Szórványról és sajtóról Nagyenyeden

2016. 11. 15. 19:01

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) a Magyar Szórvány Napja alkalmából másodszor szervezett konferenciát, november 11–13. között Nagyenyeden. Jelen voltak a szórvánnyal foglalkozó politikusok, illetve a szórványban és nem szórványban dolgozó újságírók egymás között vitatták meg a szórvány, média és nyelv összefüggéseit, a szórványmédia feladatait, nehézségeit. Sarány Orsolya tudósítása.

 

Sajtósok egymás között a találkozó első napján   Fotó: Bögözi Attila

 

A pénteki érkezést követően előbb a MÚRE nagyvárosi szórvánnyal foglalkozó riportkötetét mutatták be, Hol vagytok, temesvári magyarok? címmel. A könyv 11 erdélyi és vajdasági szerkesztőség 26 munkatársának riportjaiból és esszéiből áll, célja a temesvári magyarok életének egy pillanatképét ábrázolni. Ezután a MÚRE Riporteriskola elnevezésű (Kolozsváron és Marosvásárhelyen is futott) projektjének tapasztalatait értékelték.

Szombat reggel Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke, Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, és Borsos Orsolya, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) tagja foglalta össze a szórványt érintő tevékenységüket.

Hegedüs Csilla úgy fogalmazott, a szórványt segítő munkájából megértette, melyik az a három fontos elem, amely a legnagyobb mértékben hozzájárul a szórvány megmentéséhez. Az első szerinte az oktatás, amely téren az utóbbi években nagy előrelépéseket tettek, ide tartozik a szamosújvári és a nagyenyedi iskolák felújítása. Hegedüs szerint szükséges az iskolák közötti hálózatok kiépítése, és fontos hangsúlyt fektetni a minőségi okatatásra. Emellett kiemelte a Magyar Napokat, amelyeket Erdély számos városában, falujában rendeznek már meg. Ez a rendezvénysorozat hidat építhet a román és magyar közösségek között, és magabiztosságot ad az erdélyi szórványban élők számára. Harmadik elemként az erdélyi középiskolásoknak szóló Örökségünk Őrei programot mutatta be, amely része az RMDSZ szórvány cselekvési tervének. Ennek lényege, hogy a középiskolásokból álló csapatok örökbe fogadnak különböző műemlékeket, ezt követően megismerik és kreatív módon megismertetik ezeket. A győztes csapat brüsszeli utat nyert, a legjobbak részt vehettek a program zárótáborában. A műemlékvédelem mellett a kezdeményezés célja a hálózatépítés és a kommunikációs képességek fejlesztése volt, valamint a teljes erdélyi közösség megszólítása a diákokon keresztül, hiszen a feladatok elkészítésében szerepet vállaltak a szülők is.

Borsos Orsolya, a CNA új tagja beszél a Tanács új etikai kódexéről

 

Borsos Orsolya – aki csupán néhány hete vette át helyét a CNA-ban –, arról beszélt, milyen módosító javaslatokat tett az Országos Audiovizuális Tanács audiovizuális kódexében, amelyhez november 3-ig lehetett javaslatokat megfogalmazni. A javaslatok között szerepel a gyűlöletbeszéd pontos meghatározása, illetve belefoglalták, hogy minden esetben meg kell hallgatni a másik fél véleményét is, amennyiben gyűlöletbeszéd gyanúja merül fel. Kiemelte, az új kódex nagyobb védelmet nyújt majd a gyerekeknek, fiataloknak és a családnak is, illetve tiltja a nemi sztereotípiák használatát, amennyiben ez degradáló. Változtatnának az élelmiszer-reklámokon is, például oly módon, hogy ezekben ne jelenjenek meg kiskorúak. Borsos Orsolya ismertette a javaslatok előnyeit és hátrányait is, majd kérte, hogy a jelenlévők is mondják el véleményüket az audiovizuális kódex újításairól. A kérdések elsősorban a már elkezdődött választási kampány szabályozására vonatkoztak.

