„Már a vak is látja az igazságot”

2013. 10. 13. 11:36
Visszakerül a ploieºti-i táblabírósághoz az úgynevezett Mikó-ügy, miután a legfelső bíróság jogerős ítélet meghozatala helyett elhárította illetékességét a legutolsó tárgyaláson. A döntés hátteréről a per vádlottját, MARKÓ ATTILA  megyei képviselőt Cseke Péter Tamás kérdezte.

Nem született ítélet a már évek óta húzódó Mikó-ügyben: a per a ploieºti-i táblabíróságon folytatódik, mert a legfelsőbb bíróság megállapította, hogy nem illetékes a tárgyalásában. Mit gondol, miért történt ez így?

Azt látom, hogy a legfelsőbb bíróság fél dönteni, valamilyen oknál fogva kényelmetlen nekik ez az egész történet. Azért kényelmetlen, mert az eredeti szándék – megállítani az ingatlan-visszaszolgáltatási folyamatot – felmentő ítélet esetén meghiúsulna. Most már egyértelmű: a bírák tudják, hogy mi az igazság, csak nem igazán szeretnék ezt kimondani, legalábbis egyhamar nem. Szerintem óriási esélyt vesztettek el a bírák arra, hogy – különösen az ügyészségi leváltásokhoz kapcsolódó cirkuszok légkörében – bebizonyítsák: tud független lenni az igazságszolgáltatás. Ha a legfelsőbb bíróság helyében lettem volna, meghoztam volna most a helyes döntést, hogy azt mondhassam: mégiscsak tiszta és makulátlan a román igazságügy. Érdekes dolog, amit még meg kell beszélnem az ügyvédekkel nyugodtabb körülmények között: miként lehetséges, hogy elkezdődik a per tárgyalása a legfelsőbb bíróságon, meghallgatnak bennünket, eljárási elemeket folytatunk le, és a legeslegutolsó napon jut eszébe a bíráknak, hogy esetleg nincs is illetékességük ebben az ügyben? Ez is azt mutatja, hogy óriási esélyt szalasztott el a bíróság saját maga tisztázására.

Mégis, mi lehet a magyarázata annak, hogy a legfelsőbb bíróság csak jóval a per megkezdése után döbbent rá arra, hogy az ügy nem rájuk tartozik?

Úgy tudom, a Neþoiu-ügyben hozott korábbi bírósági döntésre hivatkozva (lásd keretes írásunkat az ügyvéd magyarázatáról – szerk. megj.) küldték át a ploieºti-i táblabíróságra a pert. Ennek a korábbi bírósági döntésnek az indoklása csak augusztusban jelent meg, nekünk pedig már júniusban elkezdődött a perünk Bukarestben. A Neþoiu-ügy indoklásban az szerepel: azért nem illetékes a legfelsőbb bíróság a per tárgyalásában, mert az egyik vádlott ugyan közben képviselő lett (ezért a törvény szerint rájuk tartozna az ügy), de az illető a pere helyi bírósági tárgyalása közben jutott mandátumhoz. Ebben a logikában csak az hibádzik, hogy a román jogrendszer nem precedensjogra épül, mint az amerikai. Tehát nem lett volna kötelező a bírói gyakorlat szempontjából, hogy ugyanúgy járjanak el a Mikó-perrel, mint a Neþoiu-perrel.

Ön Strasbourgban volt, amikor mindenki az ítéletet várta a Mikó-perben. A „biztonság kedvéért” ment külföldre?

Nem, dehogy, egy emberjogi értekezletre utaztam el Strasbourgba. Sokáig vacilláltam, hogy elmenjek-e, végül elmentem. Amúgy eddig a perem tárgyalásairól sosem hiányoztam, de most már meggondolom, hogy a továbbiakban részt vegyek-e ebben az egészben. Elvileg nem vagyok köteles jelen lenni a bírósági ülésteremben.

Várhatóan mikor folytatódik a per Ploieºti-en?

Nehéz erre válaszolni. A per eredetileg tavaly decemberben került át a ploieºti-i táblabíróságra. Abban a hónapban jutottam parlamenti mandátumhoz, és közöltük a táblabírósággal, hogy a tárgyalás már a legfelsőbb bíróság illetékességébe tartozik. Ezt januárban tudomásul vették, Bukarestben pedig csak májusban volt az első idézés. Tehát szerintem további két-három hónap, amíg a dosszié visszakerül Ploieºti-re, utána kitűzik a tárgyalás időpontját. Addig szerintem azonban még eltelik bő fél év.

Az önök szempontjából mit jelent az ítélethalasztás, illetve az, hogy a per a táblabíróságon folytatódik?

