Az Igazság Napja Sepsiszentgyörgyön

Minden idők egyik legnagyobb magyar ügyben tartott tömegdemonstrációja lesz szeptember 1-jén Sepsiszentgyörgyön. A nagygyűlés résztvevői a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása ellen tiltakoznak. Munkatársaink – Cseke Péter Tamás, Kustán Magyari Attila és Szilágyi Aladár – az erdélyi történelmi egyházak vezetőit kérdezték az Igazság Napja elnevezésű megmozdulásról és a romániai restitúció helyzetéről.

A történelmi egyházak és a magyar politikai szervezetek mozgósításával az utóbbi 15 év legnagyobb olyan tömegdemonstrációját tartják Sepsiszentgyörgyön, melyet magyar ügyben szerveztek. Tízezres nagyságrendben várnak tüntetőket a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása elleni megmozdulásra a szervezők.
A demonstráció válasz a Székely Mikó Kollégium épületeinek visszaszolgáltatása ügyében június 29-én hozott elsőfokú ítéletre. Ugyanis a buzãui bíróság azt állapította meg, hogy a restitúciós bizottság jogtalanul juttatta vissza az ingatlant az Erdélyi Református Egyházkerületnek, mert az épületegyüttest nem az egyház pénzéből, hanem nagyobb részben közadakozásból emelték. A törvényszék a bizottság tagjait – Marosán Tamást, Markó Attilát és Silviu Climet – három-három évi szabadságvesztésre ítélte. (Lásd keretes írásunkat.)
Az eseményen jelen lesz öt egyházfő, továbbá az összes erdélyi magyar politikai szervezet vezetője. Annak a kiáltványnak az elfogadását is tervezik, amelyben azt kérik az Európai Uniótól, kísérje fokozott figyelemmel a romániai restitúció folyamatát.
A megmozdulást nagy mozgósítás előzte meg. Megalakult a 13020 Kezdeményező Csoport, és létrehozta a Mikó-ügyről, az Igazság Napja elnevezésű megmozdulásról, a per előzményeiről és következményeiről tájékoztató www.13020.ro című honlapot. Az elnevezés nem véletlen: 13020 a Mikó-ügyben nyitott bűnvádi dosszié száma. A kezdeményezők több erdélyi nagyvárosban szerveztek sajtóbeszélgetést a Mikó-per hátteréről és a megmozdulás céljairól. Hasonló találkozókat rendeztek a Kolozsvári Magyar Napokon és a Félsziget Fesztiválon is.
Kelemen Hunor szövetségi elnök felhívásban buzdított „minden jó szándékú és az igazság mellett elkötelezett magyar embert” arra, hogy vegyen részt a Sepsiszentgyörgy főterén tartandó tiltakozó nagygyűlésen. A politikus rámutatott: „a bírósági döntés alapján Nagyváradtól Nagyenyedig, Szatmárnémetitől Kézdivásárhelyig és Marosvásárhelytől Aradig bármikor elvehetik azokat a történelmi múltú iskoláinkat, amelyeket az elmúlt 22 évben sikerült visszaszereznünk”. Kelemen úgy véli, a visszaszolgáltatás miatt elítélt Markó Attila és Marosán Tamás esetéből kiindulva „valamennyi becsületes erdélyi magyar ember, aki a közösségért dolgozik, számíthat arra, hogy az ő sorsukra jut”. „Ne engedjük, hogy ez megtörténjen!” – fogalmazott a politikus, megállapítva, hogy amikor közösségi jogokról volt szó, az erdélyi magyarok korábban is összezárták soraikat.

Markó: két út áll a bíróság előtt „Szeptember elsejének az igazság napjaként egyrészt a közösség ereje, szolidaritása jelképének kell lennie, a pillanatnak, amikor kimondatik: nem három személy vagy egy épület érintett a Mikó-ügyben, hanem az egész magyar közösség” – fogalmazott Markó Attila az Erdélyi Riport megkeresésére. A kisebbségügyi államtitkár elmondta, az erdélyi magyar közösség nem hagyhatja, hogy embereit meghurcolják és a javait elvegyék. „Remélem, minél többen jelen lesznek, az emberek megálljt tudnak parancsolni a jogtiprásnak” – mondta Markó.
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy egy név nélkül íródó blog szerzője azt próbálja bizonyítani, hogy a restitúciós bizottság valóban tévedett. Markó Attila úgy véli, már az is szégyenteljes, hogy névtelenül húzódnak meg emberek a bejegyzések mögött, homokba dugott fejjel „próbálnak kikiabálni” az embereknek. „Nem tesznek mást, mint a vádiratba foglalt érveket írják le újra, és ismeretlen úton megszerzik az ítélet indoklását” – magyarázta lapunknak. Szerinte ezek az emberek beépítettek, lefizetik és információval táplálják őket, hogy diverziót keltsenek, de a magyarság véleményének egésze mellett ez csak „egy csepp a tengerben”. Mint viccre váltva elmondta: úgy járnak, mint a rossz sávon haladó sofőr, aki a rádióban hallva, hogy egy ember helytelenül közlekedik, felkiáltott: „Még hogy egy! Az összes!”
A következő tárgyalást október 5-re tűzték ki. Az államtitkár két forgatókönyvet vélelmez: az első szerint a táblabíróság felismeri, hogy a buzãui bíróság döntése téves volt, így kiderül, hogy csak egy bíró egyéni, rossz döntése miatt ítélték el a bizottság tagjait; a második lehetőség az, hogy az ítélet marad, „ezzel bebizonyítva nem látható erők nyomásgyakorlását, a romániai igazságszolgáltatás befolyásolhatóságát”.

