Tiszta energiák, ellenszélben

Zöldenergia, zéró emisszió, biomassza, passzívház – nem feltétlenül vagyunk tisztában a szavak pontos definícióival, de ezek a fogalmak, minimum a hírekből legtöbbünk számára ismerősek, legalább hallomásból. Tasnádi-Sáhy Péter riportja.

A világ fejlettebb részén már egész lakótelepek városrészek nőnek ki a földből kizárólag környezettudatos megoldásokra építve, de nekünk sincs okunk szégyenkezni: a zöldenergia az egyik legdinamikusabban fejlődő romániai gazdasági ágazattá vált az utóbbi években. Jelenleg a felhasznált energiahordozók piacán 9 százalék körüli részesedéssel bír, de az Európai Unióval szembeni vállalás értelmében ez az arány 2020-ig 38 százalékra kell nőjön, a leggyorsabban növekvő szélenergia felhasználás pedig, a tavaly üzembe helyezett erőművek kapacitása alapján a világranglista 10. helyére röpített. Nem csoda tehát, hogy napról napra újabb és újabb, a szektorhoz kapcsolódó projektek indulnak.
A Nagyváradhoz közeli Fugyivásárhely (Oºorhei) önkormányzata a magyarországi megyei jogú várossal Téglással, mint projektvezetővel, illetve a Nagyvárad Metropolisz Övezet Interkomunitáris Fejlesztési Egyesülettel partnerségben inkubátorházak létrehozását célzó fejlesztésbe kezdett egy, az Unió által támogatott határon átnyúló együttműködés keretében. Az 1,74 millió euró összköltségvetésű projekt célja a megújuló energiaforrások népszerűsítése, illetve az ezen a területen működő vállalkozások segítése a Tégláson, illetve a Fugyivásárhelyen létrehozandó szolgáltatói központok vonzáskörzetében.
Czibere Béla, Téglás polgármestere megkeresésünkre elmondta, reményei szerint a projekt elő fogja segíteni a korszerű megújuló energiák terjedését mind a vállalkozások, mind a lakosság körében, és ez által hozzájárul a két ország környezetvédelmi célkitűzéseinek megvalósításához. Náluk a napokban kezdődik meg a kijelölt épület felújítása, melyben irodák, kiállító- és előadótermek, valamint raktárak mellett laborok is helyet kapnak, ahol pontos mérésekre, gyakorlati tesztelésre alkalmas berendezések segítik majd a térség megújuló energiahasznosítással foglalkozó vállalkozásait és a technológia majdani felhasználóit. A városvezető arról is beszámolt, hogy mindkét országban nagy az érdeklődés az egyetemek részéről, ezért várhatóan gyakorlati képzéseket, egyetemi kurzusokat is befogadnak az inkubátorházakba.
Fugyivásárhelyen már zajlik a 948 négyzetméteresre tervezett futurisztikus küllemű épület alapozása, az egy hónappal ezelőtt lezárult közbeszerzési eljárás nyertese vállalta: nyolc hónapon belül átadja a kizárólag zöld energiával üzemelő passzívházat. „Szerencsére az építkezést várhatóan az előzetes költségvetésben foglaltaknál 200 ezer euróval olcsóbban sikerül kiviteleznünk, így a fennmaradó összeget – a támogatási szerződés módosításával – konferenciák, kiállítások szervezésére, vállalkozások bemutatkozásának a támogatására tudjuk fordítani – közölte az Erdélyi Riporttal Ion Pop, a község polgármestere, aki abbéli reményét is kifejezte, hogy az inkubátorház jól működő üzleti kapcsolatok, külföldről jövő tőkebefektetések, vegyesvállalatok létrejöttét is segíteni fogja. „A helyi vállalkozók nyitottak arra, hogy saját energiaszükségletüket legalább részben az alternatív energiákból fedezzék, de a nyilvánvaló gazdasági haszon mellett az is nagy előnye a projektnek, hogy kiváló reklámot jelent a településnek” – fogalmazott az elöljáró.