Bármilyen perben az igazság oldalán lévőknek rossz minden halasztás. Nyújtják az egész történetet, és mi ezt nem akarjuk. Ha vaj lenne a fejünkön, akkor érdekünk lenne húzni-nyúzni a pert, ahogy Voiculescu és mások is eljártak, tele vannak a bíróságok évek óta tartó perekkel. Mi hálistennek nem vagyunk ebben a helyzetben, tudjuk, hogy miénk az igazság, és semmilyen érdekünk nincs halasztani.

A legfelsőbb bíróság elutasította a védelem több kérését, például újabb bizonyítékok bemutatását. Ploieºti-en már nyílik lehetőség újabb bizonyítékok prezentálására?

Elviekben igen, mert kezdődik újra a fellebbezés. Ploieºti-en újra megnyílik a lehetőség arra, hogy újra kérjünk bizonyítási eljárásokat. Amit már írásban benyújtottunk a dossziéhoz, azt nem kell újra benyújtani, ám amit a legfelsőbb bíróságon megpróbáltunk és elutasítottak, azt megkísérelhetjük újra a táblabíróságon.

A Mikó-ügy kronológiája

2009. június: A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületét visszaszolgáltatták a református egyháznak. A restitúció törvényességét a korrupcióellenes ügyészség (DNA) vizsgálja.

2010. december: A DNA vádat emel Markó Attila, Marosán Tamás és Silviu Clim, a restitúciós bizottság tagjai ellen. Az ügyészek szerint a három vádlott érvénytelen telekkönyvi kivonat alapján szolgáltatta vissza az egyháznak a kollégium épületét és 1,3 millió euró kárt okozott az államnak.

2011. január: Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, a történelmi egyházak és az RMDSZ is szolidaritást vállal a vádlottakkal. A sepsiszentgyörgyiek gyertyás felvonulást is rendeznek.

2011. október: Megkezdődik a per, amelyet a korrupcióellenes ügyészek kérésére Sepsiszentgyörgyről a buzãui törvényszékre helyeznék át.

2012. január: Helyt ad a buzãui bíróság a Brassói Ítélőtábla 2006-ban hozott határozatának, amelyben a református egyház tulajdonának ismeri el a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumot és a hozzá tartozó összes ingatlant.

2012. június: Az ítélet három év letöltendő börtönbüntetés. A buzãui bíróság első fokú ítélete szerint hivatali visszaélés miatt három év letöltendő börtönbüntetésre ítélik a per három vádlottját: Markó Attila államtitkárt, Marosán Tamást, az Erdélyi Református Egyházkerület volt jogi tanácsadóját, valamint Silviu Climet, az igazságügyi minisztérium volt tanácsadóját. Markó Attiláék fellebeznek.

2012. június: Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a történelmi egyházak összefogását kéri.

2012. július: Tüntetés Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó Kollégiumért.

2012. augusztus: Elindul a Mikó-ügy honlapja, a www.13020.ro.

2012. szeptember: Közel 30 ezren demonstrálnak Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó Kollégium épülete és a három vádlott védelmében az Igazság napja nevű demonstráción.

2012. október: Halasztással kezdődik a Mikó-per a ploieºti-i táblabíróságon.

2013. január: A Mikó-pernek a legfelsőbb bíróságra való áthelyezését kérik az ügyvédek.

2013. május: Halasztással kezdődik a Mikó-per a legfelsőbb bíróságon.

2013. július: Nem kíván újabb bizonyítékokat megvizsgálni a legfelsőbb bíróság.

Forrás: maszol.ro, transindex.ro


Milyen bizonyítási eljárásokat fogadtak el, és melyeket utasítottak el a legfelsőbb bíróságon?

A bizonyítékként szolgáló dokumentumokat elfogadták. Letettük egyebek mellett a bíróságra a nemzeti bank és a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium közötti levelezést 1940-47-ből, az egyházi kánonjogi dokumentumokat, egykori egyházjogi törvénykönyveket, a korabeli magyar telekkönyvezési rendszer szabályozását. Ez utóbbi dokumentumból például kiderül, miért abban a formában telekkönyvezték az ingatlant, ahogy, és miért volt ez így rendben. Elutasították azonban azt a kérésünket, hogy hallgassák meg Bustya János lelkész-tanárt és Tőkés Istvánt. Bustya János a református egyházkerület ingatlanai történetének legszakavatottabb ismerője és adminisztrátora. Tőkés Istvánt tulajdonképpen soha nem is hallgatták meg a bírák, mindössze egy nyilatkozatát csatolták a dossziéhoz a buzãui törvényszéken. Õ 1933-ban végezte a Székely Mikó Kollégiumot, amikor az intézmény egyházi tulajdonban volt, és egykori diákként tudja tanúsítani a tulajdonjogot. Azt is kértük, és ez volt végül is a legfontosabb, hogy a brassói táblabíróságon korábban hozott döntésnek dossziéját, amely szerint az egyház tulajdonosa a Székely Mikó Kollégium épületének, „szőröstül-bőröstül” tegyük át a ploieºti-táblabíróságra került dossziéba. Ezt is elutasították.

