Visszasírják Ceauºescut a magyarok?

Az erdélyi magyarok igen nagy hányada visszasírja az 1989 előtti korszakot, s alig öt százalékuknak fordult meg a fejében az, hogy végleg külföldre telepedjen – derül ki magyarországi szakemberek által végzett két felmérésből. Az adatok hitelességéről Cseke Péter Tamás Horváth István szociológust kérdezte.

Egy hónap leforgása alatt két olyan szociológiai felmérés eredményeit is közölte az erdélyi magyar sajtó, amelyek meghökkentő jelenségekről tájékoztatnak. Mindkét közvélemény-kutatást a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézete és a BellResearch Kft. végezte Erdélyben. Az egyik felmérés szerint az erdélyi magyarok 38 százaléka rosszabbnak látja a jelenlegi társadalmi és politikai berendezkedést, mint a rendszerváltás előtti helyzetet, a másik szerint a romániai magyarok döntő többsége sem az életkörülményeinek javítása, sem tanulás vagy munkavégzés miatt nem költözne külföldre.

Kétötöd sírja vissza a régi rendszert A régi rendszer iránti nosztalgiáról árulkodó felmérést – az adatokat publikáló kutatási összefoglaló szerint – 1804 ember megkérdezésével, reprezentatív mintán végezték augusztus–szeptemberben abban a hat erdélyi megyében, ahol a legmagasabb a magyarok aránya, így a Székelyföldön Hargita, Kovászna és Maros megyében, valamint a határ mentén Szatmár, Szilágy és Bihar megyében kérdezték meg a lakosságot.
A közvélemény-kutatásból kiderült, hogy az erdélyi magyarok kétötöde visszasírja a rendszerváltás előtti időszakot: az eredmények szerint a 18 éven felüli erdélyiek 38 százaléka gondolja úgy, hogy a jelenlegi társadalmi és politikai berendezkedés rosszabb, mint az 1990 előtti volt. A válaszadók 28 százaléka a jelenlegi rendszert preferálja inkább, míg a megkérdezettek másik kétötöde nem érez különbséget a két időszak között. Míg az alapfokú végzettségűek csaknem fele a régi rendszer híve, addig a diplomások kétötöde a jelenlegi társadalmi és politikai berendezkedést tartja jobbnak, de az is megállapítható, hogy a 45 év fölöttiek sírják vissza inkább a rendszerváltás előtti időszakot.
A kutatás az erdélyi magyarok médiafogyasztási szokásait vizsgálva arra jutott, hogy a többség számára a magyarországi televíziós csatornák jelentik az elsődleges információforrást, ezeket gyakrabban nézik, mint akár a helyi magyar nyelvű csatornák, akár a román nyelvű tévéadók programjait. Az eredmények szerint 10-ből 6 erdélyi magyar naponta nézi valamely magyarországi tévécsatorna műsorait, s csak 8 százalékuk mondta azt, hogy soha nem kapcsol magyarországi adóra. A felmérés szerint a legidősebb korosztály néz leggyakrabban magyarországi műsorokat.
A második leggyakoribb hírforrásnak az internet és a rádió tekinthető: a megkérdezettek 13 százaléka látogat meg valamilyen magyarországi weboldalt, és közel ugyanennyien hallgatnak magyarországi rádiót. A válaszadók szerint az általuk hallgatott rádióműsorok 80 százaléka magyar nyelvű. Magyarországi napi- vagy hetilapot az erdélyiek elenyésző hányada olvas rendszeresen, 12 százalékuk havonta egyszer vesz a kezébe magyarországi sajtóterméket.

Egybevág az országos adatokkal Bár fenntartásai vannak a minta reprezentativitásával és a lekérdezés módjával kapcsolatban, Horváth István, a kolozsvári kisebbségkutató intézet vezetője nem tartja meglepőnek a felmérés adatait. Az Erdélyi Riportnak elmondta, az országos felmérések is azt mutatják, hogy a letűnt rendszer utáni nosztalgia továbbra is élő jelenség a romániai társadalomban. „Ez tehát nem csak a romániai magyar közösségre jellemző. Sőt azt kell mondanunk, hogy a magyarok a románoknál sokkal kevésbé sírják vissza a régi rendszert” – mondta a szociológus. Tájékoztatása szerint ez a jelenség elsősorban a 45 év fölötti korosztály sajátja, amelynek tagjai 1989 előtt gazdaságilag még aktívak voltak. „Ennek a nemzedéknek az országos adatok szerint legalább a fele jobbnak, igazságosabbnak, vagy legalábbis gazdaságilag előnyösebbnek, az esélyek szempontjából stabilabbnak tartja a régi rendszert” – magyarázta. A szociológus szerint a nosztalgiázóknak a szocialista évek ellátói rendszere hiányzik elsősorban. „Ezeknek az éveknek az előnyeihez tartozott a lakáskiutalás intézménye. Ha sok hercehurca árán is, de szinte mindenki lakáshoz juthatott annak idején. Piaci rendszerben ez már másképp működik, és a fiatalok esélyei is sokkal kisebbek a lakáshoz jutásra” – példálózott a szakember.
Horváth a médiafogyasztásra vonatkozó adatokat sem tartja meglepőnek, mert ezeket visszaigazolják a kisebbségkutató intézet felmérései is. Magyarázata szerint az erdélyi magyar médiafogyasztási szokásokban elsősorban 2005–2006-tól állt be változás, amikor a kábeltelevíziózás a digitális korszakába lépett, és a magyar kereskedelmi adók szinte az összes szolgáltató ajánlatában megjelentek. „Tíz éve a tipikus erdélyi magyar tévéző preferenciájában az első helyen a PRO Tv és a Duna Tv osztozott, a román adók nézettsége pedig összesítve nagyobb volt a magyar adók nézettségénél, mára a román kereskedelmi tévék nézettsége marginálissá vált a magyarok körében a magyarországi kereskedelmi adók javára” – magyarázta a szociológus.

