Késik a jelentés nyelvi jogaink állapotáról

Ismét késéssel, csupán az év végig készül el a jelentés arról, miként teljesítette Románia az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Chartájának ratifikálásában vállalt kötelezettségeit. Cseke Péter Tamás az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetőjét, LACZIKÓ ENIKÕ KATALIN-t, és a nyelvi jogok érvényesüléséről árnyékjelentést készítő MARKÓ ATTILA képviselőt kérdezte.

Bizonyosan nem készül el a kért határidőig, október végéig a jelentés arról, miként teljesítette Románia az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Chartájának ratifikálásában vállalt kötelezettségeit – tudta meg az Erdélyi Riport. A jelentés összeállítása a román külügyminisztérium feladata, munkájában az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala (DRI) és a nemzeti kisebbségek szervezetei segédkeznek.
Mint korábban beszámoltunk róla, Románia a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Chartájának második monitorizálási ciklusába lépett. Bukarest a 2007-ben ratifikált egyezmény alkalmazásáról szóló első jelentését közel kétéves késéssel nyújtotta be, és az azt követő levélváltások és az Európa Tanács Szakértői Bizottságának látogatása nyomán számos alkalmazási problémára derült fény. Ezeket annak idején a strasbourgi testület kétszáz oldalas jelentésben foglalta össze. A külügyminisztériumban készülő dokumentumnak a Szakértői Bizottság észrevételeire is válaszolnia kell.

Laczikó: a külügy átláthatóságot ígért A jelentés összeállításához szükséges adatok összegyűjtése érdekében a DRI júniusban két találkozót is szervezett: az egyiket a nyelvi charta alkalmazásában illetékes minisztériumok és intézmények képviselőivel, a másikat a nemzeti kisebbségek szervezeteinek vezetőivel – tudtuk meg Laczikó Enikő Katalintól, a hivatal vezetőjével. Mindkét megbeszélésen részt vett Markó Attila képviselő, a DRI korábbi irányítója, aki az RMDSZ-t képviselte, illetve az ET Szakértői Bizottságának romániai tagja, Ion Diaconu is.
Laczikó elmondta, a júniusi találkozókon szóban értesítették az állami intézmények képviselőit és a kisebbségi szervezetek vezetőit, hogy területekre és nyelvekre lebontva lefordították a Szakértői Bizottság jelentését. „A külüggyel közösen így küldtük ki az érintetteknek, hogy ne az egész jelentést nézzék át, hanem csak azt a részt, ami rájuk vonatkozik. Így például az igazságügyi minisztériumnak csak az igazságszolgáltatásra vonatkozó kérdésekre kellett válaszolnia, például arra, hogy milyen mértékben biztosítják a fordításokat a pereken. Megüzentük azt is: szóljanak, segítünk, ha bármilyen gondjuk, értelmezési problémájuk van. Nem nagyon jelentkeztek ilyen kérdésekkel” – mondta a DRI vezetője. Az államtitkár tájékoztatása szerint határidőket is adtak a kérdések megválaszolására: az intézményeknek július 15-ét, a kisebbségi szervezeteknek augusztus 15-ét. A válaszokat a DRI-nek és a külügyminisztériumnak egyaránt el kellett küldeniük. „A gond ott kezdődött, hogy sok esetben hiányosak voltak a beérkező válaszok, ekkor pontosításokat kértünk az adott intézménytől. A pontosításokat már csak a külügy kapta meg” – magyarázta Laczikó.
A kapott válaszok alapján a román külügyben novemberre már „piszkozat” formájában ugyan elkészül a jelentés, ám véglegesítése csak az év végére várható. Felvetésünkre az államtitkár elmondta: a csúszásnak jogi vagy más következménye nincs, „csak nem mutat jól”. Emlékeztetett arra, hogy a legutóbbi jelentés másfél éves késéssel készült el. „Most nem lesz akkora késés, a múltkori csúszáshoz képest nem is állunk olyan rosszul” – tette hozzá. A DRI vezetője azonban nem tudott válaszolni arra a kérdésünkre, hogy az eddig begyűjtött adatok alapján történt-e előrelépés a nyelvi charta alkalmazása terén Romániában. Arra hivatkozott, hogy ezek az adatok a jelentés véglegesítéséig nem publikusak. „Azt mondták, hogy egy hét múlva, november elején olyan állapotban lesz a jelentés, hogy ezt a DRI is megkaphatja. Mi is átnézhetjük, kiegészíthetjük” – magyarázta.
Laczikó Enikő Katalin azt is elmondta: pozitív változást tapasztalt a külügyminisztérium hozzáállásában. „Az eddigi együttműködésünk alapján azt mondhatom: a külügy is szeretné, ha átláthatóbb lenne a nyelvi charta alkalmazásának helyzete. Azt mondták, szeretnék, ha reális képet kapnának minderről. Tetszett ez a hozzáállásuk, de hogy mennyire lesz reális, ez később derül ki” – fogalmazott a DRI vezetője.

