Erdélyi Riport » Interjú » 25. oldal

„New Yorkban is európai módon állok a zenéhez”

Bartal Zsuzsanna 1986-ban született Temesváron. Tanulmányait a Ion Vidu Zenei Líceum elvégzése után a Conservatoire National Supérieur de Musique-ban folytatta Párizsban és Lyonban, jelenleg a New York-i Yale egyetem tanársegédje. Számos nemzetközi versenyen ért el előkelő helyezést, fellépéseit világszerte siker kíséri. Temesvári koncertje után Tasnádi-Sáhy Péter kérdezte.

TOVÁBB

Dr, Miskolczy Ambrus történész professzor: A történelem sémákkal manipulál

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem erdélyi származású tanára, az MTA doktora, Felvilágosodás és a reformmozgalom kezdetei Erdélyben címmel tartotta meg első előadását a Szacsvay Akadémián. Az irodalomkutatásban is jeleskedő tudóssal Szilágyi Aladár beszélgetett.

TOVÁBB

Nyitni kell, mert a világ gyönyörű

Karvezetés szakon végzett, zenészként és színpadi zeneszerzőként dolgozott. Régizene-együttest alapított, majd a Vox Humana kórus tagja volt. A Mákvirág együttessel bejárta a világot. 2001-ben a Veszprémi Színház zenei vezetője lett, 2005-től a zalaegerszegi Griff Bábszínház igazgatója. 2012-től szabadfoglalkozású. 250 előadáshoz írt zenét Európa különböző színházaiban. HORVÁTH KÁROLLYAL Simon Judit beszélgetett.

TOVÁBB

„Romániában még nem verik az újságírókat”

Hosszabb ideig tartó háttérbe szorulása után újraéledt a nacionalista retorika a román médiában – állapította meg legfrissebb jelentésében az ActiveWatch Sajtófigyelő Ügynökség. A szervezet igazgatója szerint a jelenség oka a szenzációhajhászás, a magyarellenesség már nem a román társadalomban élő előítéletekből táplálkozik. MIRCEA TOMAt, az ActiveWatch vezetőjét Cseke Péter Tamás kérdezte.

TOVÁBB

Magyarnak lenni természetadta állapot

Fent a csúcson, lent a mélyben címmel jelent meg Cseke Gábor szerkesztésében a Magyar Elektronikus Könyvtár jóvoltából válogatás SZÉKEDI FERENC publicisztikáiból. A szerzővel Gergely Tamás beszélgetett. Az alábbiakban a Káfé Főnix online irodalmi és fotóművészeti lapban megjelent interjú rövidített változatát olvashatják.

TOVÁBB

Másfélszáz évig Erdély „alkotmánya” volt

A Korunk és az Erdélyi Múzeum főszerkesztője, KOVÁCS KISS GYÖNGY történész A Habsburg-berendezkedés Erdélyben címmel értekezett a Szacsvay Akadémián. A 18. század történéseiről, az Ausztria és az Erdélyi Fejedelemség viszonyát szabályozó, alaptörvényi funkciójú Diploma Leopoldinum létrejöttéről, Kolozsvár korabeli hétköznapjairól Szilágyi Aladár beszélgetett a levéltárak kutatójával.

TOVÁBB

„Nem adom fel a harcot, küzdő alkat vagyok”

A román társadalom egy részében és kormányzati körökben is kiverte a biztosítékot REMUS CERNEA képviselő törvényjavaslata a melegek élettársi kapcsolatának bejegyzéséről, valamint az egyházak finanszírozásának módosításáról. A Zöld Párt elnökével Cseke Péter Tamás beszélgetett.

TOVÁBB

Erdély önálló volt, de nem szuverén

Az egri Eszterházy Károly Főiskola Közép- és Újkori Magyar Történelem Tanszékének professzora, GEBEI GYÖRGY Az Erdélyi Fejedelemség hanyatlása 1660-1711 címmel tartott előadást a Szacsvay Akadémián. Szilágyi Aladár II. Rákóczi György, az őt felváltó Barcsay Ákos, illetve Kemény János bukásáról, majd I. Apaffy Mihály országlásáról kérdezte.

TOVÁBB

A kalapácsos ember Magyarországa

Fennállásának 140. évfordulóját ünnepli a legrégebbi magyar napilap, a Népszava. A közel másfél évszázad alatt szerkesztői, publicistái között olyan nevekkel találkozunk, mint Ady Endre, József Attila, Fejtő Ferenc, Faludy György, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Kafka Margit, Kosztolányi Dezső. NÉMETH PÉTER főszerkesztővel Gál Mária beszélgetett.

TOVÁBB

Azok a kiváltságos pillanatok

A Várad irodalmi törzsasztalának márciusi meghívottja a kulturális élet minden berkében otthonosan forgolódó személyiség. TALLÉR EDINA újságíró, író, dramaturg sokoldalúságáról, regényeiről, drámáiról, életfilozófiájáról Szilágyi Aladár beszélgetett a későn indult, de semmiről le nem késett alkotóval.

TOVÁBB