Erdélyi Riport » Publicisztika » 18. oldal

Zsebrevágott békejobbok

Ha napi szólamokon túl csakugyan javítani akar az itteni magyarság közérzetén, elsősorban Magyarországnak volna érdeke, hogy a mostaninál sokkal jobbak legyenek a román-magyar államközi kapcsolatok. SIKE LAJOS jegyzete.


TOVÁBB

Magyar külügy: káposzta a fejem

„Ésszerű együttműködésre van szükség Magyarország és Románia között” -  nyilatkozta a román kollégájával, Bogdan Aurescuval Budapesten, május 7-én tárgyaló magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter. Csak remélni lehet, hogy azért hivatkozik az ésszerűségre, mert az ésszerűtlen, sokszor bukó magyar külpolitika sejti, hogy végzetesen összekuszálódnak a kelet-közép-európai viszonyok, hogy a térségben ott lappang a veszély. Parászka Boróka jegyzete.


TOVÁBB

A magyar kór: Marosvásárhely

Marosvásárhely az állandósult, gyógyíthatatlan kudarc szimbólumává vált, ez az a város, ahol – ha csak csoda nem történik – nem lesz magyar politikai siker. Elrettentő példa a Kárpát-medencének. Parászka Boróka írása.


TOVÁBB

Jogállami remeklés

A per kezdeményezője, a Bihar Megyei Tanács közleményben hozta nyilvánosságra az indoklás szövegét, mely szerint „a Legfelsőbb Bíróság teljes mértékben elfogadta Bihar megye kifogásait, és elrendelte a perújrafelvételt” az egykori nagyváradi Pénzügyi Palota ügyében. Szilágyi Aladár írása.


TOVÁBB

Remekművek a rács mögül

Ahhoz, hogy valaki hamarabb szabaduljon a börtönből Romániában, ahhoz tudományos munkát kell írnia: könyvet, tanulmányt, előadást, amelyet hazai vagy nemzetközi tudományos értekezleteken olvasnak fel, és amely bekerül az értekezlet anyagát tartalmazó kiadványba. ZSEHRÁNSZKY ISTVÁN jegyzete.


TOVÁBB

Ki kell-e adnia Magyarországnak Markó Attilát?

Újabb fejlemény Markó-ügyben: Robert Cazanciuc igazságügyi miniszter szerint nincs akadálya annak, hogy a mandátumáról lemondott, ügyvédje szerint Magyarországon letelepedett ex-képviselőt visszahozzák Romániába, hiszen letartóztatása elrendelése esetén európai elfogatóparancsot adhatnak ki ellene. Markó Attila hétvégén azt nyilatkozta a Kossuth Rádiónak, hogy Magyarország nem fogja őt kiadni. Kérdés, van-e erre jogi lehetőség. Tasnádi-Sáhy Péter jegyzete.


TOVÁBB

Arad-hegyalja egykéje

Egy idejében beindított szórványkollégiummal elejét lehetett volna venni annak, hogy 2015-ben egyetlen magyar házaspár egyetlen gyermeke tanuljon Arad-hegyalján magyarul. Szilágyi Aladár jegyzete.


TOVÁBB

Díj, dilemma, didereg

A kórosan átpolitizált közéletben a szerkesztőségekre ütött címkék - amelyek meghatározzák, melyik tábortól érdemeljük ki az alig értékelhető társadalmi megbecsüléssel bíró újságíró rangot, és melyik köpköd ránk bértollnoknak titulálva bennünket - a legtöbb esetben felülírják a kollegialitást, egy asztalhoz is nehéz sokszor leülnünk. Ami ennél is rosszabb, az utóbbi időben még az azonos védjegy alatt munkálkodók sem tudnak őszintén beszélni egymással, témák suhannak el feldolgozatlanul, kibeszéletlenül, részmegoldások is csak háttéralkukban születnek, sohasem a nyilvánosság előtt. Tasnádi-Sáhy Péter írása.


TOVÁBB

Duplalátás: az új magyar újságírás

A politikusok és mozgalmaik maguk is folyamatosan alkalmazkodnak, s miért jutalmazzon meg valamelyik oldal valakit azért, mert az még hű a tegnapi jelszavakhoz? Tamás Pál budapesti szociológus média-helyzetképe.


TOVÁBB

Csalódás és következetesség

Azt írja az újság, hogy éppen azok a magyar személyiségek csalódtak Iohannisban, akik hangosan kampányoltak neki az elnökválasztás idején. Túl hangosan, mondtuk már akkor. Kiss Lenke jegyzete.


TOVÁBB