„Megölte Marosvásárhelyt a fekete március”

Huszonöt évvel ezelőtt véres összecsapásba torkollott a román-magyar konfliktus Marosvásárhelyen. KÁLI KIRÁLY ISTVÁN az RMDSZ szervezési alelnökeként résztvevője volt a fekete március eseményeinek. Cseke Péter Tamás kérdéseire válaszolva idézte fel a történteket.

Beszéd és hallgatás között

Franz Xaver Kroetz kortárs német drámaíró alakjait általában a munkásosztály közegéből nyers modorral ragadja ki. A nyelvi és erkölcsi korlátokat nem ismerő szerző a drámát olyan poétikus térré teszi, amelyben szabadon, egy újabb fajta naturalizmussal életre kelnek a máig nem szűnő társadalmi problémák, tabuk. Kroetz átlépi a klasszikus értelemben vett irodalmi nyelvet, elmegy a szélekig, marginális történeteket mesél el, melyek, nem tagadja, személyes élményeiből és élettörténeteiből ihletődnek. Szabó Réka írása.

Az ötödik óra

A romániai gyermekhalandóság riasztóan magas az uniós átlagot tekintve. Bár elfogadhatatlanul sok a gyermekhalál, mégis tabu, hogyan távozik évente több ezer, kiszolgáltatott, haldoklásában magára hagyott lélek. Balázs néhány hónapos élete és februárban bekövetkezett halála ezzel szembesít. Valamint azzal, mennyire szükség van egy, az egész országot átszövő gyermek-hospice hálózatra. Parászka Boróka írása.

Jó volna a test játékát nézni

„Nagyon durva előadás lesz” – ez a hír terjedt a marosvásárhelyi Nemzeti Színház legújabb bemutatója előtt, amelyre érezhető izgalommal készültek az elszánt színházba járók. Volt alapja a nézői kíváncsiságnak-elvárásnak: Bartis Attila regénye, A nyugalom, amelyet Radu Afrim vitt színpadra, az elmúlt években kultuszszöveggé vált nem csak magyar nyelvterületen, hanem a román olvasók körében is. Parászka Boróka kritikája.

Hogyan kerülhet Einstein a pokolba?

A marokkói származású ateista és szabadgondolkodó ex-muzulmán, Mounir két éve él Kolozsváron. Az egyetemista fiú 27 éves, az észak-afrikai országból úgy jött el, hogy nem is szeretne visszatérni oda. Hazájáról, gyerekkoráról, eredeti vallásáról, a terrorizmusról, erdélyi életéről szívesen beszélt Kustán Magyari Attila, de a félelemtől nem szabadult meg soha, ezért sem a teljes nevét, sem arcát nem adta az interjúhoz.

Székekre táncolt szerelem

A székek a hajdani szituációkat, élethelyzeteket jelképezik, amik érzékeltetik az idő múlását, amikbe, mint borostyáncseppekbe belekövül az élet, és az időtlen és örök szerelem végül már csak a betegágy tetején kucoroghat. Tasnádi-Sáhy Péter kritikája.

Új versek, új képek, régi viták

ROCKENBAUER ZOLTÁN (1960. január 4.) etnológus, művészettörténész 1990 és 2006 között a Fidesz országgyűlési képviselője, 2000 és 2002 között a nemzeti kulturális örökség minisztere volt. 2011-től egy éven keresztül az MTVA kulturális főszerkesztője, 2013 júniusa óta a Műcsarnok munkatársa. Új könyve, Apacs művészet - Adyzmus a festészetben és a kubista Bartók (1900-1919), bemutatására Nagyváradra látogató szerzővel Tasnádi-Sáhy Péter készített interjút.

László királyt az érdekelte, hogy rend legyen, nyugalom

Kutatási területe a középkori Magyarország politika-, társadalom- és intézménytörténete. DR. ZSOLDOS ATTILA, a MTA levelező tagja a Szacsvay Akadémián a Szent István utáni Árpád-házi királyok külkapcsolatairól tartott előadást. Szilágyi Aladár Szent László koráról kérdezte a címzetes egyetemi tanárt.

Színház kultúrharc idején

Az ember, ügyes-bajos dolgai okán, vagy csak ellenőrizendő, hogy még mindig fess-e este a pesti nő, időnként elvetődik a nemzet fővárosába, és ha arra jár, akár színházba is mehet. Ilyen alkalomra állítottunk össze egy Mohácsi - Alföldi – Pintér menüsort, javarészt repertoárszínházon tengődő, határon kívül rekedt ínyenceknek. Tasnádi-Sáhy Péter írása.

Választási reform: visszatérő pártlisták

Lassan a végéhez közeledik a választási reformcsomagot előkészítő parlamenti különbizottság munkája, amelynek eredményeként jövőre már várhatóan párlisták alapján nyernek mandátumot a jelöltek. Cseke Péter Tamás a testület RMDSZ-es tagját, MÁRTON ÁRPÁDOT kérdezte az eddig elfogadott módosításokról.