„A folytatásra bátorítanak”

Újabb parlamenti mandátumra pályázna, s már gyűjti a jelöltségéhez szükséges támogató aláírásokat KORODI ATTILA, aki nem számít arra, hogy szavazatokat veszít a Székelyföldön, amiért elutasította a meghívását a borzonti EMI-táborba. A képviselőház külügyi bizottságának volt elnökét a referendumról, a székelyföldiek urnáktól való távolmaradásáról és a román–magyar viszonyról is kérdezte Cseke Péter Tamás.

Bejelentette azt a szándékát, hogy újabb képviselői mandátumot pályázzon meg, és már meg is kezdte a támogató aláírások gyűjtését az alcsíki választókerületben. Miért ez a korai kezdet?

Szerintem nem korai, mert az utóbbi három és fél évem általánosságban véve folyamatosan azzal telt, hogy a választókerületemet látogattam, fogadóórákat, találkozókat tartottam, eseményeken vettem részt. Szeretnék tiszta képet látni arról, hogy honnan indulok tovább, ezért erre időt szánok. A nyár vége éppen alkalmas arra, hogy nyugodtan végigjárhassam a kerületemet.

Azért kérdeztem, hogy nem korai-e, mert számomra még az sem egyértelmű, hogy idén lesznek a parlamenti választások. Ezek szerint biztosra vehető, hogy valamikor november végén szavazunk a 2008-as választási törvény előírásai szerint?

Szerintem decemberben megtartják a parlamenti választásokat. A leghamarabbi időpont december másodika, de legkésőbb december közepéig az urnákhoz hívják a választókat. Már nem látok olyan tényezőt, ami ezt befolyásolná, és úgy gondolom, hogy a román politikum is túl akar lenni a választásokon. Mindenki jól jár, ha lezárul ez a furcsa politikai félév.

Az RMDSZ szabályzata szerint milyen feltételeket kell teljesítenie annak a személynek, aki képviselőjelölt szeretne lenni, és kik döntenek a jelölésről?

Nem az a fontos, hogy a szabályzat mit ír elő. Nekünk itt Csíkban a szabályzati szövegeknél fontosabb, hogy a választókkal való érintkezés, párbeszéd, kommunikáció sokkal sűrűbb legyen. Egyébként a szabályzat kétezer támogató aláírást ír elő a jelölti dosszié benyújtásához, és én ezen a számon már rég túl vagyok.

Napok óta járja már a falvakat. Eddig hány családot keresett fel?

Önkéntesekkel járom a falvakat, nem minden családhoz jutok el személyesen. Általában úgy járok el, hogy minden utcából kiválasztok találomra egy-egy családot. Azért találomra, mert így nagyobb a lehetősége annak, hogy pontosabb képet kapjak az adott településről. Négy-öt családnál többet egy nap nem tudok meglátogatni, mert mindegyikükkel legalább két órát beszélgetek.

Milyen a fogadtatása? Mit mondanak, illetve kérdeznek az emberek?

Először is bátorítanak. Sokszor hallom tőlük: kell menni tovább. Ritka, aki úgy gondolja, hogy az erdélyi magyarság ügye nincs jó kezekben, és ne folytassuk. Ha a statisztikát nézzük, akkor naponta egy ilyen család akad, ami teljesen rendben van. Általában véve helyi ügyek megoldásától a nagypolitikai kérdésekig sok minden terítékre kerül ezeken a beszélgetéseken. Ezt úgy kell elképzelni, hogy kávézgatok a vendéglátóimmal, s felszabadulnak bennük az ötletek, gondolatok, amiket megosztanak velem.

Mit szokott mondani a választóknak, ha az államfő felfüggesztése körüli, hetek óta tartó huzavonáról faggatják?

Azt, amit ők is éreznek: ez a huzavona és instabilitás az ország kárára megy. Ez egy nagyon szűk réteg politikai csatározása, kevés emberről szól a történet. Azt gondolom, ez az ügy annyira eltávolodott a lakosságtól, hogy értelmesen már nem is lehet foglalkozni vele, le kell zárni mihamarabb.

Az interjú megjelenésekor már túl vagyunk az alkotmánybíróság döntésén az államfő felfüggesztésének ügyében, de azért mégis megkérdezném: Mit jósol, milyen eredménnyel zárul le ez a huzavona? Mit tart a legvalószínűbb forgatókönyvnek?

Az alkotmánybíróság érvénytelennek nyilvánítja a referendumot. Ám ha az eddigi alkotmánybírósági állásfoglalásokat nézzük, meglehetősen nagy a káosz a taláros testületben is.

Hargita megyében, s gondolom, az alcsíki körzetben is, igen kevesen mentek el szavazni a referendumon. Mi volt ennek az oka?

Az, hogy az embereket megpróbálták hirtelen meggyőzni olyan dolgokról, amelyek talán lehetnek értelmesek is, de akik meg akarták győzni őket, azok láthatóan azon dolgoztak, hogy az erdélyi magyarok ügyét ellehetetlenítsék. Az embereknek Victor Pontáról meg Crin Antonescuról eszükbe jut a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügye, eszükbe jutnak a folyamatos magyarellenes nyilatkozatok, és eszükbe jut akár a Mikó-ügy is, amit a román politika sötét oldalához lehet kötni. Ezek eszükbe jutnak és feltörnek bennük. És mondják is, teljesen jogosan: tőlük ne várja el senki, hogy véleményt váltsanak azok hatására, akik két éven át azon dolgoztak, hogy a magyarok számára ellenszenvesek legyenek.

