Tarka kínálat a fekete arany után

2015. 01. 30. 10:49

A megújuló energiaforrások kérdése az elmúlt évtizedekben egyre jobban foglalkoztatja az emberiséget már csak azért is, mert olykor hisztérikus előrejelzések születnek arról, hogy ha a hagyományos forrásaink elfogynak, akkor mind visszavonulhatunk a barlangokba. Mások szerint ez a kérdés rég el van döntve, a zöldenergia mítosz, amivel nem érdemes foglalkozni. A két oldal közti távot VALLASEK ISTVÁN fizikus, a Sapientia Tudományegyetem nyugalmazott oktatója igyekezte leszűkíteni Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban tartott előadásával. Szavait Kustán Magyari Attila jegyezte le.

 

 

A megújuló energiák kérdése örökzöld. Éppen negyven éve keresték meg Vallesek Istvánt, hogy vállaljon el egy, a kérdéssel foglalkozó projektet, és azóta is tanulmányozza a témát.
Emlékszünk még, bár nem szívesen – indította előadását a fizikus – azokra az időkre, amikor még gondok voltak az energiaellátással, például nem volt fűtés vagy áram. Ez is jól példázza, mennyire nem vagyunk meg energiaellátás nélkül.
Energia márpedig nem lesz a semmiből, és nem is tűnik el, hanem átalakul. Az emberiség a kezdeti időktől fogva használta a lehetőségeit, az ősember tüzet csiholt, és elsősorban a biomasszát használta fel, például a tűzifát. Az ipari forradalom hozta el az új technológiákat, a fosszilis energiahordozók ekkor váltak fontossá. Ezek elégetésével azonban felszabadul elsősorban a széndioxid, ami a globális felmelegedést előidézi, ugyanakkor a kőolajról és társairól kiderült, hogy nincs elég belőlük. A közeljövő ugyan biztos, de ezek a források hosszú távon kimerülnek, - mondta Vallasek.

Európa 2020, Európa 2030

A Nap, a víz és a szél használata energiaként mindig is ismert volt, de nem elég széles körben. Ezek a megújuló energiák problémával is járnak: mivel a bevezetésük meglehetősen költséges, állami vagy európai uniós támogatásokat igényel.
Az Európai Unió persze foglalkozik azzal, hogy a megújuló energiákat előnyben részesítse:

a tervek szerint 2020-ra az üvegházhatású gázok kibocsátását húsz százalékkal kell csökkenteni, az energiahatékonyságot húsz százalékkal növelni, a megújuló energia részarányát szintén húsz százalékkal növelni.

Ami a második mutatót illeti: egyszerűen szólva arra van szükség, hogy ne az utcát fűtsük, amikor a gyenge szigetelésű lakásainkat melegítjük ki: Vallasek szerint felére lehetne csökkenteni a költségeket, ha jobb minőségűvé tennénk a lakhelyeket.
2030-ra is elkészültek a direktívák, ezek értelmében az Európai Unióban az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása az 1990-es szint alá kell essen mintegy negyven százalékkal, a megújuló energiaforrások aránya pedig 27 százalékra kell emelkedjen.
Fontos ugyanakkor, hogy a szén felhasználása egyelőre ugyan zavartalan, a környezetszennyezés miatt azonban oda kellene figyelni erre, hiszen elmondható, hogy Nyugat-Európában a háromszáz szénerőmű által kibocsátott levegőszennyezés következtében évente 25-28 ezer ember hal meg különböző egészségügyi károsodásokban.

 

Hányan vagyunk, hányak leszünk

Energiafogyasztás szempontjából fontos tényező, hogy hányan lakjuk a bolygót. Egyre növekszik a lélekszám és az élettartam, így az energiafogyasztás is, ráadásul az életkörülmények, a műszaki elvárások színvonala is emelkedett.
Az előrejelzések szerint 2040-re kilencmilliárdan lakunk majd a Földön, ráadásul már ma 54 százalékunk él városokban, ami az energiahasználat szempontjából nem mellékes mutató. Az újonnan születők többsége pedig szintén városi vagy fejlett vidéki környezetben fog élni, mondta Vallasek. A bolygó egyébként bírná szusszal: 20-30 milliárd embert is eltarthat megfelelő körülmények között.

