Választási reform: visszatérő pártlisták

2015. 03. 25. 11:41

Lassan a végéhez közeledik a választási reformcsomagot előkészítő parlamenti különbizottság munkája, amelynek eredményeként jövőre már várhatóan párlisták alapján nyernek mandátumot a jelöltek. Cseke Péter Tamás a testület RMDSZ-es tagját, MÁRTON ÁRPÁDOT kérdezte az eddig elfogadott módosításokról.

 

 

Nagy eséllyel 2016-ban Romániában ismét bevezetik a korábban is alkalmazott szavazatarányos, pártlistás rendszert a parlamenti választásokon. Ezt már ugyanis eldöntötte a választási reformcsomagot előkészítő parlamenti különbizottság. Azt azonban még nem tudni, mikor kerülnek a módosított választási törvények a parlament elé, mert a testület kissé fejetlenül végezte a munkáját. Ezt a bizottság RMDSZ-es tagja, Márton Árpád képviselő nyilatkozta az Erdélyi Riportnak.

 

Hat törvény került a reformcsomagba

 

Mára már a teljes politikai osztály egyetért azzal, hogy a jelenlegi választási törvények rosszak. Az év elején az új államfő és Victor Ponta miniszterelnök is a teljes választási rendszert szabályozó jogi keret módosítását szorgalmazta. Januárban az államfő konzultációra hívta ez ügyben a pártokat, és a találkozón az RMDSZ is elmondta az álláspontját (lásd keretes írásunkat). A februárban elkezdődött parlamenti ülésszak elején konszenzussal létrejött egy tizenöt tagú különbizottság, amelynek feladata nem a reformcsomag előkészítése. A testület az önkormányzati, a parlamenti és az elnökválasztási törvény, illetve ezekhez kapcsolódóan a párttörvény és a pártfinanszírozási törvény újraalkotására kapott megbízatást. Emellett feladata egy teljesen új törvény, a levél útján történő, illetve az elektronikus szavazást szabályozó tervezet kidolgozása is. Ezt a hat tervezetet a bizottság a munkája végeztével a parlament elé terjeszti, és a szokványos eljárással előbb az egyik, majd a másik ház szavaz róluk. A bizottság albizottságokban dolgozik: az egyik az önkormányzati, a másik a parlamenti választási törvényt, a harmadik pedig párttörvényt és a pártfinanszírozási jogszabályt dolgozza ki. „Az elnökválasztási törvény módosítása nem jelent prioritást” – magyarázta Márton Árpád.

 

Az RMDSZ januárban vegyes rendszert javasolt

Az RMDSZ olyan vegyes választási rendszer bevezetését javasolta az államfővel megtartott januári találkozón, amely a politikai alakulatok szavazatarányos képviseletét megőrzi. E szerint a konzultáción azt indítványozták, hogy a háromszáz fősre karcsúsítandó képviselőház több mint felét egyéni választókerületekben válasszák meg, a többi képviselő pedig pártlistáról jusson mandátumhoz. A háromszázas létszám annyival bővülne, ahány kisebbségi képviselő kerülne még be könnyített eljárással a képviselőházba . A felsőházba a megyék két-két szenátort választanának, a nagyobbak hármat. Azok a megyék kapnának plusz szenátori mandátumot, amelyeknek a lakossága meghaladja a 600 ezret, így - a hat fővárosi kerület két-két szenátorával együtt - száz fős szenátus alakulna ki. Bár felmerült olyan elképzelés, hogy Románia visszatérjen a kétfordulós polgármester-választáshoz, a magyar érdekképviselet a legutóbb alkalmazott egyfordulós módszert részesíti előnyben. A megyei tanácselnököknél - amennyiben a román pártok módosítást szeretnének - azt is elfogadná az RMDSZ, hogy ne a polgárok közvetlenül, hanem a megyei tanács tagjai maguk közül válasszanak elnököt. A levélben való szavazás módszerét az RMDSZ csak előzetes regisztrációval egybe kötve tartja elfogadhatónak.

