TESZT – változatok a végtelenségre 3.

2015. 05. 27. 22:37

A TESZT-polgárok számára kicsit megszűnik a külvilág. Sűrűn kérdezgetjük egymástól, milyen nap van, hányadika, vajon mi újság a világban. A kulturális hírek bejutnak TESZT-országba: közösen örültünk a Saul fia magyar film hatalmas elismerésének Cannes-ban, ugyanígy Berekméri Katalin vásárhelyi színésznő UNITER-díjának. Kevés szó esik politikáról, az is inkább a színpadon. Itt valóban színház az egész világ. Előadásokról szólnak a beszélgetések és színházi pletykák keringenek. SIMON JUDIT fesztiválnaplójának harmadik része.

 

 

Izgalommal vártam a montenegrói Zetski dom Királyi Színház előadását, részint mert még soha nem láttam, de nem is hallottam a cetnijei színházról, másrészt, mert a műsorfüzet szerint Slobodan Snajder Az elvesztegetett idő enciklopédiája című darabját Danilo Kis élete és munkássága ihlette. A fesztivál kiadványa még az írja az előadásról, hogy a szerző „Danilo Kis által inspirált motívumokkal idézi meg jelenkorunk bizonytalan értékrendjét”. Az előadásban (fenti képünk) tobzódott a bizonytalanság, lényegében képzavarok halmaza alkotta. Unalmas és zavaros volt az egész, értelmezhetetlen színházi nyelven megfogalmazva. Egyik kedves kolléga szerint olyan volt, mint egy középiskolás színjátszócsoport közepes produkciója. Megállapítottam: a cím találó, valóban elvesztegetett idő volt az előadáson töltött közel két óra.

 

Kárpótolt a délutáni csalódásért a Temesvári Csiky Gergely Színház Koldusoperája. A darabot John Gay műve nyomán Kokan Mladenovici és Góli Kornélia írta, és Mladenivici állította színpadra (második fotó).

Az előadás színház a színházban, vásári komédia, de akár dokudrámának is beillene a fergeteges produkció, hiszen a romániai politikai és társadalmi helyzet kegyetlen iróniával, sok humorral megrajzolt keresztmetszete. Meglepő fordulatok, pergő ritmus, pontos beállítások, nehéz és nagyszerűen megoldott színészi feladatok, remek zene, kiváló rendezői munka – így lehetne összefoglalni a színpadon látottakat. Fulladoztam a nevetéstől, hogy aztán a vastaps után kénytelen legyek gondolkodni a látottakon, és főleg az elhangzott dalok szövegein. Igazi élményt jelentett a Koldusopera, melynek elemzésére visszatérek. 

 

 

 



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!