 

NÉVJEGY

 

Vallasek István középiskolai tanulmányait a kolozsvári Brassai Sámuel Líceumban végezte. A BBTE Fizika Karán, majd ugyanott a Közgazdasági Karon szerzett diplomát, amelyet később a Debreceni Egyetemen anyagtudományi mérnök-fizikusi képesítéssel egészített ki. Előbb Tordán tanított, majd a kolozsvári Tehnofrig hűtőipari berendezés-gyárban és a Hűtő- és Élelmiszeripari Gépgyártó Tervező és Kutató Intézetnél dolgozott, mint fizikus, majd tudományos főkutató. Négy, gyártásba vett találmányára elnyerte a Román Szabadalmi Hivatal szabadalmát. Munkatársaival együtt további 21 újítás szerzője. A Debreceni Egyetem, a Lisszaboni Egyetem, valamint a Miskolci Egyetem tudományos ösztöndíjasa. 2001-től 2009-ig, nyugdíjba vonulásáig a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának adjunktusa. Ezt követően a Békéscsabai Képzési Központ által szervezett Megújuló energetikai szaktanácsadó képzésen vesz részt. 2013-tól a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Megújuló energetikai munkacsoportjának vezetője. Ebben a témakörben számos előadást tartott Erdélyben és Magyarországon. Több mint százhúsz román, angol és magyar nyelven írt tanulmányát hazai és magyarországi folyóiratokban, konferencia kiadványokban jelentette meg.

 

 

A Napkirálynõ

Míg Magyarországon felelõs politikus szájából hangzik el, hogy a napenergiával az a baj, hogy éjjel nem süt a Nap, a magyarok márpedig éjjel is használnak áramot, nemrég pedig környezetvédelmi adót vettek ki a napelemekre, mi hozzáértõ fizikustól tudhattuk meg, mi a valóság e megújuló energiaforrást illetõen. A napkollektorok azok az eszközök, hangzott el, amelyekkel használati melegvizet lehet elõállítani, míg a napelemek villamos energiát tudnak termelni. A napenergiának volt egyébként magyar kutatója, Telkes „Napkirálynõ” Mária, aki Budapesten született, de már huszonéves korában az Amerikai Egyesült Államokba költözött, hogy aztán a nevéhez fûzõdjön a napház, a napkemence és a napenergiás vízlepároló feltalálása.

 

Szél, víz és biomassza

 

 

A szélerőművekről tudni kell, hogy ezekhez megfelelő széllökésre van szükség: 4-14 másodpercenkénti méteres sebességgel működnek, ráadásul kockázatos a használatuk, mert előfordult már, hogy a teljes hatékonysággal működő erőművek miatt másokat kellett lekapcsolni, hogy ne legyen túltermelés.
A világ legnagyobb vízerõmûve Kínában van, az általa okozott áradások miatt több mint egymillió embert telepítettek ki.
A geotermikus, azaz földhővel előállított energia Romániában is népszerű, Belényesen például ezzel a módszerrel oldották meg a lakások fűtését.
A biomassza felhasználása Európa keleti és középső régiójában a legígéretesebb tartalék. Ez szállítható, tárolható és univerzálisan is felhasználható, ami előnyt jelent más módszerekkel szemben.

Kimutatták egyébként, hogy a rendelkezésre áll készletek jobb hasznosításával a teljes hőszükségletünk ellátható volna az országban.

Ebbe az irányba tettek lépéseket, az Olt mentén, Székelyföldön már telepítettek biomassza növényeket, Radócon német cég létesített hasonló erőművet. Környezetvédők siratják az elégetett növényeket, a tény viszont Vallasek szerint, hogy a fák egy részével nincs mit csinálni, és remekül felhasználhatók erre a célra.
ŰA biogáz szerves hulladékok bomlásának terméke, amelyet baktériumok okoznak. Különböző kommunális, mezőgazdasági hulladékokból van előállítva. A gáz alternatívájaként szoktak beszélni róla, bár előállítása meglehetősen költséges, de például a nagyváradi szeméttelepen működik ilyen.

