Román gazdasági félsiker

Biztató gazdasági eredményekkel zárja Románia az évet az eddigi adatok szerint. Jól teljesített az ipar, túlteljesített a mezőgazdaság, reményekre ad okot az export. Elemzők szerint azonban a gazdasági siker nem jelent egyértelmű életminőség javulást, sok tényezőn múlik az is, hogy megismételhetőek-e 2014-ben az idei sikerek. Parászka Boróka írása.

Románia jobban teljesít – a hír nem a magyarországi kormánypropaganda hazai ismétlése. Ezzel a bejelentéssel az Országos Statisztikai Intézet minősítette a hazai gazdaság idei teljesítményét. Az utolsó negyedévi adatok még váratnak magukra, de az év első kilenc hónapjában mérhető teljesítmény bizakodásra ad okot: csaknem valamennyi mutató pozitív. Bogdan Olteanu, a Román Nemzeti Bank alelnöke (fotó) óvatos optimizmussal fogalmazott az idei mérleggel kapcsolatban:

egyértelműnek tűnik, hogy felfelé ívelő szakaszban vagyunk – mondta a pénzügyi szakember – hosszú távú előrejelzésekbe azonban nehéz bocsátkozni.

Több tényezőtől függ, hogy a válságból való teljes kilábaláshoz mennyi időre van szükség. Olteanu arra emlékeztetett, hogy a hazai ingatlanpiac a válság kitörése után 35 százalékkal esett vissza, és hat évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy elérje a krízis előtti szintet, a munkanélküliség 7 százalékkal nőtt és 5 évig tartott a munkaerőpiac szintre hozása. Az Országos Statisztikai Hivatal elemzése szerint az idei növekedés elsősorban a romániai ipar, a mezőgazdaság és az export eredményeivel magyarázható.

Siker és kudarc között Olteanu megerősítette: valóban jelentős potenciállal rendelkezik a hazai ipar, annak ellenére, hogy a válságban lévő iparágak nehézségeiről sok szó esik. A szolgáltatóiparnak van több olyan ágazata, amely jól prosperál, köszönhetően annak, hogy jól alkalmazkodott a nemzetközi piaci környezethez, és amely – megfelelő befektetések (elsősorban a hazai tőkére alapozva, de a külföldi befektetőket is bátorítva) mellett – tovább fejlesztető. Az idei adatokat azért is érdemes óvatosan kezelni, mert a tavalyi évben, elsősorban a vegyipari cégek válsága miatt még a romániai ipari válság elmélyüléséről cikkezhetett a hazai sajtó, az Oltchim vállalat privatizációja körüli botrány pedig idén elrettentő példaként szolgált. Az Európai Unióban az ipar a harmadik negyedévben 0,2 százalékkal visszaesett, ennek ellenére növekedést könyveltek el Írországban (2,9%), Romániában (2,4%) és Magyarországon (1,8 %) is. Csehország például korántsem volt ilyen sikeres, ott ugyanebben az időszakban 2,8 % csökkenésről érkezett jelentés. Romániában jelentős a növekedés a tavalyi értékekkel összevetve a fogyasztási cikkek termelését illetően, a háztartási iparban, a félkész termékek előállítását érintően. Továbbra is veszteségesen dolgozik azonban az energetikai ipar. A Ziarul Financiar elemzése szerint a koherens fejlesztéspolitika viheti sikerre a szakágat. Hogy vannak jól működő modellek, azt olyan városok mérlege bizonyítja, mint Ploieºti, ahova egyetlen év alatt 260 millió eurót fektettek be, jelenleg ez a harmadik legprosperálóbb ipari központ Bukarest és Temesvár után az országban.

Segített az időjárás Rendkívüli eredményeket ért el a hazai agrárium, a kritikusok szerint „túl jó” az, amivel ebben az évben számolhatunk, és elsősorban a kedvező időjárásnak köszönhető a siker, nem a strukturális reformoknak. Nem ért ezzel egyet a Mezőgazdasági Minisztérium, a szaktárca jövőre – az időjárástól kevésbé függően is – jó eredményt ígér. A román mezőgazdaság idei sikere „bemelegítés”, állítják az illetékes szakemberek, akik arra hivatkoznak, hogy jövőre liberalizálják a külföldiek számára a földvásárlást. Jelenleg 800.000 hektár termőföldön külföldi befektetők gazdálkodnak a minisztérium adatai szerint, ez a terület 2014-ben tovább nőhet, és ezzel együtt nőhet a Romániában, mezőgazdasági céllal érkező befektetések értéke is.
Daniela Bodirca, az Unicredit Þiriac Bank alelnöke a túlzott optimizumustól ezen a területen is óv: visszaesehet az idei termelékenység, állítja a szakértő, ha a várt befektetések elmaradnak, és ha nem sikerül tovább növelni az európai uniós források lehívását. A Ponta-kormány hivatalba lépéséig az uniós alapok lehívási rátája 7 százalék körül alakult – jelenleg ez az arány túllépi a 25 százalékot. Az illetékes tárca arra számít, hogy a lehívások aránya jövőre túllépik a 30 százalékot. Bárhogy is alakul, a már lehívott támogatás is jelentős eredmény, mert a jelenlegi kormány hatalomra kerüléséig az uniós pénzalapok lehívását lehetővé tevő programok nagy részét Brüsszel különféle rendellenességek miatt felfüggesztette.

