A Homokszörny tükrében

2015. 10. 17. 09:35

Székely Csaba legújabb színpadi művének az alappillére a szerelem, amit számos néven neveztek már el az irodalomban és drámatörténetben. A marosvásárhelyi szerző darabjának címe Homokszörny, ő most így nevezte el a szerelmet. Simon Judit kritikája.

 

A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház felkérésére írt darabot, eltérően tudós kollégáimtól, nem olvastam, inkább hagyatkozom a Nagy Botond rendező izgalmas előadására.

A pást színpadon a színészek fehér kezeslábasban gyermekjátékokat játszanak, a tér egyik oldalán felhúzható műanyag fal, a másikon vécépapírból összerakott fal, előtte vécécsésze, körülötte fák és bokrok, talán erdő, talán zöldövezet.

A játszók távoznak, érkeznek a nikkeldíszletek, majd jön a madárfejű, aki névjegyeket osztogat, innen tudom, ő egy királypingvin. A természetrajz nem az erősségem, de arra emlékszem, hogy a pingvinek párban élnek, hűségesek egymáshoz, mintha megtették volna „amíg a halál el nem választ” fogadalmat.

Később pingvin úrról, merthogy férfi, az jut eszembe, ha talán ő Ámor, a szerelem istene, vagy csak a kis Cupido, de nem, inkább az első. Minden történetnek tanúja, több jelenet az ő vendéglátó egységében (bár vagy étterem) játszódik. Amikor a finánc, – a ruhájára rá van írva: ANAF, de ő is osztogat névjegyeket, – bezárja pingvin úr lokálját, mintha a kapcsolatok is romlanának. Ám az is lehet, hogy ezt csak én gondolom, hiszen ránk van bízva, mit „olvasunk” ki az előadásból, a szereplők kapcsolatrendszeréből.

A darab szerintem kisreál, különböző párok története, melyeket a kapcsolatok viszontagságai kötnek össze. Az előadás szürreálisan, expresszionista elemekkel – zene, fények, füst, színek, dinamikus mozgás – zúdítja a nyakunkba önmagunkat, környezetünket, szeretetképtelenségünket, rettegésünket a magánytól, vágyunkat, hogy tartozzunk valakihez.

Székely Csaba humora, társadalmi éleslátása találkozik Nagy Botond realitástól elemelt, filmszerű valóságával.

Videóklipre emlékeztető jelenetek, hangos zenével, hangos szóval, csendes, rejtett érzelmekkel. Férfi – nő kapcsolatok, házastársak, szeretők, szülők, akik mintha képtelenek lennének a boldogságra. Apró-cseprő gondok, semmiből támadt veszekedések mérgezik meg az életüket.

Nem Rómeók és Júliák küzdenek a szerelmükért, az ő koruk rég lejárt. Üzletember, művész, bírónő, háziasszony, anya, díva, újgazdag. Foglalkozások, társadalmi szerepek, kényszermegfelelések. Szomszédjaink, ismerőseink, önmagunk. Harsányak, de a szembenézés önmagukkal csendes és szomorú.

Az előadásban a humor dominál, a szöveg vicces ám vannak pillanatok, kitárulkozó monológok, amikor a nevetés elhalkul, és ha csak egy szempillantásnyira, mi nézők, szembenézünk önmagunkkal.

Izgalmas képek, mozgalmas jelenetek, képekből nagyszerűen összerakott, egységessé olvadt társadalmi, érzelmi összkép a gyergyóiak Homokszörnye.

Székely Csabáról tudjuk, hogy csak rá jellemző humorral képes közelíteni minden élethelyzethez, a tragédiákhoz is. Csakhogy ebben a humorban ott rejlik valami keserűség is, valami olyasmi, mintha szeretné és szánná a szereplőit. A rendező pedig felnagyította mind a humort, mind keserűséget.

A színészek játéka nagy elismerést érdemel, egy-egy monológgal, vagy éppen némán csak játékkal képesek világot teremteni maguk körül.

Kétségtelen a Homokszörny a Gyergyószentmiklósi IX. Nemzetiségi Színházi Kollokvium egyik legizgalmasabb előadása volt. Számomra a meglepetést nem Székely Csaba okozta, akik minden darabjával elkényezteti a színházba járókat, nem is színészek, akikről rég tudom, hogy tehetségesek, hanem Nagy Botond, aki 22 évesen képes belelátni az emberi természetbe és nem csak a külszínt, hanem a belső rezdüléseket is képes megmutatni.

Gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház

Székely Csaba: A Homokszörny

Rendező: Nagy Botond

Díszlet-, jelmeztervező: Kupás Anna, Light design: Erőss László, Zenei szerkesztő: Nagy Botond, A rendező munkatársa: Tamás István

Játsszák: Bartha Boróka, Bartha László-Zsolt m.v., Boros Mária, Dávid Péter m.v., Faragó Zénó, D. Gulácsi Zsuzsanna m.v., Kolozsi Borsos Gábor, Máthé Annamária, Mosu Norbert-László, Tamás Boglár, Vajda Gyöngyvér, Fodor Györgyi

 

Fotók: Figura Stúdió Színház

 



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!