Felrázza az ECRI jelentés Romániát?

„Megkerülhetetlen dokumentum” az Európa Tanács rasszizmussal és intoleranciával foglalkozó szakértői bizottságának Romániáról szóló legutóbbi jelentése MARKÓ ATTILA képviselő és ASZTALOS CSABA, a diszkriminációellenes tanács elnöke szerint. A két emberi jogi szakértőt Cseke Péter Tamás kérdezte.

„Kicsit elpunnyadt az ország emberi jogi téren. Erre az Európa Tanács emberi jogi szakértői is ráéreztek” – így kommentálta az Erdélyi Riportnak Markó Attila, a képviselőház emberi jogi bizottságának tagja az Európa Tanács (ET) rasszizmussal és intoleranciával foglalkozó szakértői bizottságának (ECRI) Romániáról szóló legutóbbi jelentését, amely a magyarságot is a sérülékeny közösségek között említi, és ajánlásokat fogalmaz meg Bukarestnek.
Az ECRI immár negyedik jelentését tette közzé június 3-án Romániáról (lásd keretes írásunkat). A bizottság megállapítja: a legutóbbi, 2006-os jelentés óta történtek előrelépések a romák ügyében, de rámutat: a romákat nem védik eléggé a rendőri diszkrimináció ellen, gyermekeiket pedig gyakran elkülönítik az iskolákban.
A dokumentum magyaroknak szentelt fejezete – a Székelyföldet beolvasztó – közigazgatási átszervezési tervekre, és a székely zászló tiltására utal, majd felkéri a román hatóságokat, ne alkalmazzanak kettős mércét a nemzeti és regionális jelképek használata tekintetében. Azt is megállapítja, hogy míg a székely zászló miatt a hatóságok beperelték a Hargita és Kovászna megyei önkormányzatokat, más megyék zavartalanul használhatják regionális jelképeiket, illetve a hatóságok védelmükbe vették azt az iskolás lányt, aki egy Kovászna megyei iskolában román nemzeti hajszalaggal tüntetett a magyar nemzeti ünnepen és emiatt fenyegetés érte.
Az ET szakértői bizottsága a kommunizmus idején államosított egyházi és (nemzeti/etnikai) közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásának helyhatósági hátráltatását is szóvá teszi. Konkrétan utal a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatásával kapcsolatos perre, és megállapítja, hogy a legutóbbi ECRI-jelentés óta a visszaigényelt kétezer ingatlanból csak 568-nak a helyzete rendeződött.

„Rátapostunk rendesen” Markó Attila, a képviselőház emberi jogi bizottsága tagjaként is tárgyalt tavaly az adatokat gyűjtő ECRI-küldöttséggel, majd egy külön találkozót is kért, amelyen a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása körüli rendellenességekről, az ezzel kapcsolatos per fejleményeiről tájékoztatta az ET szakértőit. „Így került be a Mikó ügye is a jelentésbe” – magyarázta.
Úgy értékelte: ismételten beigazolódott, hogy az Európa Tanács odafigyel a romániai nemzeti közösségek, ezen belül a magyar közösség jogainak betartatására. Szerinte az Európa Tanács által nemrég elfogadott Kalmár-jelentés után ez a dokumentum újabb bizonyítéka annak, hogy amit a romániai magyar közösség kér, az teljes mértékben összeegyeztethető az európai standardokkal és gyakorlattal. „Ilyen értelemben kifejezetten üdvözlendő, hogy az ECRI – korábbi jelentéseihez hasonlóan – most is határozottan kiáll az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása mellett” – hangsúlyozta Markó.A jelentések nem vonnak maguk után szankciókat, sem a tagállamok részéről kötelező magatartást. „Ám ez a dokumentum egyértelmű jelzéseket fogalmaz meg Romániának arról, hogy még mindig vannak megoldatlan problémák. Szerintem ezzel a jelentéssel az Európa Tanácsban egyértelműen áttevődött a hangsúly a közösségi jogok, a kollektív jogok, az autonómia irányába” – összegzett a képviselő.
Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy az RMDSZ is „rátaposott rendesen” annak érdekében, hogy ezek a problémák az ECRI-hez, ezáltal a nyugati kancelláriákhoz és a nemzetközi közvéleményhez eljussanak. „Ha az ECRI leírja azt, hogy a székely zászló használata akadályokba ütközik, akkor a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény betartását monitorizáló ET-bizottság jelentésébe szintén bekerül ez az információ. Egészen más szemmel nézik ezentúl Romániát. Bukarestnek nem mindegy, hogy mit tartalmaz ez a jelentést, ezt valamilyen módon kezelnie kell, reagálnia kell erre” – magyarázta.

