Gyengélkedő demokráciáink

Románia sehogy sem tudott az elmúlt tíz évben felkapaszkodni a „megszilárdult demokráciájú” országok közé, Magyarországot pedig csak egy hajszál választja el attól, hogy a „félig konszolidált demokráciák” közé csússzon vissza. Cseke Péter Tamás és Parászka Boróka román és magyar elemzőket kérdezett a Freedom House legújabb jelentéséről.

Romániában az elmúlt tíz évben stagnált, Magyarországon pedig nagyot zuhant a demokrácia szintje – derül ki a Freedom House (FH) legújabb, Nations in Transit 2014 (Nemzetek átalakulóban 2014) című, 2013-ra vonatkozó jelentéséből.
A washingtoni központú nemzetközi jogvédő szervezet 2004-től minden évben megvizsgálja 29 közép-európai, balkáni, valamint volt szovjet tagállam demokráciájának állapotát. A FH hét szempont alapján osztályozza az érintett országokat, a legjobb teljesítményt 1, a legrosszabbat pedig 7 ponttal értékelve. A legjobb eredményt a vizsgált térségből tavaly Szlovénia érte el 1,93 ponttal, a legrosszabbat pedig Türkmenisztán és Üzbegisztán 6,93 ponttal. (Lásd keretes írásunkat.)
Magyarország a tavalyi évre 2,96-os, Románia pedig 3,45-ös osztályzatot kapott. Ezzel az eredménnyel az előbbi államot a megszilárdult demokráciájú, utóbbit pedig továbbra is a félig konszolidált demokráciájú országok közé sorolta az FH. Budapest azonban nem igen örülhet: a 2004-es adatokhoz képest Magyarország demokráciaindexe egy teljes pontot zuhant 2013-ra. Románia szintén rontott 0,07 pontot a 2004-es osztályzatához képest, ám az egyetlen ország a vizsgált EU-tagállamok közül, amelynek javult 2013-ban a demokráciaindexe az előző évhez viszonyítva.

Stagnál a román demokrácia A jelentés Romániáról szóló részét egy bukaresti thinktank, a Román Akadémiai Társaság (SAR) szakértői készítették. Az ország demokráciaindexének 2012-höz képesti javulását a román szakértői csoport munkájának koordinátora az Erdélyi Riportnak azzal magyarázta, hogy az államfő két évvel ezelőtti felfüggesztési kísérlete által okozott „politikai felfordulást” viszonylagos csend követte, tavaly rendeződtek a politikai viszonyok. Valentina Dimulescu lapunknak elmondta, Románia elsősorban a civil társadalom megítélésében ért el javulást tavaly. Továbbra is hiányosságok vannak azonban az igazságszolgáltatás és a sajtó szabadsága terén, illetve aggasztó méretű maradt a korrupció is. „Ez az a három terület a vizsgált hét szempont közül, amelynek gyenge osztályzata miatt Romániát továbbra is csak a félig konszolidált demokráciájú országok közé sorolta a jelentés” – magyarázta a szakértő.
Dimulescu tájékoztatása szerint a romániai demokrácia szintje 2012-ben zuhant a legnagyobbat. „Akkor a szociálliberális kormány valóságos hadjáratot indított az államfő és a jogállam intézményei ellen. Ennek nyilvánvalóan nyoma maradt a 2012-es évről szóló jelentésben” – fogalmazott a szakértő. A romániai demokrácia szintjének elmúlt évtizedbeli stagnálásának a magyarázata szerinte az, hogy bár minden évben akadtak olyan területek, amelyeken az ország előrelépett és ezért magasabb osztályzatot is kapott, ezt a fejlődést „ellensúlyozták” a más területeken tapasztalt hátralépések miatti negatív osztályzatok.
Dimulescu kérdésünkre elmondta, a Freedom House washingtoni irányítói nem tekintik vizsgálandó területként a nemzeti kisebbségek helyzetét. „A jelentés szerzői azt az utasítást kapták, hogy a Washingtonban előírt hét szempont szerint osztályozzák az adott ország helyzetét. A szempontok között a nemzeti kisebbségek helyzete nem szerepel. Ám ha az országban a vizsgált évben látványosan romlik vagy javul egy nemzeti kisebbség helyzete, akkor az bekerül a jelentésbe” – magyarázta. Így a romániai magyar közösség általános helyzete sem került be a 2013-ról szóló jelentésbe, bekerült azonban a közösséget képviselő politikai szervezetek álláspontja a tervezett decentralizációról és alkotmánymódosításáról. „A magyar szervezetek álláspontját nem is lehetett kikerülni, hiszen a decentralizációs törvény és az alkotmányt módosító törvény tervezete egyaránt érintette a közösséget” – mondta a szakértő.