Kató Béla húszezer tüntetőre számít Az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese szerint legalább tízezer embert sikerül mozgósítaniuk a szeptember elsejei tüntetésre, de akár ennek a duplája is részt vehet a demonstráción. Hogy ez megvalósuljon, az egyházkerület minden eszközzel mozgósít: felhívását minden gyülekezethez eljuttatta, a lelkészeket külön kérték, hogy palástban jelenjenek meg. Kató Béla az Erdélyi Riportnak azt is elmondta, hogy a rendszerváltás óta a mintegy 850 államosított ingatlanukból háromszáz ügyével foglalkoztak mostanáig. Ezek közül többnek a visszaigénylését elutasították, sok esetben pedig, ahol a városi önkormányzatok nem magyar többségűek, a polgármesterek fellebbeztek a visszaszolgáltatás ellen. A háromszáz ügynek körülbelül a felét nyerte meg az egyház, a perek folytatódnak – olyan időszak is volt, amikor százötven per zajlott egy időben. Kató emlékeztetett a marosvásárhelyi református kollégium esetére, ez körülményes módon került vissza az egyház tulajdonába, hiszen a polgármester fellebbezése is nehezítette a per lefolyását, a kolozsvári kollégiumnak pedig előbb visszakapták minden épületét, majd az ingatlanok egy részét elveszítették.
Kató attól is tart, hogy a természetbeni visszajuttatást megszüntetnék – erre vonatkozó nyilatkozatok már hangzottak el –, és csak tizenöt százalékos kárpótlást adnának. Ez ellen mind a református egyház, mind az izraelita felekezet, mind a görög katolikus egyház tiltakozott. Az ilyen ügyek egyébként is lelassultak az utóbbi időben, Kató elmondása szerint épp a Mikó-ügy miatt, hisz a restitúciós bizottságok tagjai tartanak bármilyen döntéstől.

Potyó Ferenc: érezzük a tét súlyát A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség a legmagasabb szinten lesz képviselve a szentgyörgyi demonstráción: Jakubinyi György is szól a jelenlevőkhöz – nyilatkozta lapunknak Potyó Ferenc pápai káplán, általános helynök. „Kifejezett mozgósítást” nem végzett az elmúlt hetekben az érsekség, ezt inkább a politikai szervezetekre bízták. „Az utcai mozgósítás nem az egyház feladata. De egyetértünk a tiltakozó akcióval, szükség van rá, érezzük, milyen nagy a tét” – jelentette ki. Jómaga felhívást tett közzé az érsekség belső levelezői fórumán, ez a papokhoz jutott el.
A pápai káplán szerint azért indokolt a szentgyörgyi megmozdulás, „mert eljutottunk oda, ahol a part szakad”. Mint mondta, a katolikus egyház is kapott úgy vissza iskolákat, hogy a telekkönyvben egy úgynevezett tanulmányi alap szerepel, amelyet a gyulafehérvári latin rítusú püspökség adminisztrál. „Ezen a címen ránk lehet húzni, hogy mi sem voltunk, vagyunk tulajdonosok, jóllehet mindig is a katolikus egyházé volt az ingatlan. Most az állam úgy próbálja értelmezni, hogy ez az alap valamilyen állami alap volt, és ebből nem lehet egyházi tulajdonjogot formálni” – magyarázta. Éppen ezért – mondta –, az érsekség papjai közül is sokan részt vesznek a nagygyűlésen, és híveiket is szervezetten viszik Sepsiszentgyörgyre.
Kérdésünkre Potyó kifejtette: a katolikus egyház csak remélni tudja, hogy a tiltakozó akciónak lesz hozadéka. „Azért hozzá kell tennünk, hogy az egyház nem tehet úgy, mint a politikusok, akik referendumot hirdetnek autonómiaügyben. Ez hazárdjáték politikai előnyszerzés érdekében, mert nem mondják meg az embereknek, hogy ez a referendum szép dolog, csakhogy semmilyen jogi következménye nincs” – mondta a pápai káplán.
Potyó Ferenctől megtudtuk: az érsekség „több száz” ingatlanra nyújtott be visszaigénylési kérelmet, ezeknek „hetven-nyolcvan” százalékát kapták vissza. „A többi épület esetében formai hibák vagy valamilyen félremagyarázás miatt nem sikerült a restitúció. Olyan eset is volt, amikor a polgármesteri hivatal nem adta meg az engedélyt a birtokbavételre” – magyarázta az egyházi méltóság.