Hiányolják a kisebbségi törvényt A jelentés emlékeztet rá, hogy a román parlament még mindig nem fogadta el a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvényt. Mi több, az öt százalékos parlamenti bejutási küszöb megakadályozza a nemzeti kisebbségeket abban, hogy a többségi lakossággal azonos körülmények között választhassák meg képviselőiket.
Az ECRI megállapítja: a jelenlegi román törvények még mindig nem büntetik a faji okokból történő nyilvános sértést és rágalmazást. Nincs olyan egységes intézmény, amely módszeresen begyűjthetné a rasszizmus elleni törvény megszegését, a töredékes jelenségek büntetése pedig arra utal, hogy az igazságszolgáltatási rendszer elégtelenül alkalmazza az idevonatkozó törvényeket.

Siralmas a romák helyzete A jelentés szerint a romák elleni becsmérlő kijelentések mindennapossá váltak a nyilvános beszédben, a politikai szóhasználatban, ezeket átveszi az írott és sugárzott sajtó, felkerülnek a világhálóra. Mindez annak tudható be, hogy Romániában még mindig nem létezik olyan hatékony mechanizmus, amely büntetné a rasszizmus és a diszkrimináció eszméit terjesztő politikusokat – vélik a bizottság szakértői.
A romák integrációjára kidolgozott stratégiák alkalmazását az országos költségvetésből e célra előirányzott csekély összegek, a minisztériumok közötti megfelelő koordináció hiánya akadályozza. Komoly aggodalomra ad okot a roma tanulók iskolai szegregációja és diszkriminálása. Nagyszámú roma nem rendelkezik személyi igazolvánnyal, születési bizonyítvánnyal.

Huszonhárom ajánlás Az ECRI mindezek alapján 23 ajánlást fogalmazott meg Románia számára. Közöttük szükségesnek tartja, hogy az alkotmányt egészítsék ki a rasszista kijelentéseket, rendezvényeket, társulásokat megtiltó kitétellel. A vallásszabadságra vonatkozó törvény szigorát enyhíteni kell, annak érdekében, hogy a vallásos társulásokat könnyebben ismerhessék el bejegyzett vallási felekezetnek, büntetni kell viszont a vallásos jelképek nyilvános megsértését.
Az ECRI ezúttal is sürgeti a nemzeti kisebbségek jogállására szóló törvény elfogadását, ugyanakkor a bizottság szerint törölni kell minden olyan jogszabályt, amely korlátozza azt, hogy a nemzeti/etnikai kisebbségek szabadon megválaszthassák politikai képviseletüket. A jelentés szerint a román hatóságoknak erőteljesebben kell törekedniük a vallási és nemzeti/etnikai kisebbségek elkobzott javainak visszaszolgáltatásáért, mindezt központi szinten kell szabályozniuk. Az illetékes szerveknek azon kell lenniük, hogy megoldják a tulajdonjogi vitákat az ortodox és a görög-katolikus egyház között.
Az ECRI szerint a rasszizmus elleni Btk.-szabályozások elrettentő hatásúaknak kell lenniük, az ilyen bűncselekményért kirótt maximális büntetés pedig ne váljék csökkenthetővé. A Büntető Törvénykönyvnek ugyanakkor tiltania kell a személyek, csoportok vagy nemzeti/etnikai kisebbségek faji, bőrszín szerinti, nyelvi, vallási alapon nyilvánosan elkövetett sértését, gyalázását. A jelentés ajánlja a hatóságoknak, rasszizmus elleni küzdelem kérdésében szervezzenek tájékoztató kampányokat, az áldozatokat pedig tájékoztassák az ilyen megnyilvánulások esetén segítséget vagy kártérítést nyújtó szervekről. Az ECRI végül a hatóságok figyelmébe ajánlja, hogy az iskolákba bevezessék a zsidó és roma lakosság elleni holokauszt és annak romániai megnyilvánulása tanulmányozását.

Asztalos: ez egy pragmatikus jelentés A bizottság tagjai az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD) is jártak. „A program szerint egy órát kellett volna tölteniük nálunk, végül öt órát ültek” – tájékoztatta lapunkat a testület elnöke, Asztalos Csaba, aki – mint mondta – később viszont is látta a jelentésben az ECRI-delegációnak átadott információkat. Markó Attilához hasonlóan elsősorban azt üdvözölte, hogy a romániai magyar kisebbség helyzete „lassan-lassan” visszakerül a nemzetközi szervezetek napirendjére. Asztalos fontosnak tekinti, hogy a jelentés konkrét esetekről beszél. Emellett külön kitér a diszkriminációellenes tanács helyzetére. Megemlíti, hogy a CNCD szűk létszámmal, alulfinanszírozottan működik. Hangsúlyozza, hogy a tanács tagjainak kinevezésekor a parlamentnek vissza kellene szorítania a politikai kritériumokat. „Ez egy jó, pragmatikus jelentés” – állapította meg a diszkriminációellenes tanács elnöke.