Váradi kampánystart kisinyovi tanulságokkal
 

Váradi kampánystart kisinyovi tanulságokkal

2016. 11. 15. 22:40

A Bihar megyei szervezet kampányindítója előtt tartott hétfőn este sajtótájékoztatót az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor, méghozzá a szomszédvár, Debrecen korábbi polgármestere, Kósa Lajos társaságában. Nem meglepő módon a megjelent újságírók egyéb témákra is rákérdeztek. Szűcs László tudósítása.

 

A bihari RMDSZ-es jelöltek szabványos méretű kampányplakátjai előtt a sajtótájékoztató résztvevői: Cseke Attila, Biró Rozália, Kósa Lajos, Kelemen Hunor, valamint a Hajdú-Bihar megyei Önkormányzat elnöke, Pajna Zoltán

 

Rendhagyó helyszínen és rendhagyó közjátékkal kezdődött a hétfő esti sajtótájákoztató, hiszen az RMDSZ jelenlegi, ideiglenes bihari székhelyén korábban az a városházi iroda működött, ahol a parkolási bírságokat fizették be a váradi autósok (vagy jobb esetben itt váltották ki parkolóbérleteiket). Az említett közjáték pedig úgy esett, hogy a sajtótájékoztató kezdetén megcsörrent az RMDSZ elnökének telefonja, s azt váratlanul Kósa Lajos vette fel, a hívó félnek Kelemen Hunor elnök személyi asszisztenseként bemutatkozva. Mint kiderült, a vonal túlsó végén Orbán Viktor egyik közeli munkatársa nézhetett nagyot, s hogy a lúd kövér legyen, a Fidesz frakcióvezetője nyugodt hangon közölte, hogy éppen menedékjogot kért Romániában. Aztán, miután tisztázták a tisztáznivalókat, Kósa magyarázattal is szolgált, tapasztalata szerint a politikusok három módon képesek elviselni a nyomást: kissé beleőrülnek, ha mégsem, akkor az alkoholba menekülnek, jobb esetben viszont néhanapján hülyéskednek. A telefonbetyárkodással utóbbival próbálkozott.

Aztán komolyra fordult a szó, Kelemen Hunor beszélt a kampány újdonságairól, így az MPP-vel kötött egyezségről, illetve arról, hogy tudatosan biztosítottak bejutó helyet a szórvány képviselőjének. Szólt Trianon közelgő centenáriumának várható hatásairól a hazai alkotmány valószínű változására, egyáltalán a közigazgatásra. A napokon belül mandátuma végéhez érő parlamentről azt mondta, az jó ideje semmilyen funkciónak nem tesz eleget, s azáltal, hogy olyan politikai tömörülések is rendelkeznek frakcióval a törvényhozásban, melyek négy éve nem is indultak a választáson, ezáltal sérül a jogállamiség.

Kósa Lajos az RMDSZ szerepével kapcsolatban tömören annyit jelentett ki, sikeres RMDSZ nélkül nincs sikeres Románia, sikeres Románia nélkül pedig nincs sikeres RMDSZ. Arra is utalt, hogy bizonyos helyzetekben regionális jellegű pártok globális kérdésekben is döntéshozókká válhatnak, ahogy történt ez a vallon politikai erőkkel az EU-Kanada közti megállapodás alkalmával, illetve ahogy az RMDSZ súlyánál komolyabb szerepet vállalt a romániai devizahitelesek helyzetének rendezésével kapcsolatban.

 

A kérdések során Kelemen Hunort arra kértük, mondja el, mit gondol Alina Gorghiu liberális pártelnök szavairól, aki politikus társait jellemezve az RMDSZ szövetségi elnökét velejéig pragmatikusnak nevezte.

„Ha figyelembe veszem, hogy más politikusokat miként jellemzett, akkor nem tudom szavait negatívumként értékelni. Általában sem tekintem rossznak a pragmatikus gondolkodást. Az elmúlt jó negyedszázadban mi jóval többször voltunk pragmatikusok, mint irracionálisak. A politikában a kiszámíthatóság és a tervezhetőség a fontos értékek egyike. E minősítésben önmagában nem látok semmi rosszat.”

Az Erdélyi Riport másik kérdése a moldovai választások vasárnapi, második fordulójára vonatkozott, mely a Moszkva-barát Igor Dodon győzelmét hozta. „Bizony ez fontosabb annál, hogy Alina Gorghiu mit gondol rólam – kezdett az értékelésbe Kelemen Hunor. – Senkit nem kell meglepjen ez az eredmény, aki egy kicsit is ismeri az ottani helyzetet. Amikor elhatározták, hogy közvetlen választást tartanak, már akkor bele volt kódolva, hogy a siker elcsúszhat a Moszkva-barát erők irányába. Moldova és Románia viszonyában nem számítok jelentős változásra, amennyiben Kisinyov nem akarja, hogy ilyen változás történjen. Ne feledjük, Románia az elmúlt években rengeteget fektetett abba, hogy a két ország közelebb kerüljön egymáshoz. Elég azt a töméntelen ösztöndíjat említeni, amit a felsőoktatásban nyújtanak fiataloknak. Bukarest érdeke, hogy Moldova az uniós integráció útjára lépjen, de ez a lehetőség vasárnap messzire került. Ám Románia gyorsan képes felismerni az érdekeit, s változtatni a politikáján. Ez az Egyesült Államokhoz fűződő viszonyra is igaz, elég rápillantani a washingtoni román nagykövet minapi interjújára, melyben már a republikánusok felé való fordulásról beszélt. Moldovára visszatérve, én inkább azon lepődtem volna meg, ha Maia Sandu nyeri a választást. A román politikusok nyilatkozatai sem segítették, Băsescu szavai kifejezetten rásegítettek arra, hogy a Moszkva-barát választók megmozduljanak. Példátlanul erős volt a transznisztriai mozgósítás, ahol kis túlzással száztíz százalékos volt a részvétel, míg az országos átlag alig haladta meg az ötvenet. A bukaresti politika túltolta az egyesüléssel kapcsolatos retorikát, annak az oldalnak ártva, amelynek segíteni próbált.”

 

Vona és Gyurcsány egy gyékényen?

Kósa Lajostól azt kérdeztük, megszavazza-e a Fidesz a Jobbik alaptörvénymódosítási javaslatát, amely egy, a letelepedési kötvények tiltására vonatkozó mondaton túl megegyezik azzal, amely egy héttel korábban a kormánypártok előterjesztésére nem kapta meg a szükséges kétharmados támogatást.

„A Jobbik javaslata ebben a formájában nem vehető komolyan, már csak formai szempontok szerint sem. A Jobbik beállt az ellenzék nagy táborába, ahol egyetlen dolog határozza meg, mire gondolnak. Abból indulnak ki, hogy minden jó nekik, ami a Fidesznek rossz. Mi abból indulunk ki, ami az országnak jó. Ebből a szempontból Vona Gábor, Gyurcsány Ferenc és Molnár Gyula egy gyékényen árul. Úgyhogy semmi értelmét nem látom annak, hogy a Parlament ezt az alaptörvény-módosítást akárcsak napirendre is tűzze” – fogalmazott a Fidesz frakcióvezetője.



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!