ACTAkukac a hálón

2012. 02. 29. 15:21

Mi ez az ACTA? És miért kell ellene tüntetni? Ki szervezte a világméretű tüntetéssorozatot, és mit akar vele? Valóban a szólásszabadságról van szó, vagy valamilyen más érdek is mozgatja a tiltakozókat? És ha igen, mi az? A kérdésekre Kinde Annamária és Kustán Magyari Attila írása keresi a választ az Erdélyi Riport 2012/6. számában.

Egy olyan országban, ahol a különféle lehallgatásokról szóló hírek még csak meg sem zavarják a közvélemény álmát, furcsa helyzet alakul ki, amikor valaki az internetes szólásszabadság mellett kezd tüntetni. Hiszen szólásszabadság van, ezzel együtt, ha valakit meg akarnak figyelni vagy le akarnak hallgatni, gyakorlatilag bárki megteheti ezt, akinek megvan hozzá a felszerelése. De lássuk, honnan indult ez a tiltakozáshullám, és mi ellen tiltakoznak az Internet-felhasználók világszerte.

Amerika bekeményít Január 26-án huszonkét uniós tagállam képviselője és az Európai Unió is aláírta Tokióban a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodást (Anti-Counterfeiting Trade Agreement – ACTA). Az ACTA deklarált célja a világviszonylatban egyre nagyobb méreteket öltő hamisítás és kalózkodás elleni fellépés területén a nemzetközi együttműködés megerősítése, a szellemitulajdon-jogokat érintő jogérvényesítés hatékonyságának növelése. Az egyezményt Románia, Magyarország és a többi uniós tagállam is aláírta. Az EP júniusban szavaz az egyezményről.

Pontosabb fogalmazást

Moldován József, a Távközlési és Információs Társadalom Minisztériumának államtitkára az Erdélyi Riportnak elmondta: a dokumentum, habár a megalkotása megalapozott volt, időnként összemos két olyan területet, amely között éles határvonal húzódik. Véleménye szerint a törvénytelenül terjesztett szellemi tulajdonok és az egyébként megosztható információk között különbséget kell tenni, így aztán úgy kell majd megfogalmazni a törvényt Romániában, hogy az utóbbival kapcsolatos jogokat egyáltalán ne lehessen korlátozni. Hozzátette, ami az RMDSZ-t illeti, nem fognak olyan kezdeményezést elfogadni, amely bármilyen módon gátolná a felhasználók mozgásterét, ezzel szemben minden olyan aggodalom megalapozott, ami az illegális tartalmakkal kereskedőket illeti, viszont ők a jelenleg érvényben levő törvények miatt is aggódhatnak.


Az ACTA elleni tüntetéssorozat előzményeinek tekinthető a SOPA és PIPA néven hírhedtté vált amerikai törvénytervezetek elleni tiltakozás, amely olyan óriásokat sorakoztatott fel az ellenzők mellé, mint a Google és a Yahoo!, valamint a Facebook, Twitter, Tumblr, Blogger, Wordpress.

A Népszabadság a háttéranyagában arról ír, hogy a SOPA és az ACTA is Hollywood „sugalmazására” született. A Stop Online Piracy Act – megállj az internetes kalózkodásnak törvény – amerikai törvényjavaslat, amelyet Lamar Smith texasi republikánus képviselő nyújtott be 2011. október 26-án. A javaslat drasztikusan bővítené az amerikai igazságszolgáltatás lehetőségeit az on-line szerzői jogsértés és hamisítás elleni harcban.

Tehát az amerikai szerzői jogi szabályozás világszintű kierjesztését célozza az ACTA/SOPA/PIPA, amit az indokol, hogy az Egyesült Államokban évente több milliárd dollár kár keletkezik a szerzői jogsértés és termékhamisítás miatt. Illegális letöltések, hamis áruk eladása okozza e kárnak a nagyobb részét, és mivel a kalózoldalak egy része külföldön működik, csak korlátozottan tudtak fellépni ellenük. Emiatt indították be „egy olyan nemzetközi szűrő kiépítésének folyamatát, amely egyfajta világméretű tűzfalként védené a hálót a kalózoktól”.

Kétséges brüsszeli elfogadás Az internetes kalózkodás elleni drákói szigorúságú amerikai törvénytervezetet az Európai Bizottság digitális kérdésekben illetékes alelnöke, Neelie Kroes január harmadik hetében kelt blogbejegyzésében bírálta. „A gyorshajtás tilos ugyan, de ettől még nem helyezünk el fekvőrendőröket az autópályán” – írta az alelnök, aki szerint „az internet szabályozásának hatékonynak és arányosnak kell lennie, valamint meg kell őriznie a nyitott net előnyeit”. Kroes egyben aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a washingtoni kormányzat elérhetetlenné tette a Megaupload.com című népszerű fájlcserélő oldalt. Kroes szóvivője, Ryan Heath utóbb külön nyilatkozatban is leszögezte: az alelnök, amikor bírálta a SOPA koncepcióját, nem kívánta bátorítani az internetes kalózkodást.

