Erdélyi Riport » Interjú » 21. oldal

Továbbra is elege van Romániából

A kormány régiósítási elképzeléseinek célja a tömbben élő magyarság felszabdalása, asszimilálása – véli SABIN GHERMAN kolozsvári újságíró. Az „Elegem van Romániából!” című kiáltvány szerzőjétől Cseke Péter Tamás azt kérdezte: milyennek látja most Romániát Erdélyből?
TOVÁBB

Sikerült meggyőzni a kétkedőket

Kolozsváron ugyan csökkenőben a magyar lakosság száma és aránya, közben a képviselete, a hangja, az elfogadottsága egyre nő. Ez a civil szervezeteknek ugyanúgy köszönhető, mint az önkormányzati képviseletnek, így HORVÁTH ANNA alpolgármesternek, akit az elmúlt időszak nehézségeiről, megvívott „harcairól” Kustán Magyari Attila kérdezett.
TOVÁBB

Romániát az antant pártolta, de nem szerette

A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének nyugalmazott igazgatója, SZÁSZ ZOLTÁN kandidátus, történész a nagyváradi Szacsvay Akadémia vendégeként Impériumváltás 1918-19-ben és a trianoni békeszerződés címmel tartott előadást. Szilágyi Aladár beszélgetésük második részében a békeszerződés kevésbé ismert előzményeiről kérdezte.
TOVÁBB

Békülékeny hang – börtönárnyékban

A Törökországban élő kurd származású UMUT SUVARI rendszeresen látogatja Európát, kapcsolatokat épít a kontinens ifjúsági szervezeteivel. Amikor korábban Háromszéken járt, Kustán Magyari Attilával beszélgetett a kurd kisebbség helyzetéről, azokról a különbségekről, amelyek magyarok és kurdok eszközeit, lehetőségeit, a többségi társadalom hozzáállását érintik, az európaiságról. Mindezekről ismét lehetőség adódott kérdezni az európai integrációt is támogató Ifjúság és Változás Egyesület vezetőjét.
TOVÁBB

A történelem az emberi lét értelmét keresi

NAGY MIHÁLY ZOLTÁN  nagyváradi főlevéltárost a szenátus a Román Kulturális Intézet (ICR) elnökhelyettesévé választotta. A Boc-kormány idején az Országos Levéltár igazgatóhelyettesi tisztségét betöltő történész személyében első alkalommal került magyar értelmiségi a romániai kultúra külföldi bemutatását szolgáló intézmény vezetőségébe. Szilágyi Aladár interjúja.
TOVÁBB

Ha örömet okoz rosszat írni, ne légy kritikus

Pályája elején szerkesztette a fiatal alkotók lapját, a Nappali Ház irodalmi és művészeti szemlét, ezzel párhuzanosan a JAK-füzeteket, majd a József Attila Kör elnöke lett. 1996-ban bízták meg az Élet és Irodalom kritikai rovatának a szerkesztésével, 2009-től a lap főszerkesztő-helyettese. KÁROLYI CSABA irodalomkritikussal Szilágyi Aladár beszélgetett.
TOVÁBB

Túl bonyolultak a baloldal válaszai

A magyarországi Eszmélet folyóirat egyik szerkesztője a Zsigmond Király Főiskola docense, ahol jogot, filozófiát oktat, nem mellesleg író, regények, elbeszélések szerzője. Kustán Magyari Attila a magyarországi közélettel kapcsolatos benyomásairól kérdezte KÁLLAI R: GÁBOR írót, de Kafkáról is szó esett.
TOVÁBB

A hosszú háború történetei

BORBÉLY SZILÁRD Nincstelenek – Már elment a Mesijás? című, a Kalligramm Kiadónál az idén megjelent, hamar a sikerlisták élére került könyvéről Parászka Boróka kérdezte az olvasót egy elzárt szatmári kisfaluba vezető szerzőt.
TOVÁBB

Ne kérjetek a férfiaktól, hanem vegyétek el

Szeptember végén választotta vezetőjévé az RMDSZ újonnan alakult országos Nőszervezete BIRÓ ROZÁLIA szenátort, az SZKT-elnökét, aki korábban több mint egy évtizedig volt Nagyvárad alpolgármestere. Új szerepében Szűcs László kérdezte.
TOVÁBB

„Már a vak is látja az igazságot”

Visszakerül a ploieºti-i táblabírósághoz az úgynevezett Mikó-ügy, miután a legfelső bíróság jogerős ítélet meghozatala helyett elhárította illetékességét a legutolsó tárgyaláson. A döntés hátteréről a per vádlottját, MARKÓ ATTILA Kovászna megyei képviselőt Cseke Péter Tamás kérdezte.
TOVÁBB