Erdélyi Riport » Interjú » 19. oldal

Vendégjárás az Árpád-korban (1.)

A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének osztályvezetője, DR. ZSOLDOS ATTILA Keleti Népek betelepedése a középkorban címmel tartott előadást a Szacsvay Akadémián. A lapunk számára készült interjú első részében Szilágyi Aladár a kabar, böszörmény, káliz, besenyő, illetve orosz néven befogadott népességről kérdezte a történészt.

„Egyedül az igényes munkát szeretem”

Évtizedek után látogatott Nagyváradra, szülővárosába a Kossuth- és Jászai Mari-díjas LÁZÁR KATI, a magyar színházi élet kiemelkedő alakja több mint száz színpadi szerepet játszott, szinte ugyanennyi filmben, tévéfilmben szerepelt, s rendezőként is bizonyította tehetségét. Ennek ellenére, vagy talán ennek köszönhetően, óriási beleéléssel adta elő a nyugatos nők verseit a nagyváradi Holnap után fesztiválon. Az est után Benczi Boglárka beszélgetett vele.

Egy kiterjesztett univerzumban érzem magam otthon

A Látó folyóirat prózarovatának szerkesztője volt a nagyváradi Törzsasztal márciusi vendége. Az eddig novellistaként jeleskedő VIDA GÁBOR nagy lélegzetű Erdély-regénnyel állt elő, az első világháború, Trianon, az impériumváltás időszakáról. Utóbbi köteteiről, prózaművességéről, redakcióbeli tapasztalatairól, a jelenkori magyar irodalom helyzetéről Szilágyi Aladár beszélgetett az íróval.

A megtörtént múlttal párhuzamos múlt

A Babeº-Bolyai Tudományegyetem udvarhelyi tagozatának tanára

„Amikor az ember nincs es ezen a világon”

DR. BALÁZS LAJOS tanár, a Sapientia Egyetem csíkszeredai humán tanszékének alapítója, néprajzkutató, a székely paraszti nemi kultúra egyik legavatottabb szakértője. Tasnádi-Sáhy Péter eme hatalmas tudásanyag gyöngyszemei után kutatott kérdéseivel.

A nomád életmód nem jelentett visszafejlődést…

„Ha csupán húszezer magyar jött volna be a szlávokkal teli Kárpát-medencébe, akkor mi ketten ma valami kitűnő szlovák nyelven beszélgetnénk egymással” – mondja FODOR ISTVÁN régész, kandidátus, a Magyar Nemzeti Múzeum nyugalmazott főigazgatója, akit Szilágyi Aladár a népvándorlás koráig visszatekintő kutatás néhány kevésbé ismert – Erdélyre is vonatkozó – aspektusáról faggatott.

Óriási hiba volt a nyelvtörvény eltörlése

Az ország keleti felébe átterjedt, az orosz beavatkozás nyomán háborúval is fenyegető ukrajnai válság történéseinek jobb megértéséhez kértük az Ungváron megjelenő Kárpáti Igaz Szó főszerkesztőjét, KÕSZEGHY ELEMÉRT, hogy válaszoljon kérdéseinkre. Szűcs László interjúja.

Állameszmék és nemzetálmok

EGRY GÁBOR a Politikatörténeti Intézet tudományos munkatársaként a két világháború közti magyar kisebbségek, a második világháború alatt létező Erdélyi Párt történetét kutatja, a baloldal és a nemzeti kérdés viszonyát. A történészt Kustán Magyari Attila kérdezte.

Amikor dühös vagyok, mindenkit letegezek

Ahogy belép a szerkesztőségbe, tetszik neki, hogy az asztalok sarkai lekerekítettek. Genetikailag kódolt az idegenkedésünk a derékszögektől – mondja. Õ maga viszont környezetvédelmi ügyekben soha nem bizonyult hajlékonynak, inkább radikális. Van is oka rá. MAROSSY ANNA botanikussal, muzeológussal Szűcs László beszélgetett.

A dáciai feliratok két százaléka tartalmaz dák nevet

A Magyar Tudományos Akadémia doktora, TÓTH ENDRE régész, egyetemi tanár A dáko-román kontinuitás elmélete címmel tartott előadást Nagyváradon. A jeles archeológus Szilágyi Aladár interjújában a téma néhány kevésbé ismert aspektusára is kitért.