De miért utasították el ezeket a bizonyítási eljárásokat Bukarestben?

Nem indokolták meg, de szerintem ennek két oka lehetséges. Az egyik az, hogy parancsra dolgozik a legfelsőbb bíróság, és akkor nekik nem kell semmiféle papír a mi ártatlanságunkról, mert tudják, hogy el kell bennünket ítélniük. A pozitív forgatókönyv szerint a bírák úgy ítélték meg, hogy a dosszié már amúgy is tartalmaz elegendő bizonyítékot az ártatlanságunkra, nincs szükség újabb bizonyítékokra a felmentő ítélet meghozatalához. Egyébként ez így is van. A dossziénk jelenlegi stádiumában is untig elég dokumentumot tartalmaz ahhoz, hogy a vak is meglássa az igazságot benne.

Úgy tudom, a Mikó-per legutóbbi tárgyalásán az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének két munkatársa is részt vett volna, az amerikai diplomaták hivatalos átiratban értesítették a bíróságot, hogy ott lesznek a teremben, így adva tudtukra, hogy figyelemmel kísérik az ügyet. Ez nyújt-e egyfajta védelmet?

Hát hogyne nyújtana. A demokrácia bölcsőjeként emlegetett Egyesült Államokban van olyan súlya az alkotmányosságnak, van olyan súlya az igazságérzetnek, hogy Amerikára mindenki figyeljen. Ha Washingtonban történik valami, arra Európában szoktak reagálni. Ha az Egyesült Államok üzen valamit valamelyik országnak, az illető állam szokott arra reagálni. Ismeretes, hogy a Mikó-perről levélváltás is volt John Kerry külügyminiszter és az amerikai kongresszus között. Arra a levélváltásra a román külügy is reagált, elmondta a véleményét. Az amerikai diplomácia azóta is érdeklődik a perünk iránt, találkozunk, beszélgetünk a nagykövetség munkatársaival. Ez azért van, mert ukázt kaptak Washingtonból arra, hogy erre a perre figyeljenek oda. Az Egyesült Államok egyébként azért is nagyon fontos partner ebből a szempontból, mert az egyházi javak visszaszolgáltatására roppant érzékenyek az amerikaiak.

Akkor hogyan tovább? Visszatér a törvényhozói munkához, és megpróbál visszakerülni a rendes kerékvágásba?

Így van. Megyünk előre. Azt mondják, hogy ami nem öl meg, az megerősít. Én még élek.


A Neþoiu-precedensre hivatkoztak az ügyvédek

A legfelsőbb bíróság arra a precedensre hivatkozva utalta át a pert a ploieºti-i táblabíróságra, hogy májusban a „román labdarúgók átigazolásának” pereként elhíresült ügyben is hasonlóan döntöttek – mondta el az Erdélyi Riportnak Markó Attila és a másik vádlott, Marosán Tamás ügyvédje. Eugen Iordãchescu (fotó) tájékoztatása szerint akkor az adócsalással, sikkasztással és korrupcióval vádolt nyolc futballvezető perét a legfelsőbb bíróság visszautalta a bukaresti táblabíróságnak, arra hivatkozva, hogy George Neþoiu, a Dinamo korábbi részvényese már a per kezdete után szerzett mandátumot, tehát az ügy nem tartozik a legfelsőbb bíróság hatáskörébe. „Akkor egy sor jogi érvelést sorakoztattak fel, melyek kimondottan technikai jellegűek, ha a legfelsőbb bíróság úgy ítélte meg, hogy nem tartozik a hatáskörébe a Mikó-per, nincs mit tenni, folytatni kell a táblabíróságon” – magyarázta az ügyvéd. Hozzátette: az elkövetkezendőkben a legfelsőbb bíróságnak hivatalosan is meg kell indokolnia döntését, majd átküldi az ügyet a ploieºti-i táblabíróságra, ahol kitűzik a következő tárgyalás időpontját. Ez legkorábban jövő év elején lehet – közölte Iordãchescu.




Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!