Schengen, vagy amit akartok

2016. 01. 27. 19:00

Románia számára Schengen mindig is többet jelentett a határellenőrzés megszüntetésénél. Amolyan első osztályú minősítésnek tekintik, amelynek megadásával Brüsszel elismeri, hogy Románia nem másodosztályú tagállam, provinciális és szegény rokon, akit kegyelemből tűrnek meg ott a végeken. Székely Ervin írása.

 

Az uniós tagországok felszólították az Európai Bizottságot, teremtse meg a lehetőségét annak, hogy a belső határellenőrzést akár két évre is vissza lehessen állítani a schengeni övezeten belül – közölte hétfőn este Klaas Dijkhoff, az EU soros elnökségét betöltő Hollandia menekültügyekben illetékes államtitkára – olvasható az MTI-n. Ausztria még a közösségi döntést sem várta meg és máris bevezette – ideiglenes jelleggel bár, de meghatározatlan időre – a határellenőrzést.

Ilyen körülmények között nehezen érthető a román diplomácia azon erőfeszítése, hogy bejusson a schengeni övezetbe. Márpedig – ha hihetünk a sajtó-tudósításoknak – ez volt az egyetlen témája Dacian Cioloş miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár találkozójának és Klaus Iohannis államfő sem talált más megbeszélnivalót Francois Hollande kollégájával. Kis iróniával azt is mondhatnánk, hogy Románia akkor fog belépni a schengeni övezetbe, amikor az épp megszűnik.

Két eset lehetséges. Vagy a román diplomácia fogyott ki a kezdeményezésekből és semmi mást nem tud üzenni európai partnereinek, mint a schengeni csatlakozást (nincs véleménye például a mezőgazdasági támogatások európai rendszeréről, a kisebbségvédelemről vagy Moldova Köztársaság támogatásáról, hogy csak néhányat említsek a kormányt foglalkoztató gondok közül). Esetleg Románia – jó tanuló módjára – nem akarja zavarni európai partnereit kényes kérdésekkel, inkább a kapott házifeladatok megoldására koncentrál (korrupcióellenes harc) és igyekszik bizonyítani, hogy elkészült leckéivel, felsőbb osztályba léphet.

Bármennyire is paradoxnak tűnhet, úgy gondolom, ez a második változat a helyes, sőt még azt is hajlamos vagyok elismerni, hogy a román kormánynak igaza van. Schengen ugyanis Románia számára mindig is többet jelentett a határellenőrzés megszüntetésénél. Amolyan első osztályú minősítésnek tekintik, amelynek megadásával Brüsszel elismeri, hogy Románia nem másodosztályú tagállam, provinciális és szegény rokon, akit kegyelemből tűrnek meg ott a végeken addig, amíg jól viseli magát, hanem a jog asztalánál egyenlőként helyet foglaló partner.

Schengen ezen értelmezését támasztja alá e kedvezmény meg nem adásának romániai története. Mint ismeretes, az ország csatlakozásakor ez még egy szigorúan technikai problémának tűnt, Románia akkor még nem léptette életbe azt a minden tekintetben eurokonform határellenőrző rendszert, amelyet az EADS német cég kínált a román kormánynak. Azóta ez megtörtént (az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály vizsgálódott is az ügyben, de aztán csitultak a kedélyek), ám közben az ország Traian Băsescu irányítása alá került, akinek szüksége volt arra, hogy a korrupcióellenes harc eszközeit az emberi jogokat korlátozó intézkedésekkel bővítse. Ennek társadalmi elfogadtatásához használta indoklásként a schengeni integráció imperatívuszát, holott – akkor még – a csatlakozásnak nem voltak politikai feltételei. A Romániából érkező, a jobb megélhetést igen változatos eszközökkel kereső honfitársaink miatt egyébként is tartózkodó európai kormányok – mindenekelőtt a holland – kapva kaptak az alkalmon és új tartalommal töltötték meg, az addig is létező, de sohasem használt Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmust, amelyiknek a célja az volt, hogy lehetőleg elodázzák Románia csatlakozását.

Ilyen előzmények után szinte természetes, hogy a román kormányzat sokkal többet várt a csatlakozástól, mint amilyen előnyökkel az ténylegesen járna. És amikor már úgy tűnt – az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály látványos tevékenységének nyomán – hogy már karnyújtásnyira van a csatlakozás – ha jól emlékszem, már határidőt is szabtak, ami tavaly ősszel lejárt – akkor kirobbant a menekültválság, ami úgy tűnik, véglegesen elmeszelte az esélyeket. Ilyen körülmények között Románia már azzal is beérné, hogy Brüsszel adjon egy pecsétes papírt arról, hogy Románia tagja lenne a schengeni övezetnek, ha az még létezne.



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!