Vízből, fűzből energia

A Hargita megyei mikro-vízierőművek és a Kovászna megyei energiafűz-mezők felkeresésével kaphattak betekintést a zöldenergia-termelés gyakorlati részébe a képviselőház ipari és szolgáltatási bizottságának tagjai. A honatyákat az elfogadás előtt álló zöldenergia-törvénycsomag kapcsán hívták tapasztalatszerző terepútra ANTAL ISTVÁN és OLOSZ GERGELY parlamenti képviselők. Domján Levente írása az Erdélyi Riport 2012/13. számában.

Kézdipolyánon a több tíz hektáron elterülő energiafűz-mezők, Csíkmadarason a Hargitáról lezúduló patak erejét hasznosító mikro-vízierőmű megtekintése során kaphattak első kézből tájékoztatást az elfogadás előtt álló zöldenergia-törvénycsomag fontosságáról és hasznáról a képviselőház ipari bizottságának tagjai. Bár az Antal István Hargita megyei és Olosz Gergely Kovászna megyei képviselők meghívására a Székelyföldre érkezett harminctagú parlamenti küldöttség a munkalátogatás végére kilencfősre olvadt, a honatyák mégis elégedetten nyilatkoztak a látogatás hasznáról.

Lehetőségek az energiafűzben Antal István a képviselői vizit egyik legnagyobb hozadékának kollégáinak közvetlen tapasztalatszerzését nevezte. Amint fogalmazott, végre élőben is láthatták, megismerhették az energianövények termelési eljárásait és egy valódi zöld energia előállítására alkalmas mikro-vízerőmű felépítését, működését, valós beruházási költségeit. „A szakértők bemutatói és a felsőháromszéki, kézdipolyáni 50 hektáros ültetvény megtekintése révén például megtapasztalhatták, hogy az energiafűz termesztése igenis hihetetlenül nagy lehetőség a felhagyott, klasszikus kultúrákkal művelésre alkalmatlan területek hasznosítására. Ez egy olyan lehetőség, amely a növény első három évi kellő gondozása után 20-25 éven keresztül értékes biomassza- és jövedelemtermelési forrásként szolgál” – fejtette ki Antal. Az udvarhelyszéki parlamenti képviselő szerint az energiafűz termesztésére Hargita megyében is óriási potenciál kínálkozik, és immár az apríték hasznosítására is kifinomult eljárások állnak rendelkezésre – mint arról a sepsiszentgyörgyi Green Energy Egyesület bemutatója alapján a bizottság tagjai is meggyőződhettek. „Az egyik munkacsoport kidolgozott egy olyan konténeres biomasszás kazánrendszert, amelyben egyrészt tárolni is lehet az energiafűz aprítékát, másrészt pedig egy beépített kazánon keresztül lakóközösségek, önkormányzatok, közintézmények hőenergia-ellátását is meg lehet oldani. Ennek egy továbbfejlesztett változatával pedig nemcsak hőenergiát, hanem elektromos energiát is elő lehet állítani. A rendszer működéséről ráadásul az egyesület élő bemutatót is tartott, illetve konkrét és hasznos javaslatokat is megfogalmaztak az elfogadás előtt álló energianövény-termesztési jogszabály végső szövege kapcsán” – magyarázta Antal István.

Gyorsítanák az elfogadást A sokak által évek óta hiányolt energianövény-törvény elfogadása – több mint ötévnyi halogatás után – végre karnyújtásnyi közelségbe került. Az energianövények termesztését és a hozzá kapcsolódó támogatásokat szabályozó törvénynek a Szenátus által elfogadott változatát az alsóház ipari szakbizottsága is végleges formába öntve, várhatóan április folyamán terjeszti a plénum elé. „Az első energianövény-jogszabálytervezetet, Kelemen Atilla Maros megyei kollégámmal közösen, öt évvel ezelőtt nyújtottuk be. 2009-ben dobta vissza az akkori PD-L–PSD-kormány mezőgazdasági és erdészeti minisztere, azzal az indoklással, hogy ne ártsuk mi ebbe bele magunkat. 2010-ben az energianövények termesztésének támogatására új jogszabálytervezetet dolgoztunk ki, 2011-ben a felsőház jóvá is hagyta. A jogszabály jelenleg előttünk, az ipari és szolgáltatási szakbizottság előtt van, s nagyon remélem, hogy – a mostani tanulmányút hatására is – március végén, április elején a bizottságban véglegesíteni tudjuk” – fogalmazott Antal. Az udvarhelyszéki honatya szerint az energianövény-törvény elfogadási folyamatának gyorsításához jelentősen hozzájárul az is, hogy az elmúlt két esztendőben – a biomassza alapú zöldenergia-termelés részeként – egyre élénkebb befektetői, feldolgozói érdeklődés mutatkozik az energiafűz termesztése iránt. Kedvcsinálóként elárulta, hogy a bizottság előtt levő jogszabálytervezet a jelenlegi formájában – bizonyos ültetési és termelési költségek átvállalásával – akár 2000-2500 euróval is támogatná az energiafűz-termesztőket. „Az energianövény-törvény elfogadása nekem is személyes ambícióm. Immár négy esztendeje, három településen nekem is van egy-egy kis ültetvényem, amivel be akarom bizonyítani a vidéken lakóknak, hogy az energiafűz termesztésével igenis érdemes foglalkozni. Azokat a vizenyős területeket, ahol mással nem érdemes próbálkozni, az energiafűzzel értelmesen lehet hasznosítani. Mára már saját dugvánnyal is próbálkozom, főként, hogy az elmúlt négy esztendő alatt számos tesztet végeztem a kultúrán a földtulajdonság, a vízellátás és az időjárási körülményeknek való ellenállás szempontjából is. Nem titkolom, magánszemélyként én is komolyabban szeretnék majd ezzel foglalkozni” – árulta el az udvarhelyi honatya.