 

„A feje tetejére állt minden”

 

A hat közül három tervezet elfogadása sürgős. Az önkormányzati választási törvény amiatt, mert Romániában a következő helyhatósági választásokat várhatóan jövő júniusban tartják, és egy korábbi alkotmánybírósági döntés értelmében egy évvel bármilyen jellegű választások előtt a vonatkozó törvényt nem lehet módosítani. Ehhez a tervezethez azonban szorosan kapcsolódik a párttörvény és a pártfinanszírozási törvény is. „Az egyik eleme egy választási törvénynek az, hogy kik lehetnek a jelöltek, kiknek van jelölési joga, illetve hogyan zajlik le a választási kampány. Ez mind szorosan összefügg a párttörvénnyel és a pártfinanszírozási törvénnyel” – részletezte a képviselő.
Márton Árpád elmondta, az önkormányzati, illetve a parlamenti választási törvény már majdnem teljesen elkészült, és a bizottságban konszenzus alakult ki a tervezetekről, de a munka váratlanul elakadt. A probléma abból adódott, hogy mindkét jogszabály a jelenleg érvényben lévő párttörvényre és pártfinanszírozási törvényre alapozott, ám ez utóbbi két jogszabálynak időközben egy új változatát dolgozta ki a parlamenti testület illetékes albizottsága. „Tehát most össze kell hangolnunk ezeket a tervezeteket. Feje tetejére állt az egész eddigi munkánk” – vázolta a helyzetet a politikus.

 

Már három személy alapíthat pártot

 

Az eddigi párttörvény szerint egy politikai alakulat bejegyzéséhez legkevesebb 25 ezer támogatói aláírásra volt szükség legalább 18 megyéből. Ebből kifolyólag az eddigi választási törvények szerint a pártok jelöltjeinek nem, csupán a függetleneknek kellett bizonyos minimális számú (a választókerület szavazói névjegyzékében szereplő polgárok 0,25 százaléka) támogatói aláírást megszerezniük az induláshoz. Csakhogy a párttörvényt most úgy módosította a parlamenti bizottság, hogy mindenféle korlátozást eltörölt: az új változat szerint már három ember is elegendő egy politikai szervezet bejegyzéséhez.

„Ez okozta a galibát az önkormányzati, illetve a parlamenti választási törvénynél, mert szükségessé vált egy bizonyos számú támogatói aláírás bevezetése a pártok jelöltjeinek esetében is. Ha ez nem így lenne, akkor jövőre akár több száz, gombamód megalakult párt is indulhatna a választásokon” – magyarázta Márton.


Ezért az a döntés született a bizottságban, hogy a pártoknak a választókerület szavazói névjegyzékében szereplő polgárok száma egy százalékának megfelelő számú támogatói aláírást kell felmutatniuk ahhoz, hogy indulhassanak a választásokon. A választókerület a helyhatósági választások esetében a község, a város és a megye, parlamenti választások esetén a megye, az elnök- és az európai parlamenti választások esetében az egész ország. „Azt még nem tudjuk, hogy a független jelöltek megmaradnak-e a névjegyzék 0,25 százalékánál. Természetesen azt is tisztázni kell, hány aláírásra van szükség például a külföldi választókerületben történő induláshoz. Ennek függvényében módosul az önkormányzati, illetve a parlamenti választási törvény jelöltállítással kapcsolatos fejezete” – vázolta a politikus.