Kivétel erősíti a kedvezményezetteket Magyarország akár ki is eshet a „konszolidált demokráciák” sorából a Freedom House idei jelentése szerint. Az ország besorolása hat éve folyamatosan romlik, az idén a tavalyi minősítésnél is gyengébb osztályzatot kapott. A jelentés válságterületként emeli ki a korrupció helyzetét és a demokratikus kormányzási gyakorlatot. Az idén 2,96 pontot ért el Magyarország, 3 pont felett „félig konszolidált demokráciának” minősül a vizsgált rendszer, ilyen besorolást kapott Románia, Bulgária, Szerbia vagy Horvátország is.
A vizsgálat készítői kifogásolták, hogy a két éve érvényben lévő alaptörvényt már ötször módosították Magyarországon. Jelezték, hogy a kétharmados többséggel elfogadott törvények a későbbi kormányok munkáját nehezíthetik meg. A Freedom House szerint az alkotmánybíróság hatáskörének csökkentése, a kormány hatalmának kiterjesztése, Orbán Viktor miniszterelnök személyes kapcsolatainak előnybe részesítése mind-mind azt jelzi: válságban van a magyar demokratikus rendszer. A dokumentum rögzíti, hogy az alkotmánybíróság testületébe új bírókat nevezett ki a kormány, és Matolcsy Györgyöt, korábbi nemzetgazdasági minisztert ültette a Magyar Nemzeti Bank élére.
Lakner Zoltán politikai elemző a Freedom House által kiadott összegzést a tavaly elfogadott Tavares-jelentéssel rokonította, mert mindkét anyag – ahogy Lakner fogalmaz – pontosan összegzi azokat a folyamatokat, amelyek Magyarországon zajlanak. Azokkal a kifogásokkal kapcsolatban, amelyek szerint a Freedom House pontos helyismeret nélkül, elfogultan nyilvánít véleményt, elmondta: ebben az elemzésben egészen új elemek is vannak. Ilyen például az, hogy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat elnöklő Toroczkai László nyerte az ásotthalmi önkormányzati választásokat. Az amerikai szervezet Lakner szerint olyan ügyekkel foglalkozik, amelyek az adott politikai rendszert pontosan jellemzik. Ilyen a sajtószabadság helyzete, vagy a szélsőjobb előretörése.
A demokratikus kormányzásra vonatkozó kifogásokról a politikai elemző elmondta: rontott Magyarország besorolásán az, hogy a kétharmados kormányzati többség szinte naponta, a nyilvánosság számára be nem látható módon dönt, 24-48 óra alatt fogad el jogszabályokat. „A kormányzás lényegéhez tartozik, hogy nincs a társadalmi érdekcsoportokat bevonó egyeztetés, hanem titokban, nehezen lokalizálható helyeken születnek meg a tényleges döntések. A törvények szövegével már kész formájukban találkoznak az érintett társadalmi csoportok, és ha van is ezekről egyeztetés, a felvetődő javaslatokat nem veszi figyelembe a kormány. Hiába a kétharmad, ez nem a nemzeti konszenzus, hanem egyfajta folyamatos kivételes törvénykezésnek az operacionalizálása” – összegezte a helyzetet az Erdélyi Riport kérdésére Lakner Zoltán.
A korrupcióra vonatkozó megállapításokkal kapcsolatban elmondta: ez 2010 előtt is probléma volt, nem különleges ebből a szempontból Magyarország a közép-kelet-európai térségben. A helyzet annyiban változott, hogy az első Fidesz-kormány hivatalba lépése óta újfajta korrupció jelent meg. Nem egyszerűen kifolynak a közpénzek Magyarországon a magánérdekeltségekhez. A politikai és a gazdasági hatalomnak szervezett egymásra építése zajlik Lakner álláspontja szerint, központi és helyi szinteken egyaránt. A magyar korrupciós mechanizmus sajátossága, hogy meghatározott gazdasági csoportoknak kedvező törvényeket hoz folyamatosan a kormány – magyarázta. A kivételes törvénykezés esetei közé tartozik, amikor büntetőadók alól a kétharmad kormányhoz közeli vállalkozásokat menekít ki. Olyan kedvezményeket vezetnek be, amelyek csak meghatározott üzleti körök számára igénybe vehetőek. Teljes piaci területeket államosít, majd oszt újra az Orbán-kormány a dohánykiskereskedelemtől a szerencsejáték iparon át a takarékszövetkezeti rendszerig, vagy a tankönyvkiadásig. „Itt nem pusztán a pénzek elítélendő kipumpálása folyik a közszférából, hanem a kormányhoz közel álló szakmai-érdekcsoportoknak rendelik alá az egész törvényhozást. Tulajdonképpen törvényes minden, ami zajlik, hiszen a kétharmaddal bármit és bárminek az ellenkezőjét törvénybe lehet iktatni. Nem is tagadják, hogy mi folyik, hanem azt mondják, hogy a nemzeti tőkéseket támogatja az Orbán-kabinet” – összegezte Lakner Zoltán.