Szófia beszédek Schengenről

2016. 01. 29. 09:58

Az utóbbi napokban Budapest Bulgária schengeni csatlakozásának támogatójává lépett elő, miközben a román vezetők a román integrációt gyorsítanák nyugati tárgyalásaikon. A téma Orbán Viktor szófiai, Szíjjártó Péter bukaresti vizitjén is bizonyára terítékre kerül. Szűcs László írása.

 

Pár nappal ezelőtt Bakondi György, az egykori katasztrófavédelmi vezető – ma a magyar miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója – szorgalmazta, hogy Bulgáriát fel kellene venni a schengeni övezetbe. Hangsúlyozom: csak a bolgárokat említette, javaslatát azzal indokolva, hogy ez a lépés segíthet a menekültválság megoldásában.

Hogy Bakondi szavai többek kósza katasztrófavédelmi ötletelésnél, azt két nappal később maga Orbán Viktor jelezte, aki szófiai látogatása előtt gyakorlatilag megismételte főtanácsadója szavait. Márpedig aligha Bakondi határozza meg a magyar politika fő csapását, ő inkább afféle elő-zenekari szerepet tölthetett be megszólalásával. Egyébként a tárgyhoz tartozik, hogy a bolgárok korábban elfogadták az Unió kvótarendszerét, igaz, eddig tudtommal egyetlen menekült sem érkezett a balkáni országba letelepedés céljával. Tehát célországnak aligha nevezhetnénk.

Mindez történik azokban a napokban, amikor a román diplomácia komoly erőfeszítéseket tesz a mielőbbi schengeni csatlakozás érdekében. (Lásd erről korábbi, Schengen, vagy amit akartok című cikkünket.) Ám a magyar kormány vezetője és főtanácsadója mintha minderről nem venne tudomást, hisz Romániát egyikük sem említette, márpedig korábban mindig úgymond csomagban esett szó a két állam schengenesítéséről. Ráadásul a román határvédelem egy ideje igen jól teljesít a szárazföldön és a tengeren egyaránt, s biztatóan alakul a másik feltétel teljesítése is. Épp a minap született meg a legújabb, kedvező hangvételű MCV-jelentés (ellenőrzési és együttműködési mechanizmus) az igazságügy helyzete és a korrupcióellenes küzdelem tekintetében, miközben a bolgárok Brüsszel szerint a kelleténél apróbb lépésekkel haladnak a korrupció visszaszorítása felé.

Joggal tehető fel a kérdés: miért fest kedvezőbb képet Budapest a két schengeni jelölt EU-tagállam közül Románia déli szomszédjáról? A válasz egyszerű, s valójában nincs sok köze sem a korrupcióhoz, sem a menekülthullámhoz. A helyzet az, hogy mára Magyarország kezében Romániával szemben az egyetlen – finoman szólva – befolyásolhatósági eszköz, kevésbé finoman szólva zsarolási lehetőség Schengen. Ráadásul ezt a magatartást megkönnyíti, hogy nincsenek egyedül: hiszen hiába tárgyalt a napokban erről Iohannis Párizsban, Ciolos kormányfő pedig Berlinben, Nyugat-Európában mindig akad egy-két befolyásos állam, amely meglehetősen nyíltan ellenzi a román csatlakozást az amúgy is omladozó schengeni rendszerhez. Igaz, a bolgárokét is. Méghozzá különösen Románia esetében ma már igazságtalanul, ingatag érveket ismételgetve.

Csakhogy a holland ellenkezéssel szemben

Budapestnek azzal is számolnia kellene, hogy másfél millió erdélyi magyar is szeretne már végre ilyen módon is Európához tartozni,

nem csak a román miniszterelnök meg az államfő. Különösen a magyar-román határ mentén, mondjuk az Érmelléken és Szatmárban ez a változás az emberek mindennapjaira is hatással lenne. Nem csupán azzal a változással járna, hogy a határon senki sem kérné, hogy felmutassuk személyi igazolványunkat. Olyan, manapság ritkábban emlegetett szólamokat, mint a határok feletti nemzetegyesítés, most ne is emlegessünk, ugye?

Úgyhogy kíváncsian várom, milyen válaszokat ad majd az Orbán Viktor szófiai látogatásával egy időben, Bukarestben tárgyaló magyar külügyminiszter, Szíjjártó Péter bukaresti vendéglátói kérdéseire. A román csatlakozás negligálása mellett alighanem arra is kíváncsiak lesznek, miért szorgalmazza a vendég mostanában újra a kerítésépítést a két ország határán. A mostanában meglehetősen hűvös román-magyar viszony aligha javul attól, ha a magyar vendég Bukarestben is Szófia csatlakozását szorgalmazza.



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!