Oroszlánváros – Szingapúr
 

Oroszlánváros – Szingapúr

2010. 10. 14. 08:36
Dél fénye. Bár Kínától távol fekszik, a szigetet először mégis a kínai források említették, a 3. században, mint halászok és kalózok tanyáját. Az első európaiak a portugálok voltak, akik 1617-ben porig égették Tomaszeket. Õket a hollandok, majd 1819-ben a britek követték: Thomas Stamford Raffles, a Brit Kelet-indiai Társaság képviselője megállapodást kötött a dzsohorei szultánnal arról, hogy a szigeten kikötőt és települést alapít. A város 1867-ben önálló brit koronagyarmat lett, s kikötője a Szuezi-csatorna megnyitása után a térség legforgalmasabbjává vált. A szigetet 1942 februárjában, alig néhány napi ostrom után, japán csapatok foglalták el, új nevet is adva a városnak: Szjonan-to, vagyis Dél fénye.
A világháború után újra brit birtok lett, majd 1959-ben önigazgatást nyert. 1962-ben népszavazáson a szigetállam úgy döntött, hogy csatlakozik a Maláj Államszövetséghez, amelyben Szingapúr mellett Malájföld, Szabah és Szaravak vett részt. Ám hamarosan ellentétek mutatkoztak a szingapúri és a szövetségi kormány között, s a malájoknak biztosított előjogok a többségében kínaiak lakta Szingapúrban faji feszültségeket okoztak. Végül 1965 augusztusában a maláj parlament egyhangú szavazással döntött: Szingapúrt kizárták az államszövetségből, Szingapúr pedig azonnal kinyilvánította függetlenségét.

Kínai többség. Bár Kína számára mindig is fontos volt a stratégiai jelentőségű sziget, 1819-ben, a mai város megalapításakor még csak 900 maláj őslakos és mintegy 30 kínai kereskedő lakta. A nagymértékű kínai bevándorlás a 19. században folyt. Érdekesség, hogy minden hatodik szingapúri kínai keresztény. A kínaiak és malájok mellett jelentős indiai közösség is él, főleg tamilok. Ezzel magyarázható, hogy a fő hivatalos nyelv, az angol mellett a mandarin, a maláj és a tamil is hivatalos. Az itt élő indiaiak 40 százaléka egyébként otthon is az angolt használja, a kínaiaknak 30 százaléka, a malájoknak pedig csak a 15 százaléka. Eltűnőben van a szingapúri angol kreol nyelv, a szinglis, amely korábban, főleg a 19. században, nagyon fontos kommunikációs eszköz volt.

Családi vállalkozás. A városállamot, amely régóta vezető helyet foglal el a világ versenyképességi rangsorában, sokan csak a Li család egyéni vállalkozásának tekintik. Az első miniszterelnök Li Kuan-ju volt, s „örököse” fia, a jelenlegi miniszterelnök, Li Hszien-lung, aki a világ legjobban fizetett államférfija: körülbelül ötször annyit keres, mint az amerikai elnök. Pedig nem szorulna rá a nagy fizetésre, hiszen családja a városállam legmódosabb famíliája.
A miniszterelnök mögött a szinte állampártnak tekinthető Népi Akciópárt áll, ami tekintélyelvű külsőt kölcsönöz a délkelet-ázsiai törpeállamnak. Az Oroszlánváros egyébként militarista jellegű, a térségben erősnek számító százezer fős állandó hadsereg és a félmillió tartalékos miatt. Ez azért is furcsa, mert 1954-ben a lakosok éppen a katonai behívók miatt lázadtak fel a brit gyarmati kormányzat ellen.
Szingapúrra jellemző a rend- és tisztaságszeretet. Szemetelésért, vagy akár egy közvécé vízöblítésének elmulasztásáért is kemény büntetést szabnak ki.




Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!