Szerzett jog elvétele nyertesekkel és vesztesekkel

A korábbi gyakorlat szerint az állami költségvetés egyes bevételeiből, valamint a helyi szinten begyűjtött jövedelemadókból a helyi költségvetések kiegészítésére szolgáló összegek 20 százalékát megyei tanácsi határozattal osztották le a helyi önkormányzatoknak. Az idei költségvetési törvény megszünteti ezt a lehetőséget, egyeseknek több, másoknak kevesebb forrást biztosítva. Cseke Péter Tamás és Szűcs László írása a változtatás lehetséges következményeire keres választ.

Nagyvadakra lő a felpörgött DNA

Washingtoni nyomás? Az új államfőnek való megfelelési kényszer? Cseke Péter Tamás politológust, elemzőt, jogász-politikust kérdezett arról, miért zakatol az igazságszolgáltatás gépezete a korábbinál is hangosabban Klaus Iohannis elnökké választása után.

A szentimrei Pimodán

MOLNÁR GUSZTÁV egyetemi tanárral indult interjút készíteni Hegyközszentimrére Szilágyi Aladár, a gépkocsizó és fotografáló Tasnádi-Sáhy Péter társaságában. A tervezett beszélgetéssel gazdagabban, egy szőlőhegyi riporttal és némi pálinkával a tarsolyukban érkeztek vissza a redakcióba.

Kolozsvár, az ifjúsági főváros

Nehéz lesz idén úgy járni-kelni Kolozsváron, hogy ne ütközzünk valamilyen, fiatalokkal kapcsolatos találkozóba, fesztiválba, konferenciába. A lassan egy hónapja zajló Kolozsvár 2015 Európai Ifjúsági Főváros projekt indulása ugyan döcögős volt a magyar közösség számára, de a szervezők bizakodók, a tervek heurisztikusak. Kustán Magyari Attila az önkormányzattal közösen munkálkodó civilek, a SHARE Föderáció magyar alelnökét, BORZÁSI SAROLTÁT kérdezte.

Emberségről példát

Aki egy ilyen alternatív történelemkönyvvel a kezében nő fel, egészen biztosan kedvet kap az árnyaláshoz is, és ahhoz is, hogy a történetmozaikokat önállóan, felelősséggel rakja össze. Parászka Boróka írása Nyáry Krisztián: Igazi hősök. 33 magyar című könyvéről.

Megtanultam leszámolni az illúzióimmal

Életműdíjat vett át KÁNTOR LAJOS az RMDSZ létrejöttének negyedszázados évfordulóját ünneplő gálán. A kolozsvári írót, szerkesztőt a huszonöt évvel ezelőtt történtekről, az értelmiség és a politika viszonyáról kérdezte Cseke Péter Tamás.

Bohózattól a banalitásig

„Kosztolányi így kezdi egyik színházkritikáját: nekem tetszett. Én távolról sem közelítem Kosztolányit, mégis engedtessék meg, hogy parafrazáljam: nekem nem tetszett.”  De ez nem jelent semmit. Simon Judit kritikája A szabin nők elrablása című előadásról.

Búcsú Moszkvától

DÉNES ADÉL a nagyváradi Moszkva Kávézó programszervezője, magyarul event-managere, legalábbis februárig, mert aztán Budapestre költözik. A nagyváradi kulturális élet egyik nagyon fontos egyéniségét az elmúlt öt év tapasztalatairól Tasnádi-Sáhy Péter kérdezte.

Tarka kínálat a fekete arany után

A megújuló energiaforrások kérdése az elmúlt évtizedekben egyre jobban foglalkoztatja az emberiséget már csak azért is, mert olykor hisztérikus előrejelzések születnek arról, hogy ha a hagyományos forrásaink elfogynak, akkor mind visszavonulhatunk a barlangokba. Mások szerint ez a kérdés rég el van döntve, a zöldenergia mítosz, amivel nem érdemes foglalkozni. A két oldal közti távot VALLASEK ISTVÁN fizikus, a Sapientia Tudományegyetem nyugalmazott oktatója igyekezte leszűkíteni Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban tartott előadásával. Szavait Kustán Magyari Attila jegyezte le.

Géza nagyfejedelemnek nem volt jó a „sajtója”

A jeles régész, FODOR ISTVÁN, a Magyar Nemzeti Múzeum címzetes főigazgatója a Szacsvay Akadémia idénynyitó előadójaként értekezett honfoglaló eleink Bizánc és Róma közötti vallásválasztó dilemmájáról. Beszélgetésükben Szilágyi Aladár igyekezett a magyarság ősvallásáról, illetve Géza – Szent István kultusza miatt – elhalványult történelmi érdemeiről is faggatni a kutatót.