Szerepet játszott-e a távolmaradásban Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnöknek, csíki RMDSZ-elnöknek az a felhívása, hogy az emberek maradjanak otthon a referendumon?

Nem. Az elnök úr csak azt fogalmazta meg, ami a Székelyföldön érezhetően ott volt a levegőben.

Az RMDSZ-t támadások érték a jelenleg hatalmon lévő szociál–liberális politikusok részéről a székelyföldiek távolmaradása miatt. Elképzelhetőnek tartja, hogy ez a távolmaradás a későbbiekben megbosszulja magát, és emiatt nem lehet majd ősszel kormányalakító tényező az RMDSZ?

Korai még kormányalakításról, koalícióról beszélni. Azt tartom a legfontosabbak, hogy tisztességes módon tartsák meg a parlamenti választásokat, és ezeken az RMDSZ jól szerepeljen. A továbbiakról pedig majd december végén, januárban lehet beszélni, dönteni. Meg kell mondanom azonban, hogy a referendum utáni Ponta- és Antonescu-nyilatkozatok nem európai magatartást tükröznek. Hogy lehet a magyar közösséget a referendum sikertelensége miatt elítélni, ha egy tíz százalékkal nagyobb bukaresti részvétel ezt a „magyarhiányt” pótolhatta volna?

A szociál–liberálisok Orbán Viktort is támadták amiatt, hogy tusnádfürdői beszédében szintén otthon maradásra kérte a székelyföldi szavazókat. A magyar kormányfő üzenetének volt valamilyen szerepe a székelyföldiek távolmaradásában?

Semmilyen szerepe nem volt. Orbán Viktor kijelentései egy szombati napon hangzottak el, szombaton és vasárnap pedig nem jelenik meg magyar sajtó a környéken. Ezért a magyar kormányfő üzenete nem is tudott eljutni a székelyföldi választókhoz. Legfeljebb a vájt fülűek, a politikára figyelő személyek hallhatták meg ezt az üzenetet.

Ön korábban a képviselőház külügyi bizottságának elnöke is volt. Milyennek látja a magyar–román államközi viszonyt most, egy Nyirő-újratemetés meg a tusnádfürdői Orbán-beszéd után?

Az Orbán-beszéd a referendum mentén volt markáns véleményt kiprovokáló. Összességében a román–magyar viszony állapotát tekintve nem hangzottak el a magyar kormányfő részéről olyan éles megfogalmazások, amelyek a román kormány számára zavaróak lettek volna. Úgy gondolom, hogy jelenleg a román–magyar viszonyt főleg a referendum, a referendum körüli bukaresti hisztéria lehetetleníti el. Az elmúlt években többször hangzottak el olyan kijelentések fideszes politikusok részéről, amelyeket a román félnek nehéz volt kezelni, és nekem a külügyi bizottság elnökeként néha hetekbe telt meggyőzni a parlamentet arról, hogy ne fogadjon el Budapestet elítélő nyilatkozatot. Ám úgy érzékelem, most főleg a román kormány az érdekelt abban, hogy minél hangzatosabban nyilatkozzon magyar ügyben. Ide sorolnám Titus Corlãþean külügyminiszternek azt a legutóbbi kijelentését (lásd keretes írásunkat – szerk. megj.) is, hogy Románia jobban bánik a magyar kisebbséggel, mint Magyarország a románnal.

Ön szerint Corlãþean kijelentései összefüggnek a tusnádfürdői Orbán-beszéddel? Mennyire szólt a politikus a külügyminiszterből, amikor ezeket a kijelentéseket tette?

Tudni kell, hogy a mindenkori román külügyminisztériumnak markáns álláspontja van a Magyarországon élő román kisebbség helyzetével kapcsolatban. E szerint a magyarországi románoknak parlamenti képviseletre van szükségük. Ez az álláspont a maga módján tisztességes is. Titus Corlãþeant az évek folyamán kiemelten foglalkoztatta a határon túl élő románok ügye (egy időben a határon túli románok hivatalának vezetője is volt), politikusként ebből a témából „építkezik”. Ebből kifolyólag én elég komoly politikai attitűdöt is ki tudok olvasni a nyilatkozataiból.

Volt még egy tábor a nyáron, a borzonti EMI-táborra gondolok, amelyen szintén vettek részt magyarországi politikusok, s ahol szintén elhangzottak meredek kijelentések. Önt meghívták a rendezvényre, de nem ment el. Miért?

Azért nem mentem el, mert túlságosan első helyen szerepelt a táborban a Vona Gábor-féle politikai gondolkodás és a Jobbik. Úgy gondolom, hogy ha nekem az erdélyi magyarok ügyében kell vitáznom bukaresti politikusokkal, nem engedhetem meg magamnak, hogy összekössenek Vona Gáborral. Egyébként úgy vélem, hogy az EMI-táborba érkező fiatalok 99 százaléka nem is kíváncsi rá.

Valójában mennyire vevők a székelyföldiek a jobbikos retorikára?

Egyáltalán nem vevők. Vannak azonban olyan székelyföldi események, amelyek helyet adnak a jobbikos retorika székelyföldi megjelenésének. Ha ez normális mederben lenne, akkor ez rendben volna. Arra figyelni kellene, hogy ugyanúgy, ahogy Tusványoson Orbán Viktor a fő előadástartó, az EMI-táborban is lehet jobbikos politikus, ám ne legyen helye annak, hogy külön a Jobbik elnöke egy-két órás előadást tartson. Már csak azért sem, mert a Jobbiknak kisebbségellenes a politikája.

Nem gondolja, hogy a meghívás elutasításával szavazatokat veszített?

Fel sem merült ez bennem.