 

Románia függetlenedhet

 

1965 és 2013 között a világ teljes hő- és villamosenergia-felhasználását nagyrészt az olaj, a gáz és a szén adta, az igény megháromszorozódott ugyan, de a módszerek alig. Az előrejelzések szerint tovább növekszik a klasszikus módszerek felhasználása, de csak az igények növekedése szerint, alapvetően ugyanis csökkenteni fogjuk a részarányukat. A kőolaj felhasználása csökkeni fog öt éven belül, a szélenergia, a biomassza, a napenergia és geotermikus energia aránya azonban emelkedni fog, mondta a szakember. A fotovillamos napenergia termelése világszerte 3-ról 193 gigawattra nőtt, itt tehát kimutatható egy jelentős növekedés. A napkollektoros melegítők kapacitása az elmúlt másfél évtizedben szintén hatszorosára emelkedett, a koncentrátoros termikus erőművek szintén egyre népszerűbbek: a 2007-es 17-ről 318 gigawattra nőtt 2013-ig. A globális energiafogyasztásban a megújuló energiák az összkép egyötödét alkották, ezek nagy részét pedig a vízerőművek adták. Románia ezeknek köszönhetően teljesíti egyébként a vállalásait, hiszen vízerőművekkel jól állunk, - mondta Vallasek - hozzátéve, Dobrudzsa régióban kiválóak a feltételek a szélenergia előállításához, így az oda telepített parkok miatt ilyen szempontból is élen járunk Európában. Fontos az is, hogy Románia új energetikai stratégiája szerint nagy valószínűséggel ebből a szempontból függetlenedni fog az ország, elsősorban a kőolaj- és földrajzkészleteinkre és a megújuló energiákra alapozva.

 

Alternatívák

A jövőben más megoldások is teret kaphatnak. A magfúzió elsősorban a Nap energiatermelésének reprodukálásával próbál előállítani energiát, azonban lassan haladnak a kutatásokkal. Egy vicc szerint, amikor kérdik őket, hogy mikor érnek el eredményeket, azt mondják: harminc éven belül. Teller Ede és Kürti Miklós egy ízben, egy előadáson nem tudtak megegyezni, hogy mikorra valósul meg a módszer, a közönség kérdéseire így azt válaszolták, amit „illik”: harminc éven belül. (Ugyan az előadó az atomenergia szerepéről ezúttal csak érintőlegesen foglalkozott, arra kitért, hogy fontos lehet az ország energigazdálkodása szempontjából, ha kínai segítséggel megépítik a cernavodai erőmű két újabb blokkját.)
A hidrogén mint energiahordozó, szintén reményt ad, de annak ellenére, hogy nagy mennyiségben fordul elő, szállítani nehéz és veszélyes. A tervek szerint tíz éven belül számíthatunk komolyabb eredményekre.
Magyar ember nevéhez fűződik a metanolgazdaság elmélete, amely értelmében a metanolt kellene közvetlen energiahordozóként alkalmazni – ennek a részletesebb magyarázata viszont már a kémia ingatag területére vinne minket. Oláh György Nobel-díjas tudós elképzelése nem üres fantáziálás volt, Izlandon és Kínában már létesítettek üzemeket az ő ötlete alapján. Elhangzott: metanollal már mobiltelefont is működtethetünk, igaz, több ezer dolláros felszerelésről van szó.
Előadása végén Vallasek István arra a kérdésre is választ adott, hogy szerinte illúzió-e vagy végleges megoldás a megújuló energiák használata. Mint mondta, nem jelenthetjük ki, hogy mindez illúzió, de az alternatívák nem is jelenthetik a teljes megoldást. Törekednünk kell viszont arra, hogy minden forrást nagyobb hatásfokkal használjunk. „Így nem kell majd visszabújunk a barlangba, ha elfogyott a kőolaj-tartalékunk”, - fogalmazott a szakember.



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!