Változatok zöldenergiára Fugyivásárhely az alternatív energiaforrások szempontjából ma sem számít teljesen szűz területnek, egy 10 hektáros napelem-telep már erősen közelít az átadáshoz, és egy újabb 40 hektáros telep éppen fejlesztés alatt van, ez utóbbiban a polgármesteri hivatal is társtulajdonos. A romániai törvények szerint a közvilágítás és a közintézmények ellátása sem történhet közvetlenül zöld energiából, hanem az alternatív módon megtermelt energiát be kell táplálni a hálózatba, és a feltöltés, illetve a fogyasztás különbözetét kell megfizetni a szolgáltatónak féléves vagy éves elszámolással. Éppen ebből kifolyólag, ezeknél a beruházásoknál fontos szempont, hogy a telepek az áram átvételére alkalmas transzformátorházak közelében épüljenek, mert a vezetékek kiépítése igen költséges, illetve a szállítás közben nagy a veszteség. Az állami, illetve önkormányzati intézmények a betáplált energia után nem kapnak támogatást.
Szabó Ödön Bihar megyei parlamenti képviselőt arról kérdeztük, megyei szinten milyen elképzelések léteznek a zöldenergia szektor fejlesztésére. „Konkrét megyei stratégia erre a területre nem készült, hisz a beruházások nagyobbik része magántőkéből valósul meg, viszont ennek ellenére mind a négy fő területen, úgymint nap-, szél-, víz energia, illetve biomassza vannak kezdeményezések Bihar megyében.
Szélenergiával kapcsolatban nagyon sok mérés zajlott az utóbbi években. Itt ugye az a fő kérdés, hogy van-e olyan szélfolyosó, ahová érdemes turbinákat telepíteni, s ha elkészül, mennyire könnyen csatlakoztatható ez a hálózathoz. A már régóta megrajzolt széltérképek több olyan területet is jeleznek, ahol a gazdaságossághoz szükséges 4-es, 5-ös szélerősség rendelkezésre áll, viszont ezek jellemzően hegyvidéken találhatóak, ahol a hálózat kiépítése, illetve a megközelíthetőség komoly problémát jelent. Tudomásom szerint olasz beruházók, Constantin Jurcã volt nagyváradi alpolgármester részvételével, előkészítettek egy projektet, ami a Réz-hegység gerincvonalára dolgozott ki fejlesztési koncepciót, és egészen az engedélyezési fázisig vitték az ügyet, hogy aztán befektetőket kereshessenek hozzá.
A napenergia hasznosításában sokkal kisebb a függőség a körülményektől, ezen a területen több magánberuházás is indult. Fugyivásárhely mellett például Szalárdon, Székelyhídon, és Margittán is elindultak ilyen projektek. A megyei önkormányzat Keményfoknál (Avram Iancu) tervezett létrehozni egy többhektáros telepet egy, a gazdasági minisztériumhoz benyújtott pályázatból három évvel ezelőtt, de ez sajnos végül meghiúsult.
A vízenergia területén is vannak beruházások. Ilyenbe fogott bele a református lelkészek nyugdíjbiztosítója több helyen, Bihar megyében Feketeerdő környékén vannak kezdeményezések.
Biomassza ügyben Székelyhíd, Diószeg és a megyei önkormányzat összefogásával zajlik egy projekt, melynek központja Székelyhídon lenne. Mivel 98%-os támogatást kapunk rá, így öt évig a három önkormányzat csak saját szükségleteinek lefedésére használhatja, és csak utána léphet ki a piacra. A szerződést már aláírtuk, két évünk van a megvalósításra.”

Elnapolt kifizetések A szektorra jellemző befektetési láz az utóbbi hónapokban csendesedni látszik a támogatási rendszer körül zajló majd féléves vitának, illetve a támogatások múlt havi részleges befagyasztásának köszönhetően.
Romániában – brit, illetve lengyel példa alapján kidolgozott – úgynevezett zöldbizonylat rendszer működik, mely szerint minden megújuló energiát termelő egység a megtermelt megawattórák után egy bizonyos számú zöldbizonylatot értékesíthet, melyet a villamos-energia forgalmazók kötelezően meg kell vásároljanak. A problémát az okozta, hogy a forgalmazók ezeket a költségeket végső soron a végfogyasztókra hárították, így a villanyszámlának hozzávetőleg 12,5 százalékát tették ki egy átlagos romániai háztartásban.
A kormány viszont a problémát a támogatási rendszer újragondolása helyett, sürgősséggel meghozott rendeletében, egy a bizonytalanságot fenntartó, köztes megoldással próbálta orvosolni. Nem csökkentik ugyan a termelők támogatását, viszont elhalasztják a kifizetések egy jelentős részét oly módon, hogy augusztustól a napenergiából előállított áramért járó 6 tanúsítványból 4-et, a szélenergia esetében 2 tanúsítványból egyet, a vízierőművek által termelt energiáért pedig 3 tanúsítványból szintén egyet értékesíthetnek csak a megújuló energiát termelő vállalatok, a bizonylatok másik részét, bár megkapják, de csak 2017-2018 után adhatják el. Kizárólag a biomassza támogatása marad változatlan. A Ziarul Financiar gazdasági napilap számításai szerint ezzel gyakorlatilag 1-1,5 milliárd eurónyi kifizetést tolnak át egy következő kormányzati ciklusra a döntéshozók.