Civilek csillapítják az állam aranylázát

Nem csak a Verespatakon aranybánya megnyitását tervező RMGC kanadai anyacége részvényeinek árfolyama csökkent, a politikusok is meghátrálni látszanak az országos tiltakozó akciók miatt, amelyekkel a civil társadalom fogadta a kormány törvénytervezetét a ciános technológiát alkalmazó beruházásról. A jogszabályt az RMDSZ elutasítja. Cseke Péter Tamás összefoglalója.

A Traian Bãsescu államfő elleni tavalyi országos tiltakozó akciók óta nem volt ennyire tüntetésektől hangos esténként Románia több városának központja, mint ezekben a napokban. A 2012-es demonstrációknál jóval többen gyűlnek össze napnyugta után a főtereken, ám a különbségek nem csak decibelekben mérhetők: a múlt évi és az idei megmozdulásokban csak a résztvevők állhatatossága a közös.
A legnagyobb eltérés az, hogy a szeptember első napjaitól nem egy politikai cél eléréséért vonulnak – pártkatonáktól hajtva – utcára emberek, hanem civil kezdeményezésre, egy olyan beruházás megakadályozásáért, amely szerintük évekre károsan befolyásolhatja Románia sorsát. Tiltakozásuk oka az, hogy a kormány elfogadta a verespataki ciántechnológiás bányaberuházásról szóló törvénytervezetet (lásd keretes írásunkat), a parlamentre bízva a döntést a befektetésről. És van még egy nagy különbség: míg a tavalyi tüntetőknek nem sikerült kimozdítaniuk a székéből az államfőt, egyre több jel mutat arra, hogy az idei demonstrációk nem hiábavalóak.
A tiltakozó akciók hátterében a ciános technológiájú bánya megnyitását legkövetkezetesebben ellenző verespataki Alburnus Maior Egyesület áll. A szervezet a közösségi hálón teszi közzé a tiltakozásokra vonatkozó felhívásait, a legutóbbi „általános mozgósítást” szeptember 8-ra rendelték el. „Rájöttünk, hogy így jut el a leghamarabb az üzenetünk az emberekhez” – magyarázta az Erdélyi Riportnak az egyesület elnöke, utalva arra, hogy a megmozdulásokon résztvevők többsége a „Facebook-nemzedék” tagja.
Eugen David szerint a kormányt elvakította az a „fantasztikus lehetőség”, hogy a bányajáradékot négyről hat százalékra növelheti. „Ám az arany kitermeléséhez továbbra is több ezer tonna ciánt használnak fel a kanadaiak. A ciántó vizét továbbra is egy 185 méter magas, földből és kőből épült gát állítja meg. Még a 14 éves lányom is jobban tudna alkudozni a kormánynál” – jelentette ki.
Az Alburnus Maior Egyesület elnöke elmondta, követeléseiket már az országos tüntetések első napján, szeptember elsején átnyújtották a kormánynak és eljuttatták a politikai pártokhoz is. Ezek közül a legfontosabb, hogy a parlament utasítsa el a Verespatakról szóló törvénytervezetet. Követelik Daniel Barbu kulturális miniszter, Rovana Plumb környezetvédelmi miniszter és az országos érdekeltségű beruházásokért felelős tárca nélküli miniszter, Dan ªova lemondását. Emellett nyomatékosan felkérik a parlamentet, hogy fogadják el a ciános bányatechnológia betiltásáról szóló törvényt.