 

Alkotmányellenesek a pártalapítás korlátai

Közben eltörölte az alkotmánybíróság a párttörvény azon rendelkezését, amely szerint új politikai alakulat bejegyzéséhez legalább 25 ezer támogató aláírás szükséges. Az alkotmánysértőnek minősített cikkely arról is rendelkezett, hogy az aláírásoknak az ország 41 megyéje közül legalább 18-ból és a fővárosból kell származniuk és megyénként legalább 700 támogatóra van szükség. Az alkotmányossági óvást az úgynevezett Romániai Kalózpárt alapítói intézték a taláros testülethez. Az alkotmánybíróság szavazattöbbséggel döntött úgy, hogy a pártalapítást nehezítő rendelkezések sértik az alaptörvény 40. szakaszában szabályozott egyesülési jogot. A párttörvény szigorú előírásait egyes román civil szervezetek és az RMDSZ versenypártjai is bírálták. Mivel Erdélyben és a Bánság romániai részén csak 16 megye található, a 2000-es években alakult Magyar Polgári Pártnak (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppártnak (EMNP) nehezen sikerült összegyűjteni a szükséges aláírásokat a Kárpátokon túli területeken és Bukarestben, ahol alig élnek magyarok. A törvény hatályba lépése (2003) előtt alakult pártokat nem kellett az új feltételeknek megfelelően ismét bejegyezni. Az alkotmánybíróság akkor hozott a kérdésben - kötelező érvényű - döntést, amikor a törvényhozók már kényszer nélkül is a pártbejegyzés korlátozásainak megszüntetését tervezték.

 

Kampány csak közpénzből

 

 

A másik problémát az okozta, hogy módosult a választási kampány finanszírozásának szabályozása is. E szerint a pártok kizárólag az állami költségvetéstől kapott pénzekből korteskedhetnek. Megszabták például azt is, hogy jelöltenként mekkora összeget lehet kampányra költeni, és az összeg kisebb, mint ami a jelenlegi párttörvényben szerepel. A pénzt a választási eredmények kihirdetése után, a számlák alapján azok a pártok kapják vissza az államtól, amelyek elérték a három százalékot a választásokon – döntötte el a bizottság. „Csak feltevődik a kérdés, hogy mi alapján számítják ki a három százalékot? A parlamenti választásokon valószínűleg az országosan leadott szavazatok három százalékát kell elnyernie a pártnak ahhoz, hogy visszakapja a kampánypénzt. De a helyhatósági választásokon mi lesz? Ezek mind olyan fontos kérdések, amelyek megválaszolása befolyásolja mind az önkormányzati, mind a parlamenti választási törvény választási kampánnyal kapcsolatos fejezetét” – fejtegette Márton Árpád.

 

Az alternatív küszöb megtartásán gondolkodik az RMDSZ

A jelenlegi egyéni választókerületes rendszer szerint bekerül a parlamentbe az a párt, amelynek legalább hat képviselője és három szenátora mandátumhoz jut, még akkor is, ha az illető politikai szervezet országos támogatottsága nem éri el az öt százalékos küszöböt. Ezt az alternatív küszöböt Kelemen Hunor szövetségi elnök szerint valamilyen formában az új törvénybe is átmentené az RMDSZ. „Mivel alternatív küszöb a megyei listánál nem létezik, az RMDSZ megpróbál kidolgozni egy másfajta alternatív küszöböt, de a parlamenti különbizottságban még erről nem volt szó. Nagyon nehéz egy alternatív küszöb megoldást találni, és beiktatni a megyei listás rendszerbe, hiszen nincs már egyéni választókerület, amit, ha megnyertél, akkor az a tied. Gondolkodunk a témán, erről még nem volt tárgyalás, meglátjuk, hogy sikerül-e egy olyan megoldást találni, ami a rendszerbe beilleszthető” – nyilatkozta Kelemen Hunor a Transindex portálnak.

 

Mi módosult eddig?

