Erdélyi Riport » Interjú » 32. oldal

Egy fillér sem gurulhat el

Rutinos közéleti ember Érmihályfalva polgármestere. NYAKÓ JÓZSEF nemcsak a közösség életét érintő döntő pillanatokban vállalt feladatokat, de hagyományőrzőként is közismert. Nevéhez fűződik a Nyíló Akác néptáncegyüttes megalakítása az észak-bihari városban, ahol júniusban a helyhatósági választáson döntő fölénnyel nyert. D. Mészáros Elek interjúja.
TOVÁBB

Prioritások: gyes, nyugdíj és aszálykárok

Elsősorban a kismamák, a nyugdíjasok és az aszálykárok sújtotta gazdák megsegítését szorgalmazza a parlamentben a választásokig hátralévő három hónapban az RMDSZ. MÁTÉ ANDRÁS LEVENTE képviselőházi frakcióvezetőt Cseke Péter Tamás kérdezte a törvényhozási prioritásokról.


TOVÁBB

Vigyázni minden fűszálra, lepkére

Romániában több terület a Natura 2000 projekt részévé vált, ám a biztosabb anyagi háttér még nem jelent sem hatékony működést, sem társadalmi támogatást, ráadásul szakemberhiány mellett a bürokráciával is meg kell küzdeni. Az államra is gyakran mondják, hogy a törvényei jók, de a végrehajtásuk csapnivaló, így Kustán Magyari Attila számos kérdésre kereshetett választ VIZAUER CSABA ökológussal beszélgetve.
TOVÁBB

A város megtalálja legjobb önmagát

Amilyen nagy USL-s összefogás volt Szatmár megyében, nemcsak Ilyés Gyuláért lehetett izgulni, aki nyolc éven át vezette a megyeszékhelyet a legnagyobb olyan hazai város vezetőjeként, amelyet magyar polgármester igazgat, de KOVÁCS JENÕÉRT is, akinek a szavazók jóvoltábó sikerült harmadszor is bevennie a nagykárolyi városházát. Méghozzá a vártnál is nagyobb támogatottsággal. Sike Lajos interjúja.
TOVÁBB

„A folytatásra bátorítanak”

Újabb parlamenti mandátumra pályázna, s már gyűjti a jelöltségéhez szükséges támogató aláírásokat KORODI ATTILA, aki nem számít arra, hogy szavazatokat veszít a Székelyföldön, amiért elutasította a meghívását a borzonti EMI-táborba. A képviselőház külügyi bizottságának volt elnökét a referendumról, a székelyföldiek urnáktól való távolmaradásáról és a román–magyar viszonyról is kérdezte Cseke Péter Tamás.
TOVÁBB

Túl a kásahegyen

„Szomszédaink úgy tekintenek a magyar kisebbségekre, mint folyamatosan veszélyt jelenthető »ötödik hadoszlopra«. A magyarok tapasztalata pedig az, hogy ezen népek a 19. század óta a velük élő magyar közösségek elpusztítására szőtt tervek megvalósításán munkálkodnak.” BÁRDI NÁNDOR történésszel, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének munkatársával Tasnádi-Sáhy Péter beszélgetett.
TOVÁBB

A tábla nem harap

Autonómiáról, kisebbségi oktatásról, az etnikumok közti feszültségekről rendszeresen hallani román és magyar elöljárók véleményét, de ritka az a közéleti szereplő, aki egyfajta hídként szerepelhet a két oldal között. DAN MANOLACHESCU, a Demokrata-Liberális Párt Kovászna megyei vezetője ebbe a szűk körbe tartozik. Ennek hátteréről, illetve az aktuális kérdésekről vallott nézeteiről beszél Kustán Magyari Attilának adott interjújában.
TOVÁBB

A szórványmagyarság emlékjelei

A Képzőművészeti Szövetség Temesvári Szervezetének vezetőjeként évente megszervezi a temesvári és a szegedi képzőművészek találkozóját, a Bánság magyar művészet- és művelődéstörténeti értékeit gyűjti össze, próbálja megmenteni és könyv alakban megjelentetni. SZEKERNYÉS JÁNOS temesvári színházkritikust, művelődéstörténészt Zsehránszky István kérdezte.
TOVÁBB

A döntés törvényes, de igazságtalan

„A bírák egyfajta jogi formalizmust teljesítettek” – jelentette ki az államfő leváltásáról szóló referendumot érvénytelennek nyilvánító alkotmánybírósági határozatról VARGA ATTILA alkotmányjogász. Az RMDSZ-es képviselőt Cseke Péter Tamás kérdezte a döntés jogi hátteréről.


TOVÁBB

Kastélytól a campusig

Négy évtizedes pedagógusi pálya után vonult nyugdíjba a székelyhídi Petőfi líceum igazgatója, Hegyesi Viktor, akinek mind a helyi sportélet kezdeteiben, mind az iskola felépülésében múlhatatlan érdemei vannak. Az igazgatóval, aki jobban örül, ha diákjai Viki bácsinak szólítják, D. Mészáros Elek beszélgetett.
TOVÁBB