Nem egyértelmű azonban, hogyan alakul az agráriumban a fejlesztéspolitika, és az is sok kérdést hagy nyitva, milyen következményekkel jár majd a területvásárlási liberalizáció.

Azonban a fentebb említett esetlegességekkel együtt elmondható, hogy a mezőgazdaság igen fontos szerepet töltött be ebben az időszakban a román gazdaság növekedésében. Románia idén búzából 7,2 millió tonnát termelt, a kukoricát illetően pedig az előrejelzések 11,3 millió tonnát ígérnek – ez utóbbi kétszerese a tavalyi termésnek. Az Országos Statisztikai Intézet legutóbbi adatai szerint a mezőgazdaság az idei év második felében 3,5 százalékkal járult hozzá a bruttó nemzeti össztermék gyarapodásához.
A kormány a maga módján „rádolgozott” a mezőgazdaság sikerére. A befektetésekkel és az uniós alapok lehívásával kapcsolatban a Ponta-kabinet eredményként könyveli el, hogy a kormány 2,8 milliárd euró értékben juttatott közvetlen és kiegészítő kifizetéseket a gazdáknak. Ugyancsak idén indult az öntözései rendszer helyreállítására kidolgozott program. A kabinet 50 millió euróval segítette a családi farmokat, megteremtette a Mezőgazdasági Szektor Kölcsönös Támogatási Alapját, amely anyagilag fedezheti a farmereket ért károkat, végül pedig feloldotta a a mezőgazdasági beruházási kishitelek zárolását.

A motor a járműiparAz export növekedése az év első felében egyértelműen követhető volt: az utóbbi húsz év legjobb eredményeit könyvelhette el a romániai kivitel. Az Országos Statisztikai Intézet adatainak megfelelően az idei év első felében a román export 5,9 százalékkal növekedett, és elérte a 23,7 milliárd eurót. A behozatal ugyanakkor a jelzett időszakban 2,7 százalékkal csökkent, 26,2 milliárd euróra esett vissza, vagyis kétmilliárd euróval kevesebb volt, mint a tavalyi esztendő hasonló időszakában. Az export és az import jelentős részét Románia az Európai Unió tagországaival bonyolította le. A román export 70,5 százaléka az uniós országokba irányult, a kivitel értéke megközelítette a 17 milliárd eurót. Ezekből az országokból Románia 20,1 milliárd euró értékben importált termékeket, ami teljes behozatalának 76,85 százalékával egyenlő. De nem csak az európai országokba irányuló kivitel növekedett (például Nagy-Britanniába vagy Norvégiába), hanem a kontinensen túli piacok is nőttek. Az idén 40 százalékkal nőtt az indiai, 33 százalékkal az orosz és 17 százalékkal a kínai export. Az Európai Unión kívüli országokat illetően Románia 7 milliárd euró értékben exportált, importja pedig megközelítette ezt az összeget és elérte a 6,98 milliárd eurót.
A korábbi tendenciák szerint a legnagyobb piaca a hazai félkész termékeknek volt a nemzetközi porondon: ez most gyökeresen megváltozott és megugrott a teljes egészében Romániában gyártott termékek exportja. Manuel Donescu, a gazdasági minisztérium államtitkára szerint a külkereskedelmi forgalom havonta eléri a négymilliárd eurót – és ez a trend a tárca képviselője szerint hosszú távon tartható. A legkeresettebbek a Romániában gyártott gépkocsik, de jól teljesít a hazai bútor-kivitel, a textil- és kozmetikai ipar, a haszongép-gyártás. Sikerexportőr a Ford és a Dacia. Magyarországhoz képest – hívják fel a román hatóságok a figyelmet – az ország még mindig alulteljesít, mert ott az éves export értéke eléri a százmilliárd eurót. A sikercél a gazdasági minisztérium szerint az, ha Románia eléri az évenkénti 150 milliárd eurót.

