Munkamániások a lovin – Hong Kong
2010. 10. 13. 10:17A helyiek által csak Gangként emlegetett Hongkong a világ negyedik legsűrűbben lakott része, négyzetkilométerenként 6348 lakossal. Ezen a téren csak Makaó, Monaco és Szingapúr előzi meg. A városban 7650 felhőkarcoló áll, ezzel első a világranglistán, s a világ száz legmagasabb épületéből 36 itt található, ahogy a leghosszabb szabadtéri mozgójárda is itt van. Hongkongot gyakran nevezik annak a helynek, ahol Nyugat Kelettel találkozik, mivel a másfél évszázados brit uralom alatt érvényesülő brit kultúra nyomot hagyott az arculatán. A modern életforma ellenére a lakosok őrzik a hagyományokat, különösen a fengsujt. Az építkezési projektekre fengsuj tanácsadókat szerződtetnek, gyakran rajtuk múlik, hogy egyáltalán felhúzzák-e az épületet. Mivel a kínai kultúrában a négyes szám a halált jelenti, az emeletek számozásakor kihagyják a négyest tartalmazó számokat.
Bal oldalon. Hongkong térsége 2300 éve, a Csin-dinasztia óta része Kínának. A legelső ide látogató európai Jorge Álvares portugál tengerész volt, 1513-ban. Az első ópiumháborút lezáró 1842-es nankingi szerződés értelmében Hongkong szigete és számos kisebb sziget a brit korona birtokába került, majd az 1898-as pekingi konvenció 99 évre a briteknek adta, a Hongkong-szigetből és a Koulun-félszigetből álló várostól északra fekvő úgynevezett Új Területekkel együtt. A megállapodás 1997-ben járt le, a városállam újra Kína részévé vált.
A különleges igazgatású terület nagyfokú autonómiát élvez, a pekingi „egy ország, két rendszer” politikának köszönhetően. Mindenben független Kínától, csak a hadügyekben és a külügyekben nem. A Kínával aláírt nyilatkozat biztosítja a régiónak, hogy az átadástól számítva legalább 50 évig fenntarthassa kapitalista gazdaságát és az itt élők szabadságjogait. A kormány a pekingi központi kormányzat támogatását élvezi, de pénzügyileg független. Külön jogrendszere van, saját pénzneme és bevándorlási törvényei, továbbá saját közúti forgalmi szabályai, ugyanis Kínával ellentétben, a menetirány szerinti bal oldalon közlekednek.
A különleges igazgatású terület nagyfokú autonómiát élvez, a pekingi „egy ország, két rendszer” politikának köszönhetően. Mindenben független Kínától, csak a hadügyekben és a külügyekben nem. A Kínával aláírt nyilatkozat biztosítja a régiónak, hogy az átadástól számítva legalább 50 évig fenntarthassa kapitalista gazdaságát és az itt élők szabadságjogait. A kormány a pekingi központi kormányzat támogatását élvezi, de pénzügyileg független. Külön jogrendszere van, saját pénzneme és bevándorlási törvényei, továbbá saját közúti forgalmi szabályai, ugyanis Kínával ellentétben, a menetirány szerinti bal oldalon közlekednek.
Kis tigris. A lakosság az elmúlt hatvan évben tizenkétszeresére nőtt, s évente 45 ezer újabb kínai bevándorló települ meg. A hongkongiak 95 százaléka kínai származású, zömében kantoni, továbbá filippínók, indonézek, amerikaiak, kanadaiak és britek élnek a városban, ahol a kínai mellett az angol nyelv is hivatalos.
A helyiek körében a tradicionális kínai konyha mellett a gyorséttermek, kifőzdék is hódítanak, ugyanis itt nem nagyon szokás otthon főzni, mivel a városlakók életük túlnyomó részét a munkahelyükön és az utcán töltik. A hongkongiak munkamániások, évente átlagosan hét-nyolc nap szabadságot vesznek ki. Legnagyobb szenvedélyük a lóverseny – az egyetlen engedélyezett szerencsejáték –, egy nap alatt több fogadást kötnek, mint a britek egy hét alatt.
A négy ázsiai kis tigris egyikének számító Hongkong egyike a világ vezető pénzügyi központjainak: értéktőzsdéje a hatodik legnagyobb a világon, piaci kapitalizációja 2007-re elérte a 2,97 ezermilliárd USA-dollárt. A városnak nem ártott a Kínához való visszacsatolás: 2005 óta egy japán gazdaságkutató cég minden évben a világ legversenyképesebb térségének minősíti, s ezzel Hongkong megelőzi Szingapúrt és az Egyesült Államokat.
A helyiek körében a tradicionális kínai konyha mellett a gyorséttermek, kifőzdék is hódítanak, ugyanis itt nem nagyon szokás otthon főzni, mivel a városlakók életük túlnyomó részét a munkahelyükön és az utcán töltik. A hongkongiak munkamániások, évente átlagosan hét-nyolc nap szabadságot vesznek ki. Legnagyobb szenvedélyük a lóverseny – az egyetlen engedélyezett szerencsejáték –, egy nap alatt több fogadást kötnek, mint a britek egy hét alatt.
A négy ázsiai kis tigris egyikének számító Hongkong egyike a világ vezető pénzügyi központjainak: értéktőzsdéje a hatodik legnagyobb a világon, piaci kapitalizációja 2007-re elérte a 2,97 ezermilliárd USA-dollárt. A városnak nem ártott a Kínához való visszacsatolás: 2005 óta egy japán gazdaságkutató cég minden évben a világ legversenyképesebb térségének minősíti, s ezzel Hongkong megelőzi Szingapúrt és az Egyesült Államokat.
Ossza meg másokkal is!
Tweet
Szóljon hozzá!