Csak öt százalék költözne külföldre Az erdélyi magyar kivándorlási hajlandóságáról szóló közvélemény-kutatást Erdély két régiójában végezték a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézete és a BellResearch Kft.. A felmérés több mint 1800 ember utcai megkérdezése alapján készült, augusztus 21. és október 3. között, Bihar, Szatmár, Szilágy, Maros, Hargita és Kovászna megyében.
A magyarországiak adatai szerint a válaszadók csaknem kétharmada biztosan nem költözne Erdély más részébe, Magyarországra vagy Nyugat-Európába, a megkérdezettek csaknem 80 százaléka pedig Románia más vidékeire sem települne át. A legrugalmasabbnak a magyar határ közelében élők tekinthetők, ám az ott megkérdezetteknek is csak a 17 százaléka költözne biztosan Nyugat-Európába. Ennél is kevesebben tervezik, hogy másutt vállaljanak munkát vagy külföldön folytassák tanulmányaikat. A megkérdezettek csupán 5 százaléka szeretne végleg külföldön telepedni.

Módszertani aggályok Horváth István ennek a felmérésnek az eredményeit gyanúsnak tartja. „A migrációs potenciál mindig magasabb volt Erdélyben, a gyors csökkenés nem tűnik valószínűnek. Az általam ismert adatok mást mutatnak. Megkérdőjelezném a magyarországiak felmérésének helyességét, módszertani aggályaim vannak ilyen típusú utcai megkérdezések és ennek a reprezentativitása kapcsán, nem tudom minősíteni az adatokat” – jelentette ki. Hozzátette: két évvel korábbi adatok szerint a megkérdezettek legalább 25 százaléka egyéves időszakra vagy rövidebb időtávra kimenne dolgozni külföldre, és 20 százalékuk több évre is munkát vállalna az országon kívül, ugyanennyi el is költözne külföldre.
Horváth szerint a romániai magyaroknál a migráció iránti érdeklődés semmiképpen sem lehet 5 százalékos, tekintettel a jelenlegi gazdasági helyzetre és más tényezőkre. „Úgy gondolom, a migráció iránti érdeklődés inkább növekedett, mint csökkent, és általában a változás nem hirtelen történik, nem csökken 20-ról 5 százalékra, mint ahogy az említett felmérés mutatja” – magyarázta a szociológus. A magyarországi felmérés alapján a határ menti megyékben a megkérdezettek 17 százaléka költözne Nyugat-Európába – Horváth István szerint ez az adat viszonylag egyezik az eddigi felméréseikkel, Erdély-szerte átlagban ugyanis 17–19 százalékos hajlandóságot mutattak a külföldre költözésre.
„Mindenképpen különböznek a migrációs hajlamok a Székelyföld és az ország más területei között, mert Erdélyben korábbról létezik az időszakos migrációs tapasztalat” – részletezte a szociológus. Elmondta: a Székelyföld védettebb, azon a vidéken más migrációs minták vannak elterjedőben, idénymunka jellegű, három-négy hónapos külföldi munkákat vállalnak munkaerő-közvetítőn keresztül, míg a dél-erdélyi magyarokra az jellemző, hogy huzamosabb időre, akár több évre is vállalnak külföldi munkát. Felidézte: az erdélyi magyarok abban az előnyben részesültek a 90-es évek elején, hogy át tudtak járni Magyarországra dolgozni, és ez a migrációs minta sokak számára jelentett pénzszerzési lehetőséget. Ez a lehetőség kevésbé állt a románok rendelkezésére, így más irányú migrációs hálózatokat alakítottak ki. Migrációs célországként Spanyolországot az erdélyiek preferálják, az Erdélyen kívüliek inkább Olaszországot részesítik előnyben. „Amíg előnyös volt Magyarországon dolgozni, a magyarok előnyben is részesültek. Közben a román migráció is kifejlődött, de más irányokba, a Székelyföldön kívüli magyarok a román ismerősök által könnyebben bekapcsolódnak más migrációhálózatokba” – magyarázta Horváth István.