Nem vagyok passzív

A Bartók Béla Elméleti Líceum hiába Temes megye egyetlen magyar középiskolája, mindig bebizonyítja, hogy van élet a végeken, vagy ha éppen nincs, akkor csinálni kell. Tasnádi-Sáhy Péter írása.

Nemrégiben, amikor számba vettem a temesvári ifjúsági szervezeteket, igazságtalanul a felsőoktatási intézmények hallgatóira koncentráltam, pedig a Bartókban is létezik egy szűk mag, akik nem mondanak le arról, hogy iskolájukban minőségi diákélet legyen. Ennek egyik érdekes hajtása, a Nem vagyok passzív kampány, amit harmadik éve rendez meg a Diákönkormányzat (DÖK).
„Azért találtuk ki ezt a mottót, mert azt tapasztaltuk, hogy diáktársainkra ennek ellenkezője jellemző. A kérdőíves felméréseinkből és egyéb forrásokból azt érzékeljük, hogy sok olyan program vagy téma lenne, ami érdekelné őket, de amikor egy konkrét rendezvényre el kéne jönni, akkor nehezen mozdulnak. Ezért a Diákönkormányzat korábbi vezetése kitalálta, hogy az érdektelenség ellen valamit tenni kellene, és mivel az első évben pozitív visszajelzéseket kaptak, így azóta is megrendezésre kerül a programsorozat” – tudom meg Fodor Zsófiától, a DÖK elnökétől.
A kampány azáltal is kiemelkedik a szokványos iskolai rendezvények – mint például a Bálint-nap, húsvét, karácsony – sorából, hogy több mint egy hónapig tart, és több rendezvényt, idén négyet foglal magába. Ezek nem alkotnak valamiféle jól körülírható tematikát, egyetlen céljuk, hogy minél több tanuló érdeklődését keltsék fel annyira, hogy aktivitásra bírják magukat. Május 8-án lányfoci bajnoksággal indult a sorozat, melyet az Osztályok Olimpiája, illetve a Zöldnap követett, majd egy évbúcsúztató kerti mulatság zárta a kampányt.
„A lányfocit tavalyról emeltük át, akkor is hatalmas népszerűségnek örvendett, biztos siker. A fiúkat azért érdekli, merthogy foci és lányok, minket pedig azért, mert végre játszhatunk. Az osztályközösségeket is megmozgatja, mert mindenki szurkolhat a csapatának. Az egyik 11-es osztály fiúi egész meccs alatt hullámozva, énekelve buzdították a lányokat, nagy buli volt.
Az Osztályok Olimpiája is inkább fizikai megmérettetés volt, erő- és ügyességi játékokból állt, de volt olyan feladat is, hogy osztályhimnuszt kellett szerezni és előadni, ami a kreativitást vette igénybe” – meséli lelkesen Zsófi.
A Zöldnap nem igazán arról szólt, amit az elnevezés alapján az ember gondolna, de ennek anyagi okai is voltak. A szervezők eredetileg szerették volna befüvesíteni az iskola hátsó udvarát, de az erre írt pályázat sajnálatos módon nem részesült támogatásban. Így némileg felemásan annyiból állt a program, hogy a zöld pólóban érkezőket matricával jutalmazták, illetve viccekért cserébe almát osztogattak, valamint az intézmény, hely hiányában alig használt erőgépeit kirakták az udvarra, hogy sportolásra bírják a résztvevőket.
A programnak egyébként is gátja az anyagi források bizonytalansága, mivel a DÖK-ösök idén is csak a második program után tudták meg, hogy milyen támogatásban részesül a projekt, így a pénz nagyobbik része a kerti partira maradt. Egyébként a Communitas Alapítvány támogatása mellett rendszeresen felkérnek magyar vállalkozásokat szponzorálásra, s az iskola is támogatja a DÖK munkáját havi fix összeggel.
Ha már alkalmam nyílik rá, megkérem az elnöki posztot tavaly óta betöltő ifjú hölgyet arra is, hogy a Bartók Diákönkormányzatának működéséről általánosságban is ejtsen pár szót: „Alapvetően érdekképviseleti szervezet vagyunk, de idén erre a funkcióra nem fektettünk túl nagy hangsúlyt, helyette sok rendezvényt szerveztünk, erre ment el az energiáink nagy része. Azt tapasztalom, hogy a diákokat a játékok érdeklik a legjobban, a tanév elején például heteken keresztül vezettünk egy gazdálkodj okosan típusú vetélkedőt, ahol pontokat kellett gyűjteni különböző feladatokat megoldva, ez örvendett a legnagyobb népszerűségnek a kérdőívek tanúsága szerint is.”