Teljes a jogi káosz a tervezet körül A törvénytervezetet kezdeményező Szociál-Liberális Szövetség (USL) tavaly ellenzékben még ellenezte a verespataki beruházást. Victor Ponta miniszterelnök annak idején azzal vádolta a közismerten „bányapárti” államfőt, hogy pénzért kampányol a Roºia Montana Gold Corporation (RMGC) beruházása mellett. Kormányra jutva álláspontjuk megváltozott: Ponta még a nyár elején közölte, hogy törvényben kívánna rendelkezni az amúgy egyszerű kormányhatározattal szabályozható beruházásról. A tervezetet szándéka szerint még az őszi ülésszakban megvitatja a parlament, tanulmányozását egy külön erre a célra alakult bizottságra bíznák, és már elhangzott az a javaslat is, hogy a honatyák név szerinti szavazással döntsenek a jogszabályról.
Az eljárást sokan a felelősség elhárításának, gyávaságnak értelmezték. A miniszterelnök erre azt válaszolta: azért kellett a parlament elé terjeszteni a Verespatak-törvényt, hogy az RMGC ne kezdeményezhessen pert a kormány ellen. A miniszterelnök szerint ugyanis a vállalat több milliárdos kártérítést követelhet, mivel a bányanyitás terén máig nem történt előrelépés. Ponta amúgy mosta kezeit: úgy fogalmazott, hogy képviselőként nemmel szavaz majd a tervezetre.
Az utcai tüntetések nem csak a miniszterelnököt, hanem több kormánypárti politikust is elbizonytalanítottak. Az USL másik nagy politikai alakulata, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke is megelőlegezte, hogy a parlamentben nagy viták várhatók, és a PNL-nek nincs egységes álláspontja a kérdésben. Varujan Vosganian liberális gazdasági miniszter egyenesen arról beszélt, hogy a minisztérium nem is véleményezte a kormány tervezetét, és több kifogást is emelt a jogszabály ellen.
A meghátrálás másik fontos oka, hogy az igazságügyi minisztérium negatívan véleményezte a tervezetet. A tárca megítélése szerint egy magánjogi szerződés törvénnyel való jóváhagyása alaptörvénybe ütközhet, mert egy szerződés csak a szerződő feleket érinti, miközben egy jogszabály a teljes társadalomra van hatással. A 18 oldalas minisztériumi véleményezés többször is megemlíti, hogy a tervezet alkotmányellenesnek is nyilvánítható.
Így történhetett meg, hogy a parlamenti Verespatak-bizottság megalakítása előtt néhány nappal Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes – a Ponta-kabinet korábbi közleményének ellentmondva – már arról beszélt, hogy a kormány nem is fogadta el a tervezetet. Ezzel tulajdonképpen elismerte, hogy a jogszabállyal a negatív véleményezések miatt nincs minden rendben, és a parlament is csak akkor tárgyalhat róla, ha valamelyik kormánypárti honatya egyéni javaslatként a törvényhozók elé terjeszti.

Korodi szerint meghátrál a kormány A fenti jelekből Korodi Attila volt környezetvédelmi miniszter azt a következtetést vonta le: megtörténhet, hogy az utcai tüntetések elérik céljukat, a parlament mégsem fog szavazni a tervezetről. „A kormánypárti politikusok legutóbbi nyilatkozatai arra utalnak, hogy izomból mentek neki a Verespatak-ügynek, és megint holtvágányra készülnek terelni ezt a projektet” – mondta az Erdélyi Riportnak az RMDSZ-es képviselő.
A politikus szerint örvendetes a kormány meghátrálása, mert a törvényvénytervezet dominóeffektusa révén beláthatatlan hatással lehet a romániai jogrendre. „A jogszabály ugyanis egy magánvállalat érdekében közhasznúnak, országos érdekeltségű befektetésnek nyilvánít egy beruházást. Ezzel a kormány nemcsak egy jogi, hanem egy erkölcsi határt is átlépett. Beláthatatlan következményei lehetnek, ha a tervezetre a parlament, vagy ne adj isten, az Alkotmánybíróság is rábólint” – jelentette ki a volt környezetvédelmi miniszter.
Az RMDSZ-es képviselő elmondta: a jogszabály a kisajátításokra vonatkozó törvényt is módosítja. „Ez veszélyt jelenthet a magántulajdonra nézve, emellett jogi precedenst teremthet, mondjuk egy kőbánya létesítése esetében is alkalmazhatják” – magyarázta. Mint megtudtuk, az RMDSZ-frakciókban volt már egy informális beszélgetés a tervezetről, ám mivel a végső változatát még nem látták, abban maradtak, hogy utólag alakítanak ki álláspontot a jogszabályról. „Azt azonban meg tudom előlegezni, hogy mi ezt a törvénytervezetet nem fogjuk megszavazni” – jelentette ki.
Hasonlóan nyilatkozott Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is. „Egy olyan törvénytervezet, ami a kisajátításokkal is foglalkozik, alkotmányellenes. Egy olyan tervezet, amely egy többségében magántulajdonú cégnek az érdekeit szolgálja, és amellyel a parlamentre próbálja a felelősséget hárítani a kormány, számunkra elfogadhatatlan. Egy ilyen típusú beruházáshoz nincs szükség törvényre” – fogalmazott Kelemen Hunor.
Eckstein-Kovács Péter volt RMDSZ-szenátor Facebook-bejegyzésében svindlinek nevezte a Ponta-kormánynak azt az eljárását, hogy – egy törvénytervezet beterjesztésével – a parlamentre hárítja a felelősséget a verespataki bánya megnyitásáról. A politikus az eljárást David Cameron brit miniszterelnökéhez hasonlította, aki szintén a parlamentre bízza a szíriai katonai beavatkozásról szóló döntést. „Látszólag mindkét miniszterelnöki döntés korrekt: fontos állami döntések esetén érvényesüljön a népakarat, képviselőin keresztül. A svindli ott van, hogy Verespatak esetében nem egy »igen-nem«, »támogatom-nem támogatom« közti választás kérdése tevődik fel, mint Nagy-Britannia esetében a szíriai beavatkozást illetően, hanem egy olyan törvénytervezetre kérnek (pozitív) döntést, amelyik fittyet hány nem csak Románia alkotmányára, de minden egyetemesen elismert jogelvre is” – fogalmaz a szabadelvű politikus.