Hírtelevíziók szereptévesztésben

Zavartalanul manipulálhatják, félretájékoztathatják, sőt az állami intézmények ellen uszíthatják az augusztus elején bebörtönzött Dan Voiculescu televíziói a nézőket, és sok más adó is bátran megszegi az audiovizuális törvényt. Cseke Péter Tamás a médiahatóság korábbi, illetve jelenlegi tagját, Gáspárik Attilát és Turos Lórándot kérdezte arról, hogy miért van ez így.

Talán soha nem voltak annyira nyilvánvalóak a romániai médiaszabályozás hiányosságai, mint a Dan Voiculescu bebörtönzését követő napokban. A politikus-üzletember médiabirodalmához, az Intact tröszthöz tartozó televíziók korábban sem a pártatlanságukról voltak ismertek, ám az ítélet kihirdetése után precedens nélküli módon már utcára is szólították tiltakozni a nézőket (lásd keretes írásunkat). Manipulatív módon arra hivatkoztak, hogy az igazságszolgáltatás döntése a sajtószabadság ellen irányul. Mindezt büntetlenül megtehették, mert a nyilvánvaló félretájékoztatás és az állam intézményei elleni uszítás miatt az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) eddig egyetlen szankciót sem szabott ki.

Gáspárik: ennek nincs köze az újságíráshoz „Az Antena 3 polgárháborús hangulatot teremtett a tüntetés megszervezésével. Szerintem akár a Legfelső Védelmi Tanácsot is össze kellett volna hívni emiatt. Ilyen nincs, hogy utcára hívják az embereket egy jogerős bírósági ítélet ellen tiltakozni. Ennek már semmi köze az újságíráshoz” – nyilatkozta az Erdélyi Riportnak Gáspárik Attila, aki korábban hat évig a CNA tagja volt. Szerinte a médiahatóságnak már rég el kellett volna sötétítenie az Antena 3-at. „Most már késő megtenni, az audiovizuális tanács nagyon rosszul jönne ki belőle” – tette hozzá.

Az Antena 3 a legtöbbet büntetett adó

Gáspárik emlékeztetett arra, hogy már hosszú évek óta elengedték a kezét a szabályozó hatóságok a különböző televízióknak. „A szólásszabadságra hivatkozva a CNA minden egyes ügy mellett elment: hagyjad, mert a másik adó is ugyanezt műveli. Most pedig felébredtünk, hogy ez nagyon durva lett. Pedig amit az Antena 3 televízió tesz, az egyáltalán nem durvább, mint amit mondjuk a Realitatea TV, vagy a B1 TV művel néha” – fogalmazott Gáspárik. Felidézte, hogy ezt a jelenséget egymást közt a román televíziózás „otévésedésének” nevezték korábban egymást közt a CNA tagjai. A kifejezés Dan Diaconescu politikus-üzletember tavaly óta már nem sugárzó adójára, a szélsőségesen populista szerkesztési elveket követő OTV-re utal. Gáspárik szerint a jelenséget elősegítette, hogy nagyon gyenge lett a román állam. „Ha erős lenne, könnyen fegyelmezni tudta volna ezeket a csatornákat akár a CNA-n keresztül, vagy más módszerekkel” – magyarázta.

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház jelenlegi igazgatója ugyanakkor elismerte: a médiahatóság korábban sem volt képes fegyelmezni a televíziókat. Magyarázata szerint az Antena 3 óriási nézettséget ért el a televíziózási stílusával, a második legnézettebb csatorna ma Romániában. „A nézettség mindig mindent felülír. Simán ki tudja fizetni a 100 ezer lejes büntetést, ha reklámpercei a nézettsége miatt nagyon értékesek, és milliókat kaszálhat” – fogalmazott Gápárik.