Bezzegország Az ipar, a mezőgazdaság és a külkereskedelem eredményeinek köszönhetően az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint Románia gazdasága az idei év első kilenc hónapjában 2,7 százalékkal nőtt, az előző esztendő hasonló időszakához képest. Nem csak az egy évvel korábbi értékekhez képest mérhető a növekedés, az idei év folyamán is azt lehetett tapasztalni, hogy „felgyorsul” a gazdaság. A 2013 év második negyedében a gazdaság 0,5 százalékkal javította teljesítményét az előző évnegyedhez viszonyítva, és ez alapján Románia az unió országai között a hetedik helyre rangsorolható. A bruttó nemzeti össztermék a harmadik évnegyedben 1,6 százalékkal növekedett a megelőző évnegyedhez, illetve 4,1 százalékkal a tavalyi esztendő hasonló negyedéhez képest. A prognózisok 1,9 és 2,5 százalék növekedést jeleztek előre, ezt mindenképpen tartani tudja az ország. Románia „jótanuló” a nemzetközi pénzintézetek szerint is, a Nemzetközi Valutaalap a bruttó nemzeti össztermék 2,2 százalékos növekedésével számolt az idén.

A kérdés az, hogy mennyire sikerül folytatni az idei sikertörténetet, a román gazdaság az idei év első felében 1,8 százalékkal gyarapodott a tavalyi esztendő első feléhez képest, és ha a negyedik negyedév is megfelel az optimista várakozásoknak, akkor egészen biztos, hogy sikerül túllépni a 2 százalékos éves növekedést.

Ha 2014-ben még az idei eredményeket is meghaladja (feltéve, ha sikerül a román ipart érintő tőkebevitelt növelni, a válságiparágakat stabilizálni, a privatizációs zavarokat kivédeni, a mezőgazdasági befeketetéseket és fejlesztéseket kiterjeszteni, illetve a kivitelt tovább erősíteni), akkor a román növekedés elérheti az uniós ranglista első helyeinek egyikét. Egy másik adat is derülátásra ad okot, az Eurostat jelentése szerint a termelés növekedése tekintetében 8,9 százalékot elért Romániát ilyen tekintetben egyelőre csak a 11,7 százalékos ütemet elért Írország lépi túl.

Esetleges sikerek? Mircea Coºea gazdasági elemző mindezzel együtt nem optimista. A szakértő a business24.ro-nak az Országos Statisztikai Hivatal által közzétett adatokkal kapcsolatban azt mondta, az idei siker konjunkturális, sok szempontból esetleges, és a sikerek nem az átfogó, következetes gazdaságpolitika eredményei. Az Európai Fejlesztési Bank jövőre is 2,2 százalékos növekedést prognosztizál, Coºea szerint azonban ez csak kivételes esetben haladhatja meg az 1,25 százalékot, és csak akkor, ha az időjárás jövőre is úgy kedvez a mezőgazdaságnak, mint az idén. Az export függ attól, hogy hogyan alakulnak az ipari fejlesztések, és beruházások, a költségvetés ezen a téren is az európai alapok eddiginél jobb felhasználásával számol.
Szőcs Csongor Ernő, a pénzcsinálók.ro szerkesztője, gazdasági szakértő úgy véli: az idei, adatok szintjén megmutatkozó gazdasági siker akkor lesz valódi eredmény, ha azt a kisjövedelműek is érezni fogják.

Egyelőre azonban a romániai válság, illetve válságkezelés nagyon sajátosan alakul. A középosztályt kevésbé érintette, a fogyasztás nem esett a várható mértékben vissza, a kisjövedelműek és a szegénységi küszöb alatt élők kiszolgáltatottsága azonban tovább nőtt.

Jelentős változás akkor állhatna be, ha eredményesebbek volnának a strukturális reformok, a fekete- és szürkegazdaság visszaszorítása és a társadalombiztosítási rendszer kedvezményezettjeivé válnának a hátrányos körülmények között élők.
A pesszimista előrejelzések ellenére elmondható, hogy a romániai siker példaértékű, ha a térség országaihoz mérjük a teljesítményt. A nemzetközi hitelminősítő cég, a Fitch Ratings prognózisa szerint Csehországban, Lengyelországban, Bulgáriában és Romániában lesz, Magyarországon viszont nem lesz az idén növekedés. Az elemzők stagnálást várnak a 2013-ra a magyar gazdaságban. Bulgária, Lengyelország és Csehország pedig a GDP-növekedést illetően körülbelül a felét teljesíti annak, amit, Románia. Valamivel kedvezőbbek a legfrisebb magyar adatok, melyek egy százalékos éves növekedéssel számolnak. 2014-ben általános élénkülést várnak Londonban a közép-kelet-európai térségben, de az Orbán-kormány a választási évben is sereghajtó lesz a gazdasági mutatókat véve alapul. A Fitch Ratings számításai szerint a jövő év egészében a magyar hazai össztermék 1,5 százalékkal, a többi négy gazdaságé – így a romániai is – 2,2-2,8 százalék közötti ütemben növekszik.