„Jövőre az USL-ben kő kövön nem marad”

A parlamenti erőviszonyok a szociáldemokraták javára módosultak, akik már most megtehetnék, hogy a hatalmon lévő pártszövetséget felbontva, az RMDSZ és a kisebbségek segítségével, a liberálisok nélkül kormányozzanak. Boda József politikai elemző szerint azonban az európai parlamenti választásokig nem teszik meg ezt a lépést. Cseke Péter Tamás összefoglalója.

Megalakítása és különösképpen hatalomra kerülése óta konfliktusok feszítik a Szociál-Liberális Szövetséget (USL): a Szociáldemokrata Pártból (PSD), a Nemzeti Liberális Pártból (PNL) és a Konzervatív Pártból (PC) álló koalícióban mondhatni perpetuálódott a válság. Ennek azonban a szociáldemokraták bármikor véget vethetnének, időközben ugyanis megváltoztak az erőviszonyok a parlamentben: Victor Ponta kormányfő pártja már a liberálisok nélkül is többséget alkothat a törvényhozásban. Ezt a többséget az RMDSZ, valamint a kisebbségi képviselők és függetlenek támogatásával érheti el.
Ilyen értelemben az USL kormányzásának történetében fordulópont volt ªtefan Stoicának, a Dan Diaconescu Néppárt (PPDD) szenátorának az a múlt heti bejelentése, hogy átiratkozik a PSD-be. Ezzel a szociáldemokratáknak a frakciójukhoz időközben csatlakozott függetlenekkel együtt 70 szavazatuk lett a 175 fős szenátusban. A PC-nek 9, az RMDSZ-nek 8 szenátora van. Támogatásukkal a PSD összesen 87 szavazatot tudhat magáénak a felsőházban, ami egy szavazat híján abszolút többséget jelent, ugyanis Antonie Solomon volt craiovai polgármester bebörtönzésével időközben egy szenátori mandátum megüresedett. Ezzel a szavazattöbbséggel a szociáldemokraták bármilyen törvénytervezetet el tudnak fogadtatni a szenátusban. Ennek egyetlen akadálya már csak a felsőház liberális elnöke, Crin Antonescu lehet, akinek hatalmában áll levenni a napirendről a PNL-nek nem tetsző jogszabályokat.
A PSD a képviselőházban is közel áll ahhoz, hogy a liberálisok nélkül abszolút többséget szerezzen, sőt ehhez még csak az RMDSZ szavazataira sincs szüksége, csupán a PC honatyáinak és a nemzeti kisebbségek 18 tagú frakciójának támogatására. A szociáldemokratáknak a konzervatívokkal és a kisebbségekkel együtt 201 szavazata van a 407 fős alsóházban, hárommal kevesebb, mint amennyi bármilyen törvény zavartalan elfogadtatásához szükséges. Több honatya bebörtönzése, illetve lemondása miatt a parlament létszáma nyolc fővel csökkent: a megüresedett helyekre azóta sem írtak ki időközi választásokat. Így a két ház együttes ülésén 234 szociáldemokrata törvényhozónak elvileg elegendő a 26 magyar, a 18 kisebbségi és a 13 független képviselő támogatása egy új kormány beiktatásához.
A parlamenti erőviszonyok megváltozásának oka, hogy a parlamentben a tavaly decemberi választások után is folytatódott a képviselők és szenátorok migrációja: jelenleg több tucat törvényhozó más frakcióban ül, mint ahol a tavaszi ülésszakot kezdte. Ez ismerős jelenség: tavaly éppen az „áruló” honatyák segítségével szerzett többséget és alakított kormányt az azóta hatalmon lévő USL, fél évvel a választások előtt. A legnagyobb veszteséget a populista Dan Diaconescu Néppárt szenvedte el, amely törvényhozóinak több mint egy harmadát veszítette el: képviselőinek és szenátorainak létszáma 68-ról 42-re csökkent. A szociáldemokraták (PSD) szenátusi frakciója közben 8, képviselőházi csoportja pedig 7 fővel gyarapodott.

Boda: tavaszig marad az USL Mára gyakorlatilag nincs is olyan, Románia jövőjét hosszú távon befolyásoló törvénykezdeményezés, kormányzati projekt, amelyben egyezség lenne a PSD és a PNL, illetve vezetői, Victor Ponta kormányfő és Crin Antonescu szenátusi házelnök között. A két politikus korábban összeszólalkozott a verespataki befektetésről szóló törvénnyel, a választási törvények módosításával, Koszovó függetlenségének elismerésével, az egységes adókulcs emelésével és az államfőhöz való viszonyulással kapcsolatban is. Politikai elemzők között azonban általános az a vélekedés, hogy az USL-t alkotó pártok legalább az európai parlamenti választásokig megőrzik szövetségüket.
Közéjük tartozik Boda József is. „Az EP-választásokig az USL egyben marad. Jön a tél, jön a jövő évi szűkös költségvetés elfogadása, a PSD-nek nem érdeke egyedül vállalni a lakosságot negatívan érintő kormányzati intézkedések ódiumát. Ugyanúgy a liberálisoknak sem érdekük kormányzati források nélkül maradni egy fontos választási kampány előtt” – magyarázta az Erdélyi Riportnak. A politikai elemző emlékeztetett arra, hogy már korábban eldőlt: a szociáldemokraták és a liberálisok külön indulnak az EP-választásokon. Ugyanakkor az EP-választásoknak még soha nem volt ekkora tétje, mint a jövő évinek, hiszen az Európai Unió szintjén is módosulhatnak a politikai erőviszonyok. „A romániai választási kampányban pedig kő kövön nem marad: a liberálisok és a szociáldemokraták felborítják majd az asztalt. Arra számítok, hogy mindkét fél előveszi az USL megalakulása óta felgyülemlett összes sérelmét. Vagdalkozós, övön aluli ütésekkel tarkított választási kampányra számítok” – jósolta Boda. Hozzátette: a kampányban olyan sebeket ejtenek majd egymáson a PNL és a PSD politikusai, amelyek az EP-választás után lehetetlenné teszik a további együttműködést. Annál is inkább, mivel az elemző szerint a választások a szociáldemokraták fölényét eredményezik. Így a PSD a kampány után feljogosítva érzi majd magát arra, hogy önálló jelöltet indítson a jövő téli államfő-választáson, s ne Crin Antonescu jelölését támogassák, amire az USL alapokmánya kényszerítené őket.
Boda emlékeztetett arra is: olyan még nem volt, hogy a PSD (vagy elődpártjai) ne indítsanak önálló jelöltet az elnökválasztáson. A közvélemény-kutatások is alátámasztják, hogy a legesélyesebb jelölt Victor Ponta jelenlegi miniszterelnök lenne. „A szociáldemokraták területi vezetőinek, az úgynevezett helyi báróknak nagyon is érdekük, hogy Ponta elnökjelölt legyen. Pártjában ugyanis a kormányfő számukra túlságosan autoriter vezetőnek bizonyult. Ha államfő lesz, egyszerűen megszabadulnak tőle” – magyarázta az elemző. Hozzátette, bár Ponta korábban többször is cáfolta, hogy indulna az elnökválasztáson, a nemrég lezárult hivatalos amerikai látogatásán azt is tesztelte, milyen mértékben élvezné Washington támogatását, ha Traian Bãsescut követné az államfői tisztségben.