Markó árnyékjelentést ír Távolról sem ennyire bizakodó Markó Attila. A képviselő Victor Ponta miniszterelnökhöz és kilenc miniszterhez interpellált a nyelvi charta romániai alkalmazásának ügyében júniusban. Azt kérdezte tőlük: mit tesznek annak érdekében, hogy a Szakértői Bizottság kritikáit orvosolják? Milyen intézkedéseket terveznek, hogy ezek a kritikus kitételek ne jelenjenek meg a következő jelentésben is? Emellett a politikus árnyékjelentést is készít a nyelvi jogok romániai érvényesüléséről, kizárólag a magyar nyelv vonatkozásában, ebben a Mikó Imre Kisebbségvédelmi Jogszolgálat hálózata segítette.
Markó Attila az Erdélyi Riportnak elmondta, a kilenc miniszterhez elküldött interpellációjára csak hét tárcavezetőtől kapott választ. „A válaszokból az derül ki, hogy eszük ágában sincs foglalkozni ezzel a kérdéssel. Egyes tárcák – például az igazságügy – azt mondják: Románia teljesíti a vállalásait, mert ratifikálta a nyelvi chartát. Vagyis számukra a ratifikálás ténye azt jelenti, hogy a nyelvi jogok érvényesülése megoldódott Romániában, a probléma ki van pipálva” – mondta a képviselő. Emlékeztetett rá: már több mint három éve szó volt arról, hogy az igazságügyminisztérium nekiáll és megvizsgálja, Romániában hány bíró, hány bírósági jegyző beszéli a kisebbségek nyelvét, hány alkalommal kérték peres felek az anyanyelvhasználatot, hány tolmácsot alkalmaztak ilyen célra. „Az adatok összegyűjtése helyett pedig azt válaszolja a minisztérium: a probléma megoldódott azáltal, hogy ratifikálták a chartát. Ezért nem hiszem, hogy a román jelentés önkritikus lesz” – fogalmazott Markó Attila.
Árnyékjelentéséről elmondta: adatgyűjtés végeztek egész nyáron, majd gyűjtésük eredményét összevetették a kolozsvári kisebbségkutató intézetnél lévő adatokkal, és kiegészítették az Asztalos Csaba vezette Országos Diszkriminációellenes Tanács vonatkozó határozataival. „Konkrét példákkal tűzdeljük tele az árnyékjelentést. Azt fogjuk leírni benne, hogy miért és hol nem működik a nyelvi charta alkalmazása” – magyarázta. Így például a jelentésben ismertetik a marosvásárhelyi kétnyelvűségi problémákat, például azt, hogy a helyi tanács döntése ellenére továbbra is megoldatlan az iskolák kétnyelvű feliratozása. Beszámolnak a marosvásárhelyi Lakó Péterfi Tünde ügyéről (lásd keretes írásunkat), akit azért bírságoltak meg, mert úgymond engedély nélkül osztogatott kétnyelvű árcédulákat egy helyi piacon. Jelentésükbe belefoglalják azt, hogy még a háromszéki közintézményekben sem biztosított mindenütt a kétnyelvűség kérdése, illetve felidézik, hogy az egészségügyben még szabályozás sincs ezen a téren, továbbá azt, hogy egy magyar többségű településen a községi jegyző alkalmazásánál nem lehet feltétel a magyar nyelv ismerete.
Markó elmondta, Laczikó Enikőék munkáját is segítik az árnyékjelentéssel, mert ez tükörbe helyezhető majd a külügy jelentésével. Arra a felvetésünkre, hogy a DRI vezetője bizakodóbban nyilatkozott a román külügy hozzáállásáról, a képviselő kijelentette: „Ha a román jelentés valóban tartalmazni fogja a valós problémákat a nyelvi charta romániai alkalmazásában, akkor tulajdonképpen benne lesz a mi árnyékjelentésünk is. Ám nem hiszem, hogy ez meg fog történni” – jelentette ki.