Nem megoldás a szabadság csorbítása

Sokat elmond a jogszabályról, hogy az Európai Parlament által megbízott raportőr, Kader Arif lemondott a tisztségéről azzal az indokkal, hogy a nagy szórakoztatóipari konszernek nyomására titkolózások közepette próbálták elfogadni az ACTA-t – nyilatkozta az Erdélyi Riportnak az RMDSZ Szabadelvű Kör platformjának elnöke. Bognár Zoltán szerint az ACTA egyik legsúlyosabb vétsége, hogy a különböző szerveket személyes információk kiszolgáltatására hatalmazza fel. Ez érvényes mind az on-line, mint az off-line tevékenységre, azaz nemcsak az internetes életünket követnék, hanem joguk volna egy határátkeléskor arra, hogy a csomagjaink közül előkerülő adathordozó tartalmát megvizsgálják. Ha szerzői jogokat sértünk – például egy letöltött filmet vagy lemezt találtak nálunk –, akkor a hatóságnak azonnal tájékoztatnia kellene a jogtulajdonosokat, ráadásul joguk volna ahhoz, hogy a legapróbb részletekig minden internetes tevékenységünket kiadják. Bognár szerint a másik jelentős hiba, hogy egyes paragrafusok ellentmondanak annak, hogy az ACTA a hivatásszerű hamisítás ellen készült volna. Nagyon sok helyen a megfogalmazás módja olyan, hogy gyakorlatilag bárkit érinthet. Felmerül az a kérdés is, hogy ha az ACTA a mára mindennapossá vált illegális adatmásolás ellen lép fel, akkor a jogszabályt ellenzők milyen alternatívát tudnak javasolni. A Szabadelvű Kör szerint is tenni kell az internetes kalózkodás ellen, de a személyes szabadság csorbítása nélkül. Bognár szerint az elmúlt századok során elterjedt népművelés biztosította, hogy ingyenes tartalmakat elérhetővé tevő intézmények működjenek, ha pedig léteznek könyvtárak, múzeumok, akkor ezek internetes képmására is szükség van. Ha a megvásárolt könyvet kölcsönadhatjuk az ismerőseinknek, akkor a digitális tartalmaknál is azt kell megoldani, hogy ezt törvényesen meg lehessen oldani – az kell, hogy az ehhez szükséges technológia megszülessen.


Az ACTA létrehozóinak többek között azt is felhánytorgatják, hogy titokban folytak az előkészítő tárgyalások (39 ország részvételével). A megállapodásnak az EP-ben júniusban esedékes elfogadását a tiltakozáshullámon kívül immár az is kétségessé teszi, hogy az EP-s témavezető, Kader Arif az ACTA elleni tiltakozásul lemondott posztjáról. Az egyes aláíró országokban is ratifikálni kellene ezután az egyezményt, azonban ez a folyamat elhúzódhat a tüntetések hatására; eddig a cseh, a lengyel, a lett, a német és a szlovák kormány jelentette be, hogy elhalasztják a tárgyalását.

Elemzők az ACTA homályos fogalmazását is bírálják, bár arra is felhívták már többen a figyelmet, hogy a terület jelenlegi jogi szabályozása Romániában és Magyarországon is szigorúbb, mint amit az ACTA javasol. A Románia nevében aláíró Valerian Vreme kommunikációs miniszter szerint az ACTA semmi újat nem hoz a román törvényi szabályozásba, szerinte csupán a csempészáruk elleni harc összehangolásáról van szó és semmiképpen sem az interneten zajló tevékenységek cenzúrázásáról.

A február 11-i tüntetésekre való felszólítások egy része az Anonymous mozgalom aktivistáitól érkezett, akiket olykor egyszerűen hackereknek titulál a sajtó, bár láthatóan ennél többről van szó. A magát vezetők nélküli nyitott csoportként definiáló Anonymoushoz köthető a politikai osztály teljes elítélése is, ami a tavalyi amerikai tüntetések után például a bukaresti Egyetem téri tiltakozások szövegmezőjében is megjelent. A csoport márciusra sajátos tiltakozási formát javasol: senki se töltsön le filmet, zenét, ne vásároljon CD-t, DVD-t, ne menjen moziba, ezzel ütve rést Hollywood, a zene- és filmipar büdzséjén.

Színes ACTA-ellenes tüntetés Sokan, hangosan, szellemesen álltak ki az ACTA ellen múlt szombaton délután Kolozsvár főterén; a fiatalabbak megmutatták, hogy van ügy, amiért utcára vonulnak, és mindezt humorral ötvözve képesek megtenni.