Mint felidézte, korábban többször kérték a jogalkotóktól, hogy a CNA által kiróható büntetések arányosak legyenek az adott csatorna bevételeivel, születetett is erről egy törvénymódosító javaslat. Ezt azonban azért ejtették, mert alkalmazása méltánytalanságokat eredményezett volna. „Kiderült, hogy ez sem jó. Az adók tulajdonosi háttere bonyolult. Például a Realitatea TV és a Rosal köztisztasági vállalat korábban egy cég volt. A Rosalnak hatalmas bevételei vannak, és igazságtalan lett volna, ha a Realitateára kiszabható büntetéseket ezekhez az összegekhez arányítjuk” – mondta a CNA volt tagja.

A nézők elfordulnak a tévéktől Gáspárik szerint a jelenség azzal is jár, hogy drasztikusan csökkentette a médiafogyasztást Romániában: a hírtévék hiteltelensége miatt az emberek elfordulnak a televíziózástól, és inkább a világhálóról tájékozódnak. „Ezek a csatornák szerintem már rég nem hírtévék, csak erősítik azt a brandet, amelyet szolgálnak. Ha az adóra kapcsol, a néző nem azért teszi, mert tájékozódni akar, hanem azért, mert azonosulni tud azzal, amit a csatorna hirdet. Így aki a liberálisokkal tart, az a Realitatea TV-t nézi, aki az államfővel, az a B1 TV-t követi, aki pedig a kormánypártokkal, az a Romania TV-t. Az egyetlen hírtelevízió, amelyen nehezebb észlelni politikai befolyásolást, az a Digi24” – mondta Gáspárik.

A román média sajátosságának nevezte, hogy szinte teljes egészében hazai befektetők működtetik. Mint mondta, Dan Voiculescu, illetve a PRO TV-t felfuttató Adrian Sârbu kitaláltak két erős román brandet, amelyek ma milliárdokat érnek. Ezzel szemben például Magyarországon két külföldi befektető uralja a médiapiacot. Ennek az a magyarázata Gáspárik Attila szerint, hogy a barátságtalan üzleti környezet és a politikai bizonytalanság nem vonzotta az országba a külföldi médiaberuházókat.

Turos: nagyon enyhék a büntetések Gáspárik Attila RMDSZ által delegált utódja a CNA-ban Turos Lóránd az Erdélyi Riportnak nem kívánta kommentálni az Antena 3 legutóbbi kihágásgyanús műsorait és akcióit. Ezt azzal magyarázta, hogy etikátlannak tartja nyilatkozni olyan ügyről, amelyről még nem tárgyalt a CNA. Tájékoztatása szerint a médiahatóság már csak azért sem szabhatott ki szankciókat Dan Voiculescu bebörtönzése után az Antena 3-ra, mert a testület kvórumhiány miatt nem ülésezett. A 11 tagú CNA három tagja bojkottálja az üléseket a hatóság elnöke, Laura Georgescu botrányos magatartása miatt, négyen pedig augusztusban szabadságon vannak – magyarázta.

Turos elmondta: a román médiahatóság tevékenységének egyfelől azért alacsony a hatékonysága, mert a kiszabható bírságoknak nincs elrettentő jellege, 5 ezer lejtől 200 ezer lejig terjednek. Emellett adott az képernyő-elsötétítés szankciója is, amely akár 180 perces is lehet, ám ennek még a pénzbüntetéseknél is kisebb a fenyítő hatása. „Sok adó inkább azért szurkol, hogy bírság helyett este hétkor sötétítsük el őket tíz percre” – magyarázta. A legsúlyosabb szankció a kihágásokat elkövető adó működési engedélyének a felfüggesztése, amelyet akkor szabnak ki, ha nem fizetik ki a pénzbírságokat. A televíziók azonban a legtöbbször fizetnek. Sőt, az éves költségvetésük megtervezésekor eleve számolnak a CNA-tól kapott várható bírságokkal. Gáspárikhoz hasonlóan ezt Turos azzal magyarázza, hogy az adóknak egyszerűen megéri büntetéseket kockáztatva szabálysértő, ám nézettséget generáló tartalmakat sugározni, mert az így befolyt reklámbevételek messze meghaladják a bírságok szintjét.

Az elnök leszámolásaként állítják be a Voiculescu elleni ítéletet