Erdélyi Riport » Publicisztika » 34. oldal

Besszarábiai nemzetépítés

„Lassan kiérünk a menettel a háborús emlékműhöz. Sok egykori szovjet várostól eltérően, ahol ilyeneket a belvárosban emeltek, az ittenit már a szovjet időkben is a temetőben alakították ki. S ott most a menet nélkül is nagy a tömeg. Egyfajta világi halottak napja. Sokan csak úgy kijöttek. Akiknek van családi sírjuk, akár háborús, akár nem, oda hoztak valamit. De a közös emlékműnél már a menet érkezésére is sok a virág. Kis csokrok, külön szálak. A temetőnél a közlekedés elterelve. Tömérdek lacikonyha, árusok sátrai. Népünnepély.” Tamás Pál írása az Erdélyi Riport 2010/10., május 28-i számából.

Szűcs László: Hogyan gondoljunk Bãsescura?

Különös egy játszótér ez a politika, a hintával olykor az is magasra akar kerülni, akinek ehhez nincs is meg a kellő lendülete. Hiszen az utóbbi napok tapasztalata azt mutatja például, hogy a többhetes csalóka háttérbe húzódottság után magát aktiváló román államfő kétharmados parlamenti támogatottság nélkül is sarkalatosabb változásokat szeretne elérni, mint amiről a kényelmes kétharmaddal rendelkező Fidesz vezetői eddig beszéltek. (Erdélyi Riport 2010/08., április 30.)

Jog a joghoz

„Szeretettel üdvözlöm az EU fejeseit, a disznó- és dohánytalanokat! Kérem, gondoljanak rám az utolsó órán, amikor minden káros élvezet híján levő életük lecseng s ők lehunyják jóságos, érdekmentes szemüket!”

Demény Péter írása a Jegyzetváltás tovatban. Megjelent az Erdélyi Riport 2010/08. számában, április 30-án.

Kinde Annamária: Alkotók örök kisszobában

Nos, tisztességben megöregedni tehát nem lehet és nem is ajánlatos. Egyrészt ide születtünk, mint a kisvakond föld alá. Másrészt pedig nyilván szeretjük a kalandos életet, a kiszámíthatatlanságot, azért maradtunk itt. Úgyhogy a szabadság ifjonti illúzióját őrizgethetjük ebben is: hogy választottuk ezt a helyet, ahol vagyunk. Hiszen elmehettünk volna ugyebár mi is, mint ahogy számos normális és felelős ember elhúzta a csíkot átláthatóbb és megbízhatóbb országokba.