Bestseller a más Romániáról

LUCIAN BOIA történész Miért más Románia? című nagyesszéje már második, bővített kiadását is megérte, magyarul azonban csak most jelent meg, a Koinónia Könyvkiadó jóvoltából. A Kolozsváron szervezett bemutatón Rostás-Péter István újságíró, a könyv fordítója és Horváth István szociológus ismertette a részleteket. Az elhangzottakat Kustán Magyari Attila rögzítette.

A könyvben egyszerre érződik egyfajta szakmai igényesség, mint az esszéírás jellemzője, de a szakszavakat, az adatok halmozását is kerüli a szerző, Horváth István meglátása szerint ebben rejlik a Miért más Románia? népszerűsége. Elmondja azt is, mint minden rendes bestseller, ez a könyv sem arról szól igazából, mint amit a címe ígér:

nem azt mutatja meg, hogy más országokhoz viszonyítva milyen különbségekkel számolhatunk Románia kapcsán, hanem az eddigi babonás, a nacionalizmus vagy kommunizmus által dominált történelemszemléletekhez képest milyen különbséget lát ő.

Románia más azonban fejlődéstörténetét illetően is, hiszen vannak megkésett folyamatok, sajátosan értelmezett történelmi helyzetek, ellentmondások, az elitek sajátos reakciói, ennek ellenére sem kapunk szentenciaszerű választ a címben feltett kérdésre.
Becsapott mégsem lesz az olvasó, folytatja Horváth: sok olyan történelmi mítoszra kérdez rá a szerző, amelyről már korábban is írt, akkor bővebben, így a száz oldalas jelen kiadás könnyedén átfut közel kétezer évet, frappánsan összefoglalva azt.
Szó esik arról is, hogy miért volt szükség a magyar fordításra, mit ad ez a könyv a magyar olvasónak? Horváth István szerint elsősorban az erdélyi magyarok szeretik ezt a történelmi vonulatot, legyen szó Sorin Mitu román nemzetépítésről szóló könyvéről, vagy Constantin Iordachi elemzéseiről, amelyek Dobrudzsa kolonizálását boncolgatják – a posztnacionalista történelem azt mondja, nem csak egy, politikailag elkötelezett szemlélet létezik, hanem más, egzaktabb vonulat is, amelyben az összehasonlító történetiségnek, az alternatív megközelítéseknek kell dominálniuk a célirányos, nemzetépítést szolgáló történelmi szemléletet. Lucian Boia azt mondja ugyanakkor, hogy a történelem nem szolgáltat igazságot, a történetírásnak legalábbis nem ez a szerepe, a történelem sem egy morálisan értelmezhető folyamat. A könyv nem is arról szól, hogy jelenkori frusztrációinkat visszavetíthetjük a történelembe, a szerző ugyanis maga sem frusztrált. A Miért más Románia? súlya és hatása éppen abban rejlik, hogy nem a meghatározó, determináló, azaz utakat kiszabó történelemről szól, hanem visszahozza az értelmezés, de a tévedés lehetőségét is. Nem provokál, de finoman jelzi, hogy a domináns szemléleteknek önvizsgálatra van szükségük, fogalmaz a szociológus.
Rostás-Péter István újságíró, a könyv fordítója megvallja, úgy érzi, hogy a könyv címe nem pontos: szerinte a Miért más(milyen) Románia? tükrözné az esszé mondanivalóját. A fordítás folyamata azért volt izgalmas számára, mert az a munka, amit a Kolozsvári Rádióban naponta elvégeznek, meglehetősen mechanikus, és a neuronok egy részét nem mozgatja meg. Az a típusú szöveg, amit a Boiáé jelentett, egy-egy mondat erejéig elakasztotta Rostást, azon kellett gondolkodnia, hogy mitől lesz magyarabb, érthetőbb, emészthetőbb a magyar olvasó számára az, amit a román történész egy tőmondat erejéig említ csak. A fordító arra is kellett figyeljen, hogy a magyarországi olvasók is értsék a szöveget, ennek ellenére a jegyzetapparátust azért nem iktatták be, hogy ne „verjék szét” vele a szöveget, ne akadályozzák a lendületét.
Rostás azt is elmondja, azt nem tudni, hogy a második, bővített magyar kiadás mikor lát napvilágot, de reméli, hogy a román kiadás negyvenezer megvásárolt példánya mellett vannak, akik magyarul is újraolvasnák a könyvet, vagy akik kifejezetten egy fordított változatra vártak.