Winkler Gyula és Rácz Éva, a MÚRE elnöke mutatta be az egy éve meghirdetett Magyarul szórvány. És románul? Elnevezésű pályázatot, amelyben arra kérte fel az EP-képviselő a magyar újságírókat, hogy alkossák meg a szórvány kifejezés román megfelelőjét, mivel a román nyelvhasználatban elterjedt diaszpóra, vagy diasporă internă nem pontos megfelelője a magyar szórvány kifejezésnek. A pályázat nyertese munkatársunk, Szilágyi Aladár, aki az etnosporă szót alkotta meg.

Ezután Winkler Gyula (fotó) arról beszélt, miért szeretne együttműködni a MÚRE-val, és mi haszna lenne ennek az együttműködésnek a szórványra tekintve. Az európai parlamenti képviselő szerint a szórványnak nyilvánosságot kell kapnia, csatornákat kell kialakítani számukra, valamint a szórványt érintő témáknak is meg kell jelenniük a sajtóban. Szerinte azért van erre szükség, mert amiről a média nem beszél, az nem létezik, valamint azért is, mert tapasztalata szerint a magyarországi közmédia gyakran torzított képet közvetít az Erdélyben élő szórványmagyarságról, az erről szóló anyagokban leginkább temetőkaput támasztó öregek és népviseletben táncoló fiatalok élnek.

Ezt követően tért rá egy lehetéges közös projektre, ismertetve a Lozsád 2020 tervet. A Hunyad megyében található alig kétszáz lakosú, felerészben magyarok lakta szórványfalu 2020-ban lesz 700 éves, s az évfordulóra egy falurevitalizációs programot szeretne elindítani. A programra már rábólintott a Hunyad megyei tanács elnöke, s Winkler Gyula és Vetési László el is készített egy programtervet. Ebbe kapcsolóhat be a MÚRE-n keresztül a sajtó.

A délután folyamán az újságírók ellátogattak a Nagyenyed főterét uraló, példásan felújtított Bethlen Gábor Kollégiumba, ahol a négyszáz éves iskola igazgatója, Szőcs Ildikó vezette körbe a résztvevőket és mesélt az iskola nagyszabású felújításáról is. A 2016. szeptemberében átadott, korszerű, okostáblákkal felszerelt kollégiumban jelenleg 650 diák tanul, óvodától kezdve egészen felnőttképzésig biztosítanak helyet a tanulásra.

Szőcs Ildikó igazgató beszél a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium felújításának buktatóiról és sikeréről   Fotók: Forró László

 

A rekonstrukciós munkálatok számos bürokratikus akadályba ütköztek. Mivel az iskola a 2000-es évek elején még állami tulajdonban volt, a felújításokhoz támogatást a Világbanktól kértek, ám mire bejött volna a támogatás, az épületeket visszaszolgáltatták a református egyháznak, így elestek a pénztől. Ám az egyház sem vállalhatta fel egyedül az épületek felújítását, mivel az intézmény maga állami finanszírozású. Végül az egyház és a helyi önkormányzat létrehozott egy haszonbér egyezményt: az önkormányzat nem fizet bért az egyházkerületnek, hanem a pénzt befekteti az épületek felújításába, de a forrásokat előteremtheti pályázatokból is. Így megpályázhatott az intézmény EU-s kiírásokat, és ezeknek köszönhetően sikerült felújítani az iskolát, amely teljes átalakításon esett át.

A kollégiumban – amelynek udvarán ma is áll két fűzfa – tett látogatás után a Temesvárról, Déváról, Nagyváradról, Marosvásárhelyről, Kolozsvárról, Bukarestből és Nagyenyedről érkezett újságírók elsősorban a szórványban működő sajtó kihívásairól, sajátos nehézségeiről beszélgettek.



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!