötven százalékkal gyorsabban használja a bolygó ökoszisztémáinak szolgáltatásait, mint ahogy azok képesek lennének megújulni.
Ráadásul annak ellenére, hogy az átlagos amerikaiak mind többet és többet fogyasztanak, a közvélemény-kutatásokat igazoló szakorvosi felmérések alapján, az átlag amerikai egyre boldogtalanabb és egyre rosszabbul érzi magát a világban. Mi vajon boldogabbak vagyunk?
A jó vásárláshoz pedig egy kicsit mindig szükség van a szerencsét hozó, kéményseprős Fekete Péter „közbenjárására,” mint ahogy szükség van Miloš Forman oktató szándékú társadalomformálására, amiben bőven benne van az is, hogy a vevőket meg kell tanítani a normális vásárlásra. Mert néha bármennyire is szeretnénk, nem lakunk Defoe Reménytelenség szigetén, ahova csak a kannibálok járnak lakomázni.
Mivel Romániában még nem honosodott meg a Ne Vásárolj Semmit! Nap, az Erdélyi Riport azt javasolja, hogy idén november 27-én, pénteken ne vásároljanak semmit. Ezzel a gesztussal – ami bennünket, szintén a világ fősodrású kezdeményezési közé emel – előbb talán csak néhánnyal, aztán több százzal, majd több tíz meg tízezerrel többen leszünk környezettudatos és társadalmilag érzékeny vásárlók, akik tudva tudják, melyek is azok a fontos dolgok, amikkel a legnagyobb hatást gyakoroljuk a környezetre.
Mindehhez segítségül hívjuk a Tudatos vásárlók 12 pontját, amit a Tudatos Vásárlók Egyesülete tett közzé:
1. Az állattartás jobban hozzájárul a klímaváltozáshoz, mint a közlekedés. Egyél kevesebb húst és tejterméket. A klíma és az egészséged is meghálálja.
2. Egyél több, a környékről származó zöldséget, gyümölcsöt, élelmiszert. Így a helyi gazdaságot támogatod, és a szállítással járó környezetterhelés is csökken.
3. Igyál csapvizet. A legtöbb helyen tökéletes, nem kell csomagolni és kamionnal szállítani. Olcsóbb is.
4. Szigetelj. A legtöbb energiát fűtésre használjuk.
5. Kapcsold ki, vedd lejjebb a légkondit. Vedd lejjebb a fűtést.
6. Kerüld a vegyszereket: válaszd a bioélelmiszert, a friss élelmiszert, a minősített bio- és natúr kozmetikumokat és tisztítószereket, a vegyszeres kezelés nélküli ruhákat, bútorokat, házakat.
7. Járj többet gyalog, biciklivel vagy közösségi közlekedéssel. Így többet mozogsz és kevesebbet füstöl(ög)sz.
8. Nyaralj itthon. Fogadjunk, hogy még egy csomó jó helyen nem voltál.
9. Tartós, hosszú élettartamú, javítható tárgyakat vásárolj. És előtte mindig kérdezd meg magadtól: biztos kell ez?
10. Ha elromlott: javíttasd.
11. Tanuld meg, hogyan hatnak a reklámok. Így tudsz majd tényleg ellenállni.
12. Nézz utána, milyen céghez kerül a pénzed, jó vagy rossz vállalatok működését támogatod. (Hogyan bánnak az alkalmazottakkal, az állatokkal, környezetbarát-e a működésük, etikus-e a marketingjük stb.)
+1: Nem kell mindent egyszerre. Kis lépésenként alakítsd át az életmódod. Kezd a legvonzóbb, legérdekesebb vagy legkönnyebb dologgal, de ne ragadj le ezeknél! Sose veszítsd szem elől: a fogyasztás nem boldogít.
Fotók: huffingtonpost.com, blackfridaynews.hu, Observatordebacau.ro, Enational.ro
Ossza meg másokkal is!
Tweet
Szóljon hozzá!