Bürokráciamentes zöldenergia-termelést Az energiafűz termesztése és hasznosítása csak egy a számtalan zöldenergia-termelési lehetőségből. Egy másik a hegyi patakokra telepíthető mikro-vízierőmű, s ennek működésébe is betekintést nyerhettek a szakbizottsági tagok. Hargita megyei példákon keresztül: a kivitelezés alatt álló csíkmadarasi és a már megvalósított gyergyóhollói mikro-vízierőművek bemutatásával Mészáros Csaba, a két törpe-vízierőmű tervezője tájékoztatta a honatyákat. A szakember szerint, bár a Székelyföldnek jelentős vízi potenciálja van, Hargita megyében a több százból csupán tizenöt, legtöbb húsz hegyi patak alkalmas – gazdasági értelemben – törpe-vízierőművek meghajtására. Mészáros a szóba jöhető helyszíneket is külön csoportba sorolja, mivel szerinte nemcsak a beruházási költségek és a megtérülési idő, de a kereskedelmi célra hasznosítható energiatermelés szempontjából is különbséget kell tenni a 100 kW-nál kisebb és az ennél nagyobb kapacitású vízi erőművek között. Az elsőre példaként a 2010–2011-ben Hargita megye északi térségében, Gyergyóhollón, 420 ezer lejes beruházásból felépített, 10 kW kapacitású, Cross flow típusú turbinával felszerelt létesítményt említette, mely hozzávetőleg évi 70 MWh villamos energia termelésére képes. Hozzátette, hogy az ilyen típusú törpe-vízierőművek leginkább szociális célokra alkalmasak: közvilágításra, egyes közintézmények, illetve a vezetékes hálózattól távol eső turisztikai pihenő- és menedékházak, hegyi esztenák energiaellátására használhatók, míg a Csíkmadarason kivitelezés alatt álló nagyobb kapacitású vízi erőmű kereskedelmi célokra is hasznosítható. A település határába, a Madarasi Hargita lábához tervezett – első körben egy 640 kW kapacitású, Pelton típusú turbinával felszerelt – erőmű beruházási költsége viszont pár százezer lej helyett 1,2 millió euró, s bővítéssel, a tervezett újabb 560 kilowattos turbinával együtt már több mint 2,5 millió euróra növeli a szükséges invesztíciót. Ennek ellenére a köz- és magánszféra összefogásával, PPP-konstrukcióban létrejövő, évi mintegy 2200 MWh villamos energia termelésére képes létesítmény beruházás-megtérülési idejét – az áram termelése után kapott zöldérték-jegyek értékesítését is beszámítva – a szakember mindössze öt évnek mondta. A megvalósítás azonban – mint Mészáros rámutatott – nemcsak pénz kérdése, hanem rengeteg időé is. A törpe-vízierőművek engedélyezési folyamata ugyanis igencsak bonyolult. A tervezéssel és építéssel megbízott szakember a képviselőknek példaként épp a két Hargita megyei létesítményt említette, amelyek kapcsán a kivitelezőnek még az építési engedély megszerzése előtt, egyéves munkával, tizenkét különböző intézmény és hatóság engedélyét és jóváhagyását kellett megszereznie. Ráadásul a legtöbb esetben az intézmények – kölcsönösen egymásra várva – más szakhatóságok engedélyeitől teszik függővé a saját jóváhagyásuk megadását is.

Finomítanak a tervezeten Antal szerint mind a háromszéki, mind a Hargita megyei bemutatók jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy az elfogadásra váró két törvényben – a zöldenergia-termelést és az energianövények termesztését szabályozóban – olyan finomításokat tudjanak eszközölni, amelyek kiküszöbölik a beruházókat és a helyi önkormányzatokat elsősorban a végrehajtási módszertanokban zavaró tényezőket.

„A látogatás egyik haszna, hogy lehetőségünk adódik mind a két törvényben módosítani olyan cikkelyeket, amelyeket a végrehajtási módszertanokban nem tudnak megakadályozni, illetve átalakítani, és ezen keresztül le tudjuk rövidíteni a mindenféle jóváhagyáshoz szükséges bürokratikus intézkedéseket. A másik haszon, hogy világosabban megértettük azt a támogatási rendszert, illetve szabályozását, mely az önkormányzatok felé olyan stimulensként működik, ami elősegíti ezeket a beruházásokat. Gyakorlatilag 2015-ig már csupán két esztendőnk van arra, hogy a zöld-értékjegyes támogatási rendszereket kihasználjuk. Ezek a támogatások ugyanis 15 évig működnek, s igénylésükre azok a zöldenergia-termelők jogosultak, akik az említett határidőig az országos rendszerbe megújuló – víz-, nap- és szélenergiát, illetve biomasszából, biogázból eredő – energiát kezdenek el feltölteni” – magyarázta Antal.