Remekművek a rács mögül

2015. 05. 01. 11:45

Ahhoz, hogy valaki hamarabb szabaduljon a börtönből Romániában, ahhoz tudományos munkát kell írnia: könyvet, tanulmányt, előadást, amelyet hazai vagy nemzetközi tudományos értekezleteken olvasnak fel, és amely bekerül az értekezlet anyagát tartalmazó kiadványba. ZSEHRÁNSZKY ISTVÁN jegyzete.

 

Börtönben gyarapodik a tudomány – ki hitte volna? Mi legalábbis, akik még egyetemet végeztünk, úgy tudtuk, hogy a tudományos kutatás könyvtárakban, laboratóriumokban, illetve a kutatás alanyaival való találkozások formájában folyik – többek között –, nem pedig börtöncellában. Olvasni, igaz, ott is lehet, ha beviszik a rabnak a könyvet; de okiratokat, levéltári anyagot – például – már nem vihetnek be. Vagyis a börtönbeli tudós helyett másnak kell dolgoznia, ő legfeljebb elfogadja, amit helyette végeznek az irattárakban, a laboratóriumokban, a felmérések alkalmával stb. A börtöncella magánya, csendje inkább költőknek vagy regényíróknak kedvez. De most nem róluk van szó.

Ahhoz, hogy valaki hamarabb szabaduljon a börtönből Romániában, ahhoz tudományos munkát kell írnia: könyvet, tanulmányt, előadást, amelyet hazai vagy nemzetközi tudományos értekezleteken olvasnak fel, és amely bekerül az értekezlet anyagát tartalmazó kiadványba.

Harminc napi fogságot engednek el egy-egy ilyen munkáért – így szól a törvény.

A tudományosságot valamelyik egyetemi tanárnak kell garantálnia: ő ajánlja a delikvenst, mint kutatót; és ő igazolja az elkészült munka értékét. Lehet, hogy ő végzi magát a munkát is, a delikvens helyett, persze ez csak rosszindulatú feltételezés részünkről.

Gigi Becali két művet is írt a börtönben. Alig várta, hogy lecsukják, csakhogy írhasson valamit. De a volt Rapid-tulajdonos, George Copos bizonyult a legtermékenyebbnek: neki már 5 – igen, öt darab – tudományos munkája született a börtönben töltött rövid 400 nap alatt. Egy történelmi témájú dolgozat a román fejedelemségek múltjából, valamint négy turisztikai témájú alkotás, vagyis földrajzi, idegenforgalmi stb. – üzlet ez is, meg az is. Copos termékenység terén lekörözte még Adrian Năstase exkormányfőt is, aki pedig civilben egyetemi tanár, jogász doktor – de neki csak három könyve született, amíg a börtönben ült. Az is szép teljesítmény csekély két év alatt. De Meme Stoica, Gică Popescu, Jean Pădureanu futball-ipari szélhámosok – bocsánat, egykötetes szerzők – mellett Sorin Ovidiu Vântu is – aki megfosztotta a fél országot a piramisjátékba fektetett pénzétől –, még ő is írt egy könyvet a börtönben.

Lelkileg ez jó hatással lehetett rájuk, hiszen nem unatkoztak; sőt, végre valami jót is műveltek, ha műveltek... Most már igazi nemzeti sporttá válik a könyvírás a börtönökben. 2013-ban és 2014-ben, két év alatt, összesen 90 (kilencven!) könyvet produkáltak a rabok – vagy azok, akiket ők megfizettek...

Rövidesen oda jutunk, hogy a jómódú betörők, csalók, tolvajok, szélhámosok többet áldoznak a kultúrára, mint az állam. Mint az imádott nemzetállam! Megáll az ész! Vagy ez lenne a jövő!? Lehetni lehetne, hiszen szép hazánkban se szeri, se száma a csalóknak. Óriási pénzforrást jelentenek! Mindenesetre az Országos Börtönigazgatóság kiállítást rendezhetne ezekből a könyvekből – ha léteznek ezek a könyvek. Eldicsekedhetne velük... Azonnal ráharapna a világsajtó! Jó reklám lenne a delikvenseknek.



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!