A döntés törvényes, de igazságtalan

„A bírák egyfajta jogi formalizmust teljesítettek” – jelentette ki az államfő leváltásáról szóló referendumot érvénytelennek nyilvánító alkotmánybírósági határozatról Varga Attila alkotmányjogász. Az RMDSZ-es képviselőt Cseke Péter Tamás kérdezte a döntés jogi hátteréről.

Hogyan kommentálná az államfő leváltásáról szóló referendumot érvénytelennek nyilvánító alkotmánybírósági határozatot?

Úgy gondolom, a bírák döntése eleget tesz egyfajta jogi formalizmusnak. Többen is mondták már, és egyetértek azzal, hogy ez a döntés törvényes volt, de nem igazságos. Bíróságon is előfordul olyan ítélet, amely teljes egészében megfelel a törvényeknek, de még maga a bíró sem tekinti igazságosnak. Nincs azonban mit tennie, mert a jogszabályokat kell alkalmaznia. Hasonló a helyzet az alkotmánybíróság döntésével is.

A miniszterelnök azt is mondta: ha tudta volna, hogy ez lesz a végeredmény, nem fogadja el az alkotmánybíróságnak azt a korábbi döntését, amely a részvételt szabta meg az államfő leváltásáról szóló referendum érvényességének feltételéül.

Kétségkívül, a kvórumot az alkotmánybíróság erőltette, mert a törvényben nem volt benne. Érdekes módon az alkotmánybíróság ez esetben túllépett a törvényen és egyfajta igazságosságot akart vinni a döntésbe azzal, hogy hozzátett a jogszabályhoz. Így a bírák az előző állásfoglalásukhoz képest logikusan jártak el: matematikai képletté redukálták a referendum ügyét.

A hatalom politikusai azt emlegetik, hogy a részvételi küszöböt tulajdonképpen nem az alkotmánybíróság, hanem az EU döntéshozói erőltették. Egyetért ezzel?

Nem tudom, hogy ezt az Európai Bizottság erőltette-e ki. Tény, hogy Brüsszel utólag beleavatkozott az ügybe, szerintem nem túl szerencsésen.

Mivel avatkozott be? Azzal, hogy azt kérte a kormánytól, tartsa be az alkotmánybíróság által megszabott játékszabályokat?

Nem szabad összekeverni a választásokat a referendummal. A választásokon az emberek egymással versengő pártokra, jelöltekre szavaznak. Ha ebből a választó ki akar maradni, lelke rajta. A referendumon azonban egy adott kérdésről kell dönteni. A népszavazáson eleve egy igennel vagy nemmel megválaszolható kérdést tesznek fel. Nem lehet, hogy az döntsön ebben a kérdésben, aki nem mond sem nemet, sem igent. Így a távolmaradók érvényteleníthetik az aktív szavazók véleményét.

Nem állhat elő fordított helyzet is? Ha nincs részvételi küszöb, akkor egy nagyon szűk réteg is ráerőltetheti a véleményét az egész országra.

Így van, de a politikusok feladata éppen az, hogy győzzék meg az embereket: vegyenek részt a népszavazáson. Én még nem tettem meg, de érdemes utánanézni: hány jelenlegi EU-s tagállamban döntöttek úgy népszavazás útján az uniós csatlakozásról, hogy nem volt feltétel a részvételi arány. Ha mindegyik ilyen referendumon feltétel lett volna a határozatképesség, szerintem ma jóval kevesebb tagállama lenne az EU-nak.

A Szociál–Liberális Szövetség több politikusa is hangoztatta, hogy a küszöb kiszámításánál nem lett volna szabad figyelembe venni azt a mintegy 3 millió román állampolgárt, aki külföldön tartózkodott a referendum napján. Ezt hogyan kommentálja?

Még nem néztem utána, de ha a törvény így írja elő, akkor nem kellett volna figyelembe venni ezt a 3 millió állampolgárt. Az viszont bizonyos, hogy a külföldön élőknek is van szavazati joguk.