 

A parlamenti választási törvény legfontosabb módosulása az, hogy Románia visszatér a rendszerváltás után is alkalmazott pártlistás, szavazatarányos rendszerhez. E szerint a pártok az országos jelöltlistákra leadott szavazatok arányában jutnak képviselői és szenátori mandátumokhoz. A rendszer gyakorlatilag csak annyiban módosult, hogy a pártoknak a megyénkénti jelöltállításhoz össze kell gyűjteniük a megye szavazójegyzékében szereplő polgárok egy százalékának megfelelő támogatói aláírást. „Ez Bukarest esetében több mint 18 ezer aláírást jelent, és hat olyam megye van, ahol ez 6 ezer feletti szám” – mondta Márton Árpád.
Ennek a rendszernek a lényege a következő: az Országos Választási Iroda (BEC) megállapítja, hogy mely pártok támogatottsága érte el a szavazatok öt százalékát, és ezek jutnak parlamenti mandátumokhoz. Hogy hányhoz, azt egy matematikai műveletsor segítségével számolják ki. Első lépésként összeadják megyénként a parlamentbe bekerül pártok szavazatmennyiségét, és elosztják a megyének járó mandátumok számával. Az így kapott osztóval elosztják minden egyes párt szavazatainak a számát. Így kapnak egy egész számot (ami lehet nulla is), ami az adott párt által elnyert mandátumok száma, illetve egy maradékot, ami egy úgynevezett országos kosárba kerül. Ezután az úgynevezett D'Hondt-módszerrel kiszámítják, hogy az országos kosárba került szavazatszámok alapján hány mandátum jár még a megyékben megkapott mandátumokon kívül a pártoknak. „Csakhogy ez a visszaosztási művelet rulettszerű végeredményeket hoz, éppen úgy, ahogy a jelenlegi egyéni választókerületes rendszerben is a visszaosztások bizarr szituációkhoz vezettek. Lutri, hogy hova kerülnek ezek a mandátumok. Általában abba a megyébe, ahol az adott pártnak nagyobb volt a támogatottsága, de akadnak olyan esetek is, amikor tíz-húsz szavazattal is mandátumhoz lehet jutni” – részletezte a képviselő.
Márton Árpád a törvény vitája során a bizottságban a „lutri” elkerülése érdekében azt javasolta, hogy az országos kosárba begyűjtött szavazatok alapján egy pártlista alapján kerüljenek be a parlamentbe a jelöltek. Ezeken a listákon a pártok a megyei jelöltjeik nevét tüntetnék fel, tetszőleges sorrendben. Így a pártok által preferált jelöltek jutnának mandátumhoz, és nem a lutri alapján döntenek a parlamentbe bekerülő jelöltekről. Az RMDSZ-es képviselő javaslatát végül elutasította a bizottság.
A parlamenti küszöbök is a rendszerváltás utáni törvényben megszabottak maradtak: egy pártnak vagy kisebbségi szervezetnek öt százalék, két pártból álló szövetségnek hét százalék, három vagy több pártból álló szövetségnek nyolc százalék. Azok a kisebbségi szervezetek, amelyek nem érik el az egy mandátumhoz szükséges szavazatmennyiséget, kaphatnak egy képviselői mandátumot, ha legalább az egy mandátumhoz szükséges szavazatszám tíz százalékát elérik.
Az önkormányzati választási törvényben három fontos módosulás történt a jelenlegi jogszabályhoz képest: a pártok a szavazói névjegyzékbe vett polgárok egy százalékának megfelelő támogatói aláírást kell benyújtaniuk a jelöltállításhoz, a megyei tanácselnököt ezentúl nem közvetlenül a szavazók, hanem a megyei önkormányzat választja meg (ahogy a kilencvenes években is volt), illetve változott a független tanácsos-jelöltek esetében a mandátum elnyeréséhez szükséges küszöb.
A képviselő szerint a bizottság által elfogadott módosítások „részben kedveznek” az RMDSZ-nek.

„Mint említettem, a párttörvény és a pártfinanszírozási törvény módosulása miatt a feje tetejére állt az egész rendszer. Lássuk, hogy a végén mit hozunk ki belőle” – fogalmazott a politikus.

Ugyanakkor megerősítette: mivel a bizottságban valamennyi párt képviselve van, borítékolható, hogy a testületben kidolgozott tervezeteket a parlament is elfogadja majd.



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!