Meglepődhettek az államfő ellen tüntetők, akik már hetek óta minden délutánjukat a központban töltik, amikor több száz fiatal gyűlt köréjük. Azon is meglepődhettek, hogy milyen energia összpontosult az új generációban, mindezt mindenféle erőszaktól mentesen ki tudja adni: a feliratok, a skandált szövegek jópofák, sokatmondók voltak. Sokan érkeztek Guy Fawkes-maszkokban, de osztogatták is ezeket. Unlike-olták az ACTA-t, „a megosztás törődés”, írták, „elnézést kérünk, hogy megfigyelve érezzük magunkat”, „dizidens gyerek vagyok, torrentet használok”, „a ti profitotok, a mi tüntetésünk”, „FACTAP” – ami elrontottat jelent, angol szitokszóval, fonetikusan leírva.

Két fiatal a nemrég elhunyt énekes, Gil-Scott Heron dalát idézte: „Ez a felkelés nem lesz a televízióban levetítve” – ironikus, hogy egy operatőr őket is lefilmezte; mások egy hamis Friedrich Nietzsche-idézetet emeltek magasba: „Az a gond az ACTA-val, hogy csorbítja a szólásszabadság jogát.” Voltak, akik Chuck Norrist hívták segítségül, egy kutya szintén tüntetett, a hátán ACTA-ellenes jelvény állt, a tömeg közepén énekeltek, doboltak.

A megkérdezett fiatalok egyaránt beszéltek a szólásszabadságról és a szabad megosztásról, véleményük szerint mindkettőhöz joguk van, és ezért bátran kiállnak. Egy résztvevő, miután úgy döntött, hogy nem ácsorog tovább a hidegben, egy mondatban összegezte a véleményét: „Most hazamegyek, és letöltök egy filmet”.

Számháborúba kár volna bocsátkozni Egyes honlapok kétezer személyről számoltak be. Az tény, hogy a Mátyás-szobor előtt alig maradt talpalatnyi hely, a prefektúra és polgármesteri hivatal elé menetelők hosszú sort alkottak. Híradások szerint világszerte kétszáz városban tüntettek, Münchenben 16 ezer, Szófiában négyezer, a magyar fővárosban ezer, Bukarestben ötszáz ember vonult ki szombaton.

Nagy üzlet, nagy rizikó

Egy film, szoftver vagy zene letöltéséhez több út vezet, ilyenek a warez oldalak, amelyeknél egy vagy több tárhely linkje található meg, a torrent, amely a különböző felhasználókat köti össze, akik egymástól töltenek, és a stream, azaz az élő, betölthető videózás. Ez utóbbinak nagy a keletje azoknál, akik filmet akarnak nézni, és biztonságosabbnak gondolják a módszert. Pénz a következőképpen lesz belőle: a regisztrálás ingyenes, azonban limitált, naponta két videót lehet megtekinteni, ha ennél többre vágyunk, akkor SMS-küldéssel vagy bankszámlaszám megadásával tudunk fizetni. Reklámok tűzdelik az oldalt, amelyek szintén hoznak a konyhára, a videó ablakában is felbukkan egy-egy reklámszöveg. Hasonlóképpen működnek azok a fórumok, ahol a különböző tárhelyekre töltött tartalmakról lehet tudomást szerezni, itt a honlapra tűzdelt reklámbannerek mellé felugró ablakokat is rendelnek, amelyek a felhasználót idegesítik ugyan, de a weboldal gazdájának jót tesznek. A tárhelyek egy bizonyos határig ingyenesek, ha viszont jobb szolgáltatást szeretnénk – gyorsabb le- és feltöltést –, akkor akár 100 eurót is fizethetünk. A legnépszerűbb torrentoldalak szintén reklámokból élnek, viszont – Magyarországon például kiemelkedően sok esetben – exkluzív oldalakat hoznak létre, amelyekbe csak meghívóval lehet bekerülni, és ahol pontosan mérik, hogy az illető visszatölt-e annyit, amennyit ő maga átvett. Aki úgy akarja, pénzzel segíthet az arányon, az egyik anyaországi honlap például egyéb bónuszok mellett 15 gigabájt feltöltést ad 15 lejért cserébe, amit egy SMS-üzenettel juttatunk el.Az egyik legnagyobb fájlcserélő, a Megaupload az internetes adatforgalom 4-5 százalékát tette ki, nemrég elcsípett alapítója, a német származású Kim Dotcom hat év alatt 175 millió dollárt keresett vele. Nagy üzlet tehát az illegális tartalmak megosztása, a veszély viszont ennél is nagyobb: Kim Dotcomra akár hatvan év zárka várhat, igaz, időközben óvadék ellenében szabadlábra bocsátották.




Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!