Bálint Benczédi Ferenc: a politika nem mindig segít „1989 után elindult egyfajta demokratizálódás, amiben benne foglaltatott az, hogy amit a kommunista hatalom erőszakkal elvett, azt visszaadják. Ez a folyamat elkezdett lassulni. Sőt, nem csak lelassult, egyenesen akadályozzák a restitúciót, vagy visszaállamosítani akarják az ingatlanokat” – indokolta az Erdélyi Riportnak Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök egyházának a demonstráción való részvételét. Õk is körlevelekben kérték a gyülekezeteket és a lelkészeket, hogy minél nagyobb számban legyenek jelen.
„Fontos, hogy Sepsiszentgyörgyön az erdélyi magyar protestáns szellemiséget igazolni tudjuk, és mondjuk ki: itt vagyunk!” – jelentette ki a püspök, akiben kérdőjeleket ébreszt, hogy ezt az akciót „most mindenki ki akarja sajátítani”. Elsősorban attól tart, amit a politikusok a rendezvényen nyilatkozni fognak. „A politikusaink gyengeségének, kétkulacsosságának az eredménye, hogy ide jutott a felekezeti oktatás helyzete, ahol most vagyunk. Mert ha egy kicsit határozottabbak az atyámfiai, és nem csak akkor veszik észre az egyházakat, amikor választások vannak, akkor nem tartanánk itt” – jelentette ki.
Bálint Benczédi elmondta, hogy az unitárius egyház 86 ingatlanra nyújtott be visszaigénylési kérelmet, s eddig mintegy negyvenet sikerült visszaszereznie. „Volt olyan ingatlan, amit természetben kaptunk vissza, többért pedig némi kárpótlást” – magyarázta.
Az egyik leghányatottabb sorsa a püspökség kolozsvári épületének volt, amelyben hosszú ideig a Brassai Sámuel Elméleti Líceum működött. Az ingatlan 1901-ben épült, magánszemély adományából. „Annak idején itt működtek a püspöki irodák, a teológia és az unitárius gimnázium. Államosításkor az épület nyolcvan százalékét vették el” – magyarázta. Az épület tulajdonjogát 1996-ban kapta vissza az egyház, amely 1993-ban újraindította a János Zsigmond Unitárius Kollégiumot. „Kollégiumunk fejlődésnek indult, kezdett szűkös lenni a hely a két iskola számára. Konfliktusaink is voltak a világi tanintézménnyel” – mondta a püspök. A megoldást az jelentette, hogy időközben az egyházi visszakapta a kollégium régi épületét is. „Csakhogy a birtokba helyezést Emil Boc akkori kolozsvári polgármester öt éven keresztül megakadályozta. Amikor végre tisztázódott a tulajdonjog, az önkormányzat öt évre visszamenőleg ki akarta fizettetni az egyházzal az ingatlanadót. Azóta is pereskedünk” – tájékoztatott Benczédi. A két iskola társbérletének az vetett véget, hogy – az egyház felajánlására – a Brassai Sámuel Elméleti Líceum beköltözött az unitárius kollégium régi épületébe. „Mi nem kitessékeltük a Brassait, hanem felajánlottunk egy új épületet számukra. Egy világi magyar iskola ügyét amúgy sem az egyháznak kell megoldania, hanem a tanfelügyelőségnek, a politikusoknak, az önkormányzatoknak” – tette hozzá.

Böcskei László: 60 százalékot kaptunk vissza A sepsiszentgyörgyi megmozduláson részt vesznek a nagyváradi katolikusok is. Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke kérdésünkre közölte: a benyújtott visszaigénylési kérelmek 60 százalékában döntött az egyház számára kedvezően a visszaszolgáltatási bizottság. „Tudomásom szerint pozitív döntés születhet a hátramaradott kérelmek esetében is”– magyarázta. A visszaigénylési kérelmeket eleve úgy fogalmazták meg, hogy ahol nehézségekbe ütközhet a természetbeni visszaszolgáltatás, ott kártérítést kapjanak. Mint mondta, egyetlen per előtt állnak, az egykori nagyváradi Pénzügyi Palota ügyében. Az épületet márciusban szolgáltatta vissza az egyháznak a bizottság, ezt az intézkedést fellebbezte meg a Bihar Megyei Tanács.

Máthé Edit: fájó pont a Wesselényi Kollégium A Királyhágómelléki Református Egyházkerület eddig a mintegy 350 visszaigényelt ingatlanából 220-at kapott vissza – nyilatkozta lapunknak Máthé Edit, az egyházkerület jogtanácsosa. A vissza nem szolgáltatott épületek közül a legjelentősebb a zilahi Wesselényi Kollégium, illetve a máramarosszigeti iskolaépületek utcányi sora. „Épp a Mikó-kollégium ügyére hivatkozva a bíróságok újabb és újabb kiegészítő dokumentumokat igényelnek. Egyébként a már megítélt kártérítések folyamata is leállt, hiszen még az előző kormányzat – a gazdasági válságra hivatkozva – június végéig moratóriumot rendelt el az 500 ezer lej fölötti, két részletben átutalandó kártérítési összegek vonatkozásában” – mondta Máthé Edit. Néhány magánszeméllyel azért pereskednek, mert egy nagyváradi bérházuk több lakását